Külföld

Megnyílt az út a baloldali fordulat előtt Berlinben, Elif Eralp lehet a polgármester

Megkezdődhetnek a hivatalos kormányalakítási tárgyalások a szociáldemokratákkal és a zöldekkel a német fővárosban, miután a Baloldal párt (Die Linke) kongresszusa elsöprő többséggel jóváhagyta az egyeztetéseket. A lakáskonszernek kisajátítása és a közel-keleti konfliktus körüli viták miatt Friedrich Merz kancellár is hevesen támadja a formálódó szövetséget.

Megnyílt az út a baloldali fordulat előtt Berlinben, Elif Eralp lehet a polgármester
A berlini Balpárt vezetői, Kerstin Wolter, Maximilian Schirmer és Elif Eralp Fotó: Sebastian Christoph Gollnow / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Megnyílt az út a baloldali fordulat előtt a német fővárosban, miután a Baloldal párt (Die Linke) berlini kongresszusa szombaton elsöprő többséggel megszavazta a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdését a Zöldekkel és a Szociáldemokrata Párttal (SPD). A tanácskozáson csupán elenyésző számú ellenszavazat és tartózkodás mellett született meg a döntés, ami azt jelenti, hogy hétfőn megindulnak az érdemi egyeztetések a vörös-zöld-vörös kormányzat felállításáról. Amennyiben a felek megállapodnak, Elif Eralp lehet Berlin történetének első Baloldal párti kormányzó polgármestere.

A szeptember 20-i tartományi választás alaposan átrajzolta a berlini erőviszonyokat. A Baloldal párt a szavazatok 25,7 százalékát megszerezve győzelmet aratott, megelőzve a Kereszténydemokrata Uniót (CDU, 18,8 százalék), a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD, 16,3 százalék) pártot, a Zöldeket (14,3 százalék) és az SPD-t (12,1 százalék). Minthogy az addigi CDU–SPD koalíció elveszítette többségét, a Linke vezette hárompárti összefogás maradt az egyetlen életképes baloldali többség a városháza vezetésére.

 

Kereszttűzben a nagyvállalati lakásállomány köztulajdonba vétele

 

A koalíciós tárgyalások alapját az a két hete kidolgozott előzetes megállapodás képezi, amely máris heves országos vitát váltott ki a német közéletben. A dokumentum legvitatottabb pontja mintegy 160 ezer bérlakás köztulajdonba vétele öt nagy ingatlanpiaci konszern állományából. Egy ekkora léptékű, kártérítés mellett végrehajtott szociális program példátlan lépés lenne Németországban. Elif Eralp álláspontja szerint az intézkedés célja a lakbérüzérkedés megállítása és az elszabadult fővárosi lakásárak letörése a bérlők védelmében.

A tervekkel szemben ugyanakkor azonnali frontot nyitottak a gazdasági kamarák és az ingatlanszektor vállalatai. A berlini lépést a szövetségi kormányzat is próbálja megakadályozni: a CDU és az SPD alkotta szövetségi kabinet Friedrich Merz kancellár vezetésével új jogszabályi akadályok felállítását tervezi a tartományi szintű kisajátítások ellen. A kérdés a szociáldemokraták körében is belső vitákat szült: a berlini SPD vezetése úgy döntött, hogy a végső koalíciós megállapodásról kötelező érvényű pártszavazáson kéri ki a tagság véleményét.

 

Belső viták és palesztinpárti tüntetés a kongresszuson

 

A kormányzati szerepvállalás nem arat osztatlan sikert a Baloldal párt radikálisabb köreiben sem. A kongresszus helyszíne előtt mintegy nyolcvan fős csoport tüntetett a tárgyalások ellen, azzal vádolva a pártvezetést, hogy a hatalomért feladja alapvető elveit. A tüntetők a palesztinokkal való szolidaritást hangoztatták, és radikális jelszavakat skandáltak, ami megmutatta a pártot feszítő belső megosztottságot.

A kormányalakítás folyamatát hetek óta terheli az antiszemitizmus elleni fellépésről szóló vita. A felháborodást az váltotta ki, hogy a párt neuköllni választási rendezvényén megjelent Ibrahim Ibrahim, akit a szélsőséges mozgalmakat figyelő szervezetek a terrorcsoportként nyilvántartott Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) aktivistájaként azonosítottak, jóllehet ő tagadta az erőszak támogatását. A helyzetet nehezítette Vanessa Emde képviselő fellépése is, akinek a közel-keleti háborúval kapcsolatos radikális nézetei miatt a frakcióvezetés a parlamenti csoportból való kizárást fontolgatja.

 

Antiszemitizmus elleni garanciák, rendőri védelem Elif Eralp körül

 

A három leendő koalíciós partner a feszültségek kezelésére már a tárgyalások előtt közös nyilatkozatot fogadott el, rögzítve Izrael állam létezési jogának elismerését, az antiszemitizmus elutasítását és a zsidó közösség védelmét, amelyet a kormányprogramba is beépítenek. A pártkongresszuson Kerstin Wolter társelnök visszautasította a pártját érő általános vádakat: kijelentette, hogy a gázai pusztítás elítélése nem antiszemitizmus, ám a német történelemből fakadóan az országnak különleges felelőssége van a zsidó élet védelmében.

 

Radikális palesztinpárti csoportok fenyegetik a Baloldal párt vezető politikusát

 

A feszült helyzetet mutatta, hogy nemrégiben a Der Spiegel német hírmagazin beszámolója szerint nyilvánosságra került egy belső feljegyzés, amely szerint Eralp fenyegetve érezte családja biztonságát a palesztinpárti személyiségek által. A politikus a kongresszuson – ahol rendőri védelem alatt állt – aláhúzta: nem enged a megfélemlítésnek, és olyan politikát kíván folytatni, amely minden polgár méltóságát és biztonságát szavatolja, fellépve a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben. Ines Schwerdtner szövetségi pártelnök kiállt Eralp mellett, történelmi esélynek nevezve a berlini baloldali vezetést.

 

Merz kancellár nyomása és a berlini hatalomváltás tétje

 

Felszólalásában Elif Eralp bírálta a szövetségi kormányt, azzal vádolva Friedrich Merz kancellárt, hogy zsarolással próbálja eltéríteni az SPD-t és a Zöldeket a közös kormányzástól. A Baloldal párt vezetője hangsúlyozta: a fővárosiak a változásra szavaztak, és a párt a külső támadások ellenére végrehajtja céljait. A berlini koalíciós tárgyalások kimenetele a városháza falain kívül is komoly próbatétel: ekkor dől el, hogy a megerősödő Baloldal párt képes-e kormányzati alternatívát nyújtani a szövetségi szinten domináns konzervatív vonallal szemben.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás