BKK: heves viták, bérletáremelés, államosítás vagy partnerség

A parkolási bevételek ügye már a napirendi vitában parázs vitát robbantott ki. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester a BKK államosításáról szóló napirend után tárgyalta volna, a Fidesz amellett kardoskodott, hogy a főpolgármester csak a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott határozatok mentén szavazhasson a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT), Számadó Tamás főjegyző jelezte, hogy ez korlátozná a főpolgármester joggyakorlását, ami törvény ellenes, Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója sírva könyörgött a Fidesz képviselőinek, hogy legalább a saját előterjesztésüket olvassák el.

„Örömteli hírekkel tudok szolgálni” – csapott bele a napirend előtti hozzászólásokba Orbán Árpád, a Tisza frakcióvezetője. A Tisza bemutatta a 2027-re vonatkozó költségvetését: az önkormányzatok jövőre 176 milliárd forinttal jobb pénzügyi helyzete, 64 milliárd forinttal nő a költségvetési támogatásuk, csökken a szolidaritási hozzájárulás, Budapest is több tízmilliárd forint támogatást kap a közösségi közlekedés finanszírozására. Több jut az egészségügyre, elindult a Wekerle-program, amely a budapesti ingatlanok felújítását is segíti, 30 milliárdos kerettel indul a bérlakás és kollégiumfejlesztés, újraindul a Diákváros program, A kormány többé nem ellenfele, hanem partnere a fővárosi önkormányzatnak. Együttműködést kínál politikai bosszú helyett tette hozzá a frakcióvezető szerint meg kellene újulnia a Fővárosi Közgyűlésnek is, Karácsony Gergely fejére olvasta az elmaradt cégvezetői kinevezéseket. Célszerűnek tartaná elkezdeni a munkát. A Tisza 9 javaslatot is benyújtott erre az ülésre, kiemelte, hogy nem pártpolitikai elképzelések szerint írják az előterjesztéseket.

Déri Tibor (Demokratikus Koalíció) képviselő szerint itt az idő az őszinteségre, a félig kimondott igazság legalább olyan káros, mint a hazugságok. Nincs olyan döntési helyzet, hogy a Fővárosi Közgyűlés a főpolgármester vagy a kerületek oldalán állnak, a fővárosiak elunták a vitákat. Az elmúlt hét évben nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi szolgáltatások üzemeltetésének kiadása és az ehhez szükséges források messze eltávolodtak egymástól, az is tény, hogy a kerületek nem voltak túl szolidárisak a fővárossal. Érthető, ha a kormány 16 év rablása után nem tudja rendezni az önkormányzatok finanszírozását, de akkor mondja ki – összegzett a DK-s politikus.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester örült annak, hogy újraindították a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, de amellett nem mehet el szó nélkül, hogy a kerületek pénzügyi helyzetét befolyásoló döntéseket hoznak anélkül, hogy nekik egyáltalán szólnának erről. Arra kérte a főpolgármestert, hogy készítsen előzetes tájékoztatót az FKT üléseken tárgyalandó témákra legalább felkészülhetnénk a következő rablásra. elveszik az idegenforgalmi adót, újraosztják az iparűzési adó bevételt, bizonyosan a kerületek húzzák a rövidebbet.

Karácsony Gergely ismét tisztázta, hogy az FKT nem döntéshozó, hanem konzultációs fórum. A főpolgármester kifejtette, hogy az ott képviselt álláspontja választási programjából és a korábban elfogadott stratégiából következnek. Azt is elmondta korábban, hogy az nem jó, hogy az idegenforgalmi adó teljes egészében a kerületekhez folyik be, mivel a turizmus kiszolgálása rengeteg feladatot ró a fővárosra

A fejlődéshez meg kell törni a politikai rutint, városfejlesztési bátorságra van szükség – szólt hozzá a vitához Gál József, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, aki szerint nem barátságokról és árulásokról van szó, ennél sokkal fontosabb a Rákosrendező vállalati struktúrája, a Diákváros ügye, a Duna-menti partszakasz használatának kérdései vagy éppen a regionális közlekedésszervező létrehozása.

 

Karácsony Gergely: Történelmi lépés előtt állunk

 

A magyar kormány és a főváros azt állítja, hogy a fővárosi utak fejlesztése csak a gyermekétkeztetés és az idősellátásból elvont forrásokból oldható meg, mert a parkolási bevételek elvonása ezt jelenti – állította Szepesfaly Anna, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Tavaly októberben ez a közgyűlés keményen kiállt az ellen, hogy a BKV-t, a BKK-t vagy éppen a fővárosi fürdőket államosítják, ehhez képest most itt tartunk. Korábban fontosnak tartották a döntés előtti vitákat, most mellőzik ezeket.

