„Hogyha húzod a szádat” – több ezren tiltakoznak a nőket gyalázó dalszövegek ellen

„Mohamed Fatima fogalmazta ezt meg nagyon pontosan: ha egy ember ásít a villamoson, akkor mindenki ásítani kezd.” – írta körül lapunknak a magyar könnyűzenei élet egy nem túl kis szegletét Bordás Róbert operatőr, pár nappal azután, hogy ötlete nyomán petíció indult a nőket tárgyiasító dalszövegekkel szemben. A Legyen ciki az ilyen szöveg! nevű megmozdulásban roma művészek fogtak össze, mert érzésük szerint a magyar zeneiparban egyenesen trendivé váltak a nőket lealacsonyító trágár dalszövegek.

 Nem fér bele a megalázás, a tárgyiasítás

„Nem akarunk semmiféle feketelistát gyártani vagy személyes harcot folytatni az érintett előadókkal. Szeretnénk, hogy értsék, ártalmas dolog, amit csinálnak: felelősségvállalásra van szükség a részükről, épp azért, mert a nagy elérésű digitális platformok, algoritmusok a fiatalok arcába tolja azokat a zenéket, a nők gyalázását követendő példaként beállítva” – fogalmazott lapunk megkeresésére a kétszeres Kovács László–Zsigmond Vilmos díjas operatőr.

Bordás hozzáteszi, a petíció kezdeményezői szerint az előadók részéről nincs feltétlenül tudatosság abban, hogy egyes dalszövegeik lealacsonyítóak a nőkkel szemben, csak azt látják, hogy egy-egy irány, stílus, üzenet bejön a közönségüknek. Épp ezért gondolják úgy, hogy a népszerűség rohamos növekedésével együtt jár a felelősség is abban, hogyan nyilvánulnak meg. „Nem akarunk cenzúrázni semmilyen szöveget, csak annyit szeretnénk, hogy érezzék a felelősségüket: hiszen pontosan tudják a zenemegosztó oldalak adatai alapján, ki a közönségük, nem fér bele, hogy a megalázás, a tárgyiasítás, a szexuális agresszió válik a siker mércéjévé” – fogalmaz Bordás.

Az operatőr, Mohamed Fatima és Horváth Kristóf (Színész Bob) által indított petíció szövegében a szervezők példaképp idéznek is pár szerzeményből. Az olyan sorok, mint a „szopnak, néznek, bámulnak, ilyen az, amikor tetszel a lányoknak” vagy a „véres a lepedő, rúzsos a párna, elfenekellek téged, hogyha húzod a szádat” például olyan szerzők tollából származnak, akik kétségkívül jelenleg Magyarország legnépszerűbb előadói között vannak: előbbi többek között DESH és YoungFly, utóbbi pedig Marics Peti és KKevin szerzeménye. (A hivatalos magyar slágerlistákról például mindegyik előadó hétről hétre kirobbanthatatlan az első helyekről.)

A női előadóktól sem teljesen idegen

A szervezők kezdeményezése azért is aktuális, mert a régióban egyedülálló módon a magyar hallgatóság tényleg kiugró mértékben választja a hazai előadókat még a külföldi világsztárokkal szemben is. Ez kifejezetten jót tett a magyar könnyűzenének, ugyanakkor láthatóan felszínre hozott egy ilyen, évtizedek óta létező problémát is. Főleg, hogy az X-Faktor egyik októberi adásában egy 15 éves lány Bruno X Spacc egyik dalát adta volna elő, amelyet annak trágár dalszövege miatt Gáspár Laci, a zsűri egyik tagja előadás közben állított le. (Az adást követően a lányt a közösségi médiában támadták.)

A nőket gyalázó szövegek nem ismeretlenek a könnyűzenében és bár a hiphop elsöprő népszerűsége miatt sokan a rapperekhez kötik ezeket, korántsem műfajspecifikus jelenségről van szó. Sőt, az obszcén szavakon kívül a nőket gyalázó, leegyszerűsítő vagy tárgyiasító dalszövegek egészen sokféle formában létezhetnek és akár nőktől is származhatnak: például Taylor Swift Better Than Revenge című 2010-es dalában egy riválisát vádolja meg azzal, hogy egészen bizonyosan a testéből él (a sokak által kritizált sorokat az énekesnő idővel megváltoztatta), hasonlóképp a Paramore zenekar 2007-es Misery Business című dalához (amelynek vonatkozó sorától később maga az énekesnő Hayley Williams is elhatárolódott). De egészen egyértelmű tárgyiasítás jelenik meg Kanye West és a színész Jamie Foxx 2005-ben megjelent Gold Digger című dalában is, amelynek fő témája azok nők, akik a férfiakra csak a pénzükért buknak. Nem is kell a tengerentúlra menni hasonló szerzeményekért, Majka karrierjének még egy egészen korai, Tündi Bündi című alkotása a naiv könnyűvérű nőkről szól.

A petíció szerzői a felelősségvállaláson túl remélik, hogy a kiadók és a menedzsementek az előadókkal közösen dolgoznak ki majd szakmai irányelveket, valamint kezdeményezték, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) indítson szakmai vizsgálatot és egyeztetést.