Le Monde: Fellélegzett a független civil szféra, de óvatos Magyar Péter kormányával

A magyarországi civil társadalom helyzetéről és a hatalomváltás utáni útkeresésről közölt terjedelmes helyszíni elemzést a Le Monde budapesti tudósítása. A párizsi lap értékelése szerint hat hónappal az áprilisi parlamenti választások után – amelyen Orbán Viktor tizenhat évnyi kormányzás után súlyos vereséget szenvedett – a független szervezetek képviselői végre fellélegezhetnek. Bár a Magyar Péter vezette új kabinet berendezkedési szakasza még korántsem zárult le, az érintett jogvédők és aktivisták egyelőre mérsékelt derűlátással tekintenek a jövőbe.

A francia orgánum megszólaltatta Demeter Áront, az Amnesty International Magyarország kommunikációs vezetőjét, aki tizenhárom éve dolgozik a jogvédő szervezetnél. A szakember úgy fogalmazott, hogy a légkör, amelyben ma tevékenykednek, már össze sem hasonlítható a korábbival, hiszen megszabadultak attól a nyomasztó bélyegtől, hogy a hatalom a nemzet ellenségeként állítsa be őket. A tudósítás felidézi, hogy az Orbán-kormány szisztematikus lejárató kampányokkal és jogi korlátozásokkal igyekezett megbénítani a nemzetközi forrásokból is gazdálkodó emberi jogi és kisebbségvédelmi csoportokat, külföldi ügynököknek és Soros György bábjainak bélyegezve őket, miközben az állami forrásokat saját, lojális álcivil szervezeteihez csatornázta.

Társadalmi szolidaritás és a Tisza Szigetek mozgalma

A párizsi lap rámutat, hogy az intézményes elnyomás évei megerősítették a magyarországi civil szférát. A szervezetek megtanultak összefogni, a lakossági adományok volumene folyamatosan növekedett, és a jogszabályi támadások idején – például 2017-ben vagy 2025 májusában – tízezrek vonultak utcára a védelmükben. Tavaly a közfelháborodás ereje még arra is képes volt, hogy visszakozásra késztesse a kormánypártot a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságára hivatkozó tervezet visszavonásával. A tekintélyuralmi időszak utolsó éveiben ráadásul új társadalmi szereplők – színészek, zenészek, diákok és influenszerek – léptek színre, felemelve szavukat a szabadságjogok csorbítása, a korrupció és a gyermekvédelmi visszaélések ellen.

Ebből a szélesedő társadalmi ellenállásból nőtt ki a 2024 tavaszán színre lépő Magyar Péter mozgalma, amely az év augusztusától a Tisza Szigetek hálózatával kapcsolta össze a pártpolitikát és az önkéntes állampolgári aktivitást. A francia tudósító idézi Püspöki Zsolt hatvani villamosmérnököt, aki elmondta: a rendszerváltást követő évtizedek kudarcai után az adott valódi hitet, hogy rengeteg különböző ember kívánta ugyanazt a változást. A hatvani mérnök ma is aktív tagja a helyi közösségnek, rendszeresen követi az online parlamenti közvetítéseket, és részt vesz az új kabinet társadalmi konzultációin, köztük a közmédia jövőjéről indított nyári egyeztetésen.

Kételyek a gyorsított törvényhozás körül

A francia napilap megjegyzi, hogy Magyar Péter ígéretet tett a civil szférával folytatott párbeszéd megújítására, és a kulturális tárcát vezető Tarr Zoltán miniszter feladatai közé emelte a társadalmi kapcsolatok koordinálását is. A nyitott minisztériumi ajtók ellenére azonban a szakmai egyeztetések menete már nem arat osztatlan elismerést a jogvédők körében. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a lapnak nyilatkozva ugyan örömtelinek nevezte a jogállamiság helyreállítását célzó szándékot, ám csalódottságát fejezte ki az eljárások minősége miatt.

Magyarország aláírta a megállapodást a Norvég Alapról

A jogász konkrét példaként említette a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény melegellenes passzusainak hatályon kívül helyezését. Bár a diszkriminatív rendelkezések visszavonása alapvető jogvédelmi követelés volt, a jogszabály-módosítást a kormányzat érdemi társadalmi és szakmai konzultáció nélkül vitte át a parlamenten, figyelmen kívül hagyva a Helsinki Bizottság által megfogalmazott javaslatokat. Pardavi Márta szerint a gyors cselekvési kényszer nem írhatja felül a demokratikus jogalkotás alapelveit, mert az érdemi viták hiánya veszélyezteti a reformok társadalmi megalapozottságát.

A lengyel kiábrándulás intő példája

A párizsi tudósítás hangsúlyozza, hogy a magyar civilszervezetek óvatosságát a lengyelországi fejlemények is táplálják. Varsóban a 2023-as választásokon a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nyolcéves uralmát váltotta le Donald Tusk koalíciója, ám alig egy évvel a következő parlamenti voksolás előtt a civilek körében érezhető a kiábrándultság. A lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy a koalíciós belső feszültségek és a konzervatív Karol Nawrocki államfő vétói miatt a varsói kabinet kulcsfontosságú választási ígéreteit nem tudta teljesíteni.

Összetűzésekig fajult a varsói alkotmánybírósági válság, Karol Nawrocki elnök erőszakkal nyomult be az épületbe

A lengyel elnöki ellenállás miatt elbukott a terhességmegszakítás liberalizációja, és a szexuális kisebbségek sem kapták meg az azonos nemű párok élettársi kapcsolatának törvényi elismerését; e téren csupán az Európai Unió Bíróságának 2025 végi ítélete hozott áttörést a külföldön kötött házasságok kötelező elismerésével. A Le Monde elemzése arra figyelmeztet, hogy a magyar kormánynak is el kell kerülnie a túlzott várakozásokból fakadó társadalmi csalódást, és a civilekkel való valós együttműködés maradhat a jogállami fordulat tartósságának záloga.

Mit érdemes tudni a lapról?

A Le Monde Franciaország legtekintélyesebb, mértékadó politikai napilapja, amelyet 1944-ben, Párizs felszabadítását követően alapított Hubert Beuve-Méry, Charles de Gaulle tábornok felkérésére. A lap a francia sajtópiac független, balközép irányultságú referenciamédiuma, amely nemzetközi hírhálózatáról, alapos elemzéseiről és minőségi publicisztikájáról ismert. Szerkesztőségi függetlenségét szigorú belső szabályok és a szerkesztőségi dolgozók sajátos tulajdonosi részvényesi társulása védi a külső gazdasági és politikai befolyásolástól. A napilap mind nyomtatott formátumban, mind digitális kiadásában a francia és a globális közélet egyik legbefolyásosabb véleményformáló fóruma.