Humanitárius folyosón térhettek haza a rommá lőtt Oleski lakói a belarusz határon át

Megkönnyebbült, nemzeti lobogókat tartó civilekkel teli autóbuszok lépték át a belarusz–ukrán határt Csernyihiv megyében, miután sikerrel zárult a frontvonal mögött rekedt emberekkimenekítését célzó, rendkívül összetett humanitárius művelet. A Dnyeper bal partján elterülő, orosz csapatok által megszállt Oleski rommá lőtt városából kimentett polgárok hosszú és veszélyes utat tettek meg a harci övezeten és Belaruszon keresztül, hogy hazatérhessenek az ukrán ellenőrzés alatt álló hátországba. A hírt Volodimir Zelenszkij államfő jelentette be a nyilvánosságnak, megerősítve, hogy a konvoj minden nehézség ellenére épségben célba ért.

A feszült légkörben lezajlott mentési akciót ritka nemzetközi diplomáciai háttéregyezség tette lehetővé. Az evakuálás idejére életbe léptetett ideiglenes fegyvernyugvás kidolgozásában az amerikai fél részéről Melania Trump first lady vállalt közvetítői szerepet, míg az egyházi diplomácia vonalán XIV. Leó pápa járt közben a szemben álló feleknél. Zelenszkij elnök köszönetet mondott a közvetítésben részt vevőknek, hangsúlyozva, hogy Kijev a jövőben is a humanitárius folyosók nyitva tartását szorgalmazza. Mint fogalmazott: a mostani lépésnek a feszültségek csökkentése és a valódi békefolyamat felé mutató előrelépés alapjául kell szolgálnia a térségben.

Közvetlen szembenállás és túlélés a romok között

A helyszíni folyamatokat Dmytro Lubinec ukrán emberi jogi biztos és orosz hivatali kollégája, Jana Lantratova személyesen kísérte végig a herszoni frontszakaszon. Amint arról Dmytro Lubinec a hivatalos Telegram-csatornáján közzétett beszámolójában tájékoztatott, a humanitárius bevetés embert próbáló pillanatok közepette zajlott le, ám a legfontosabb küldetést sikerült teljesíteni azzal, hogy az embereket épségben elhozták a frontvonalból. A hatóságok a biztonsági protokollok miatt nem hozták nyilvánosságra a kimentettek pontos létszámát, annyit azonban megerősítettek, hogy a legidősebb távozó kilencvennégy éves, a legfiatalabb pedig alig múlt egyéves.

Melania Trump közvetítésével terjesztették ki a humanitárius tűzszünetet Herszonban

A Herszon városával átellenben fekvő Oleski még 2022 februárjában, az orosz invázió kezdeti napjaiban került idegen kézre, és azóta a két hadsereg tüzérségi csapásainak állandó célpontjává vált. A háború előtt mintegy huszonnégyezer lakost számláló települést ráadásul 2023 nyarán a kahovkai gát megsemmisülése után pusztító árvíz árasztotta el. A városban maradt civilek az elmúlt években katasztrofális körülmények között próbáltak életben maradni: a vezetékes ivóvíz, a fűtés, a gáz és a villanyáram hiánya tartóssá vált, sokan pedig kizárólag a segélyként kiosztott rizsen és hajdinán éltek. A mostani művelet megindítása előtt a hadseregeknek aknamentesítést kellett végezniük a kijelölt folyosón, ami két tűzszerész halálát követelte a terepen.

Dróncsapások az orosz hátország hadiiparára

Miközben a Dnyeper mentén a humanitárius tűzszünet vasárnap estig érvényben marad, a frontvonal távolabbi pontjain változatlan hevességgel dúltak a fegyveres harcok. A határ menti oroszországi Brjanszk térségében a hatósági jelentések szerint két ember életét vesztette, öt másik lakos pedig megsérült, amikor egy ukrán támadó drón csapódott be Klimovo falu egyik lakóházába. Az orosz katonai vezetés közlése alapján a légvédelem az elmúlt huszonnégy órában huszonkilenc pilóta nélküli repülőeszközt semmisített meg a határvidék légterében.

Tizennégy ember meghalt a Dnyipro pályaudvarára mért orosz dróntámadásban, Volodimir Zelenszkij határozott nyugati fellépést követel

Ezzel párhuzamosan az ukrán erők mélységi precíziós csapást mértek az orosz hadiipar egyik stratégiai pontjára. Amint arról a Reuters hírügynökség beszámolt, az ukrán vezérkar megerősítette, hogy drónok és ukrán gyártmányú Neptun rakéták bevetésével támadták a Rosztovi területen működő Kamenszk-Sahtinszkij állami vegyipari kombinátot. A létesítmény katonai rakéták szilárd hajtóanyagát gyártja; a hajnali becsapódások következtében négy gyártócsarnok megrongálódott, és kiterjedt tűz keletkezett a komplexum területén.

Áramszünet Kijevben, diplomáciai csúcs Isztambulban

Az orosz hadsereg megtorlásként ismét az ukrán energetikai infrastruktúra megsemmisítését célozta meg. Az éjszaka indított hullámokban érkező kamikaze drónok komoly pusztítást végeztek a hálózatban, aminek nyomán a Kijevi és a Dnyipropetrovszki területen mintegy 280 ezer háztartásban szakadt meg az áramszolgáltatás. A hibaelhárító csapatok azonnal megkezdték a vészhelyzeti beavatkozásokat, ám a folyamatos légi riadók hátráltatják a munkálatokat a fagyos őszi időjárás közepette.

A harctéri összecsapásokkal párhuzamosan a diplomáciai porondon is újabb lendületet vettek az egyeztetések: Volodimir Zelenszkij Isztambulba látogatott, ahol megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A tárgyalások homlokterében az amerikai, ukrán és orosz delegációk november elejére tervezett, háromoldalú diplomáciai tanácskozásának előkészítése állt. A két vezető emellett áttekintette a fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonsági kérdéseit is, miután a török államfő a közös sajtótájékoztatón határozottan elítélte a nemzetközi teherhajók ellen a nyílt tengeren elkövetett dróntámadásokat.