Összetűzésekig fajult a varsói alkotmánybírósági válság, Karol Nawrocki elnök erőszakkal nyomult be az épületbe

Fizikai erőszakba torkolló jelenetek játszódtak le a lengyel alkotmánybíróság varsói épületénél, ahol az intézményi válság a nyílt utcai és hivatali konfrontáció szintjére lépett. A feszültség péntek este hágott a tetőfokára, amikor a taláros testület székhelye körül felállított kordonokat több száz demonstráló – a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) szimpatizánsai és szélsőjobboldali csoportok – vette ostrom alá. A bejáratot védő rohamrendőröknek közvetlen testi kényszert kellett alkalmazniuk, miután a tüntetők megkísérelték áttörni a zárlatot, egyesek pedig hegesztővel estek az épület előtti kapunak.

A helyszínen elszabaduló indulatokat tovább szította egy fegyveres incidens is. A fővárosi rendőrség tájékoztatása szerint a tömegben megjelent egy elmaszkírozott férfi, akinél kést és riasztófegyvert találtak. Amikor a demonstráció egyik főszervezője felszólította az álarc levételére, a támadó megütötte a nőt, majd menekülni próbált. A provokátort kiáltó tüntetők egy csoportja azonban üldözőbe vette és elfogta a férfit, akit ezt követően átadtak a készenléti rendőrségnek.

Elnök az ajtó előtt

A fejlemények hírére Karol Nawrocki köztársasági elnök azonnal megszakította hivatalos szenegáli útját, és az éjszakai órákban közvetlenül az alkotmánybíróság székhelyéhez sietett. Az államfő érkezése azonban újabb súlyos incidenshez vezetett. Amint arról a kormány által jelölt alkotmánybíró, Maciej Berek által közzétett felvétel tanúskodik, az egykor amatőr ökölvívóként is ismert elnök kíséretével együtt, fizikai erőszakkal nyomult be az épület előterébe. Maciej Berek közlése szerint Karol Nawrockira senki nem emelt kezet, mielőtt félrelökte volna az őt váró bírákat, hogy aztán felrohanjon az épület első emeletére. Dulakodás közben az államfő tettleg bántalmazta a bíróság ideiglenes vezetését ellátó bírót is.

Egy másik nyilvánosságra került videón hallható, amint Karol  Nawrocki a folyosón konfrontálódik az őt az előtérben váró Anna Korwin-Piotrowska bíróval és kollégáival, akiknek emelt hangon vágta a fejéhez: „Önök nem alkotmánybírák!” A botrány közvetlen előzménye az volt, hogy Korwin-Piotrowska, mint a testület korelnöke, korábban bejelentette: a PiS-korszakban kinevezett Bogdan Święczkowski bírósági elnököt és helyettesét felfüggesztették tisztségéből, az intézmény irányítását pedig átmenetileg ő veszi át. Święczkowski elutasította a döntést, államcsínynek bélyegezve a lépést, és a testület hivatalos felületein tudatta, hogy továbbra is ő a jogszerű vezető.

Parlamenti eskütétel és elnöki obstrukció

A taláros testület körüli elkeseredett harc gyökerei a Donald Tusk vezette polgári koalíció hatalomra kerüléséig nyúlnak vissza. A kormányfő célja az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása volt, miután az Európai Bíróság korábban megállapította, hogy a testület a PiS nyolcéves uralma alatt végrehajtott politikai kinevezések miatt elveszítette pártatlanságát. A folyamatot azonban az elnöki palota akadályozta: Nawrocki államfő megtagadta az öt új, parlament által megválasztott bíró – köztük Korwin-Piotrowska – hivatali esküjének átvételét.

A patthelyzetben az új bírák végül a parlament alsóháza előtt tették le az esküt, ám az épületbe való bejutásukat a korábbi vezetés megakadályozta. Korwin-Piotrowska a TVP közszolgálati csatornának nyilatkozva kifejtette: az elnök működésképtelenné tette az Alkotmánybíróságot az új tagok kirekesztésével, ezért rangidős bíróként november 3-ára összehívta valamennyi alkotmánybíró plenáris ülését. A PiS és a demonstrálók ezzel szemben a kabinetet vádolják azzal, hogy erőszakkal kívánja ellenőrzése alá vonni az igazságszolgáltatást.

Két tábor harca a választási év előtt

A válságra reagálva Donald Tusk a közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában rögzítette: a kormánynak kötelessége a jogállamiság helyreállítása. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a PiS évei alatt felépült jogtalanságok felszámolása nehéz folyamat, amely határozott fellépést kíván. Ezzel párhuzamosan Karol Nawrocki szombat reggel rendkívüli egyeztetésre hívta a parlamenti pártok képviselőit, azzal indokolva a lépést, hogy meg kell védeni az alkotmányos rendet a belső biztonsági fenyegetésekkel szemben.

A tüntetők haragja egyúttal nyílt németellenes jelszavakban ölt testet. A bíróság előtt skandált „Tuskot Berlinbe!” és „Itt Lengyelország van!” rigmusok a jobboldal azon kampányát követik, amely a miniszterelnököt külföldi érdekek kiszolgálójaként láttatja. Elemzők rámutatnak: a jövő évi választásokhoz közeledve a PiS érdeke a feszültség fenntartása, hiszen a káoszt a kormány nyakába varrhatják, miközben a radikális stílusáról ismert Nawrocki népszerűségét növelheti a szélsőjobboldali szavazók körében.

A miniszterelnök és az államfő küzdelme mélyen megosztja a lengyel társadalmat, és külpolitikai téren is gyengíti az országot. Bár Varsó az ukrajnai háború árnyékában felértékelődött a NATO szövetségi rendszerében, az állami intézmények egymás elleni harca rontja a nemzetközi mozgásteret. Mivel Nawrocki hivatali ideje 2030-ig tart, a varsói intézményi válság tartós patthelyzettel fenyeget a kormányzati negyedben.