Elsőként a Trafó igazgatói pályázata került napirendre. A szakmai bíráló bizottság tagjai Stern Lili pályázatát támogatták elsöprő 7 igen, 0 nem és 1 tartózkodó szavazattal.

Ezt követte a BKK szindikátusi szerződéséről szóló vita. Karácsony Gergely szerint történelmi lépés előtt állnak, 1993 óta küszködnek ezért. A nemzetközi példák is azt támasztják alá, hogy a nagyvárosi térséget kiszolgáló közösségi közlekedési rendszerek vagy állami, vagy az állam és az adott önkormányzat együttműködésén alapszanak. Ezért tettek erre javaslatot. Nem a semmiből jött, hiszen a regionális tarifamegoldás is ezt szolgálta.

„A közösségi közlekedés nem csupán egy a közszolgáltatások közül, ez egy olyan érhálózat működtetése, amely leveheti a napi 300-400 ezer ingázó autó terhét. Az elmúlt tíz évben ez a szám megduplázódott. Ha nem tudják fejleszteni az agglomerációs közösségi közlekedést, akkor a helyzet tovább romolhat. Ez segítené a szétterülő agglomerációs ingatlanfejlesztések megállítását. Mindenkinek áldozatot kell hoznia. A fővárosnak ehhez intézményes partnerségre kell törekednie. Az államnak végre bele kell tennie azt a pénzt, amit a Bajnai-kormányt kivéve soha nem tett bele. A szindikátusi szerződés révén Budapestnek jövőre 50 milliárd forinttal kevesebbet kell erre költeni. Másrészt soha nem látott uniós forrás érkezik a közösségi közlekedés fejlesztésekre, amely hatékony felhasználását is szolgálja ez a lépés” – fejtette ki Karácsony Gergely, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a regionális működés más cégeknél már létező forma: a víz és csatornaszolgáltatás vagy éppen a hulladékszállítás területén. A főváros költségvetése jövőre 70 milliárddal könnyebbült ki a kormány döntései nyomán. Ez messze nem jelenti azt, hogy könnyű év lesz 2027 – ismerte el Karácsony Gergely, aki szerint a megegyezésben a kormány és a főváros is jelentős áldozatokat hozott. A főváros vállalta, hogy jövőre 20 milliárd forinttal csökkenti a működési kiadásait.

 

Fennakadt a főváros pénzügyi bizottságán a BKK szindikátusi szerződése

 

A bizottsági vitában felmerült kérdéseket foglalta össze Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. „Az egyik sarkalatos pont volt, hogy az államnak tulajdonosossá kell-e válnia ahhoz, hogy közösen szervezzék a várostérség közlekedését. Barcelona, Bécs, Milánó, München esetében is így van” – sorolta a nemzetközi példákat a főigazgató. Mint mondta: ennek alapja az, ha az állam forrást biztosít, akkor legyen beleszólása a cég működtetésébe. A Fidesz hiányolta a számokat. Kiss Ambrus kiemelte, hogy a BKV jelenlegi szerepe nem változik, sőt bővítenék.

„A BKK részvényeinek felét névértéken átengednék az államnak mindenféle becslés, cégértékelés nélkül. A cég jelenlegi saját tőkéje 5,3 milliárd forint, a társaság 50 százalékáért viszont csak 1,98 milliárdot kap a főváros. Azt sem tudják pontosan, mennyi lesz a kiadás pontosan. Jövőre 230-240 milliárd lenne a fővárosi közösségi közlekedés forrásigénye, de a regionális közlekedésről nincsenek számok, mert a MÁV nem tud ilyenekkel szolgálni. Így nagy kérdés, hogy beleférünk-e a most rögzített kétszer 170 milliárdos keretbe” – vetette fel Papp Tibor, a Fidesz tagja, aki fontosnak tartaná, hogy legyen felső +kiadási” sapka, ami védené a főváros költségvetését. Azt is felhozta, hogy semmiféle megvalósíthatósági tanulmány nem készült. A Fidesz szerint a valós érték 5 és 20 milliárd forint között van. A BKK-ban megvan a tudás és a szervezet ahhoz a munkához, amit a kormány el akar végeztetni. Ez jó, de akkor meg kell kérni az árát – tette hozzá a fideszes politikus.

„Ez nem részvényeladás, hanem tőkeemelés. A közlekedési vagyon átkerül a BKV-hoz. Ha a konstrukció felbomlik, akkor csak a kifizetett értéket kaphatja vissza az állam – válaszolta Kiss Ambrus, aki a felső értéket nem emelné, mert akkor azt a számot kell szerepeltetni a fővárosi költségvetésben.

 

Hatékonyabban tudnak kiszolgálni 2,7 millió embert

 

Gál József örült a tempónak, alig egy hónapja döntött erről az FKT és már itt van a Fővárosi Közgyűlés előtt. Kiemelte, hogy az összevonással hatékonyabban tudják kiszolgálni a budapesti térségben élő, közlekedő 2,7 millió embert. A menetrend, az utastájékoztatás megkönnyíti az térségben élők életét. Rámutatott, hogy a tarifaközösség megmarad, közszolgáltatás marad a Bubi és a BKK lesz az a közös projektcég, amely az uniós forrásokból megvalósuló fővárosi beruházásokat lebonyolítja. Mindez azt szolgálja, hogy minél több embert térítsenek át a közösségi közlekedésre, mert jelenleg loholnak utánuk – jegyezte meg a Vitézy Dávid örökébe lépő politikus.

Balogh Balázs (Tisza) mindenki emlékeztetett a HÉV-üzem Orbán-kormány idején történt elvételére, ami semmiben nem szolgálta a fejlődést. A BKK regionális közlekedésszervezővé alakítása viszont a redundanciák csökkentésével

Az államosításról és a központosításról nekem nem a jó dolgok jutnak eszembe – jelentette ki Baranyi Krisztina, aki nem tagadja, hogy az ígéretek vonzóak: a bérletárak nem emelkednek, a szolgáltatás minősége emelkedik. A BKK valóban képes ennek megszervezésére. De mi szükség van ehhez a BKK államosítására: Az állam megrendelőként is felléphetne és fizethetné a valós költségeket Ne feledjük: az állami tulajdonszerzéssel a fővárosi közútkezelőt és a parkolást is államosítjuk, hiszen ezek is a BKK-hoz tartoznak. Ha később a főváros nem tudja a megnőtt kiadások felét állni, márpedig arra semmi garancia nincs, hogy 2028-ban sem lesz ez több, akkor pedig erre hivatkozva az állam elveszi a feladatot és vele a céget. Ez az önkormányzati rendszer kiüresítését jelenti.

Karácsony Gergely szerint a fővárosnak elementáris érdeke, hogy az állam bekerüljön a cégbe, különben az állam nem érzi magának a feladatot és marad az örökös alkudozás. Arra pedig semmi ráhatásunk nem lenne, hogy a regionális térség közösségi közlekedését fejlesszék. Az igazi garancia a túlköltés kivédésre éppen az, hogy az állam rögzítetten állja a működési költség felét. Európában az az elfogadott arány, hogy az állam, a főváros és az utazók egyaránt a költségek egyharmadát állják. A főváros esetében messze túllépik, az utasok esetében közelítik. A fővárosi felnőtt bérletek ára elinflálódott 2013 óta, jelenleg a fővárosi átlagkereset 1,5 százalékába kerül. Ezt a kérdést is ki lehet nyitni és az átlagbérhez vagy az inflációhoz közeli arányban emelni. A Budapesti Közút esetében a főváros kezében maradnak a döntések. Az irányítási jogok a BKK-nál maradnak.

 

Jogi értelemben nem lehet szó vagyonvesztésről

 

Böröcz László (Fidesz) I. kerületi polgármester az átszervezés fővárosi és regionális közlekedésre gyakorolt hatásáról szóló elemzést hiányolta, még a szolgáltatási terület határát sem jelölték ki. Azt sem tudni, hogy pontosan mekkora vagyont adnak át a BKK 50 százalékos tulajdonrészével, mert erről készült összegzés.

Karácsony Gergely szerint nem egy hatástanulmány készült, hanem ezer az elmúlt években arról, hogy mennyivel hatékonyabb lenne a regionális közlekedésszervezés. A közgyűlési vitában résztvevők sem vitatják, hogy az új rendszer jobban szolgálja az utazókat. Ez nem államosítás, hanem felelős, hatékonyabb közpénz-gazdálkodás.

Kiss Ambrus szerint jogi értelemben nem lehet szó vagyonvesztésről. Mint mondta: jelenleg nem kapják meg a közösségi közlekedés államra eső részét. Jövőre a szindikátusi szerződés révén jövőre biztosított a 170 milliárd forintos állami támogatás. Jelenlegi számítások szerint jövőre 230-240 milliárd lesz a bevétellel nem fedezett költség. Az, hogy 2030-ban milyen lesz a finanszírozási igény, most nem lehet megmondani. Arra is emlékeztetett mindenkit, hogy 2015-ben, amikor az Orbán-kormány átvállalta a BKV-hiteleit, a fővárosnak hat ingatlant ingyen át kellett adnia, közük a Dagály-fürdőt és Fiumei úti Sírkertet.

A főpolgármester szerint szó sincs államosításról, mert ez partnerség. A kórházak, iskolák, a védőnői hálózta, a gépjárműadó elvétele államosítás volt. A közös cég létrehozása egy közös feladat ellátására, nem az. Ez az előterjesztés ahhoz is hozzájárul, hogy jobb szerkezetű költségvetés készülhessen. Az iskolákat és a védőnőket és gépjárműadókat vissza kellene adni az önkormányzatoknak, de azt is látni kell, hogy a jövő év az első év, amikor javul az önkormányzatok pénzügyi helyzete.

Ahogy arról beszámoltunk: az FKT ülésén hozott határozat értelmében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) regionális – budapesti és agglomerációs – közlekedésszervezővé alakul át. Ezt a célt szolgálja az Országos Közlekedési Központ (OKK) és a BKK közötti részvényesi és együttműködési megállapodás. A szindikátusi szerződés értelmében az állami tulajdonú OKK tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerez az eleddig kizárólagos fővárosi tulajdonú BKK-ban. Az OKK 1980 darab részvényt vásárol névértéken, 1,98 milliárd forintos hozzájárulással.

A társaság 2027. január elsejétől BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központként rendeli meg a fővárosi, a HÉV-, az elővárosi vasút és a budapesti végállomású elővárosi Volán-buszos közszolgáltatásokat.

 

Az összes napirendi pont után

 

A főváros és az agglomeráció közösségi közlekedésével összefüggő, bevétellel nem fedezett indokolt költségét a főváros és az állam fele-fele arányban finanszírozza. Ez jövőre annyit jelent, hogy mindkét fél legalább 170 milliárddal járul hozzá a működéshez. Az állam tőkeemeléssel válik a HÉV-vel és az agglomerációs Volán-busz-járatokkal kibővített cég fele részének tulajdonosává. A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) belső szolgáltatói jogállása viszont megmarad, továbbra is a főváros kizárólagos tulajdonában áll.

A BKK ugyanakkor még a tőkeemelést megelőzően, legkésőbb 2026. december 31- ig átadja a BKV-nak az európai uniós támogatásból megvalósult, jelenleg is BKV üzemeltetésben lévő járműveket és infrastruktúra-elemeket. A HÉV-vonalak uniós forrásból megvalósuló infrastruktúra-fejlesztését a miniszter a MÁV Pályaműködtetési Zrt. útján, az OKK és a BKK véleményének kikérésével valósítja majd meg. A HÉV-pályahálózat működtetése továbbra is az OKK feladata lesz. A megállapodás értelmében a közlekedési miniszter – jelenleg Vitézy Dávid – a közös közlekedésszervező felett szakmai felügyeletet gyakorol.

Az egységes menetrendeket a BKK készíti el. A jegyértékesítési, utastájékoztatási feladatokat is egységesítik. A közösen megrendelt szolgáltatások teljes körében összehangolt díjrendszert alakítanak ki, a díjak megállapítására a BKK tesz javaslatot. A közlekedési szolgáltatókat is a BKK választja ki az idevágó hazai és uniós szabályok alapján. A BKK építtetői feladatokat is kap a Budapesten belül megvalósuló közlekedési fejlesztésekben.

 

Karácsony Gergely: Nem tehetünk úgy, mintha egy szigeten élnénk

 

A szindikátusi szerződést pénteki ülésén tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés, így ennek előzeteseként a fővárosi bizottságok is sorra napirendre tűzték. A korábban Vitézy Dávid által, jelenleg a Podamniczky frakcióban Vitézy helyét átvevő Gál József vezette közlekedési bizottság keddi ülésén a Fidesz ellenvetéseinek meghallgatása után 8 igen szavazat és egy tartózkodás (Fidesz) mellett támogatták a javaslatot. Megszavazta a tulajdonosi bizottság is. A pénzügyi bizottság ülésén azonban Orbán Árpád, a Tisza képviselője, a bizottság alelnöke és Szaniszló Sándor, a DK képviselője, a bizottság tagja is kivonult az ülésről, így egyikőjük sem szavazott. A Fidesz itt sem támogatta az előterjesztést. A bizottság végül négy igen és öt tartózkodás mellett nem támogatta az előterjesztést. A Fővárosi Közgyűlés a szokásos ügyrend szerint az összes napirendi pont megtárgyalása után szavaz erről.