Belföld

Aki nélkül semmi nem történhetett – Elsőfokon öt év letöltendőre ítélték Boldog Istvánt

Ő volt a vidéki kiskirály prototípusa. Az utolsó szó jogán azt mondta, híres arról, hogy megvesztegethetetlen.

Aki nélkül semmi nem történhetett – Elsőfokon öt év letöltendőre ítélték Boldog Istvánt
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette, valamint bűnsegédként vesztegetés elfogadása bűntettében bűnösnek találta és öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a volt fideszes parlamenti képviselőt, Boldog Istvánt péntek délelőtt bejelentett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék. A politikust öt évre a közügyektől is eltiltották.

Az utolsó szó jogán Boldog István azt mondta, ő ártatlan, csak egy „igazságtalan sajtóhadjárat” folyik ellene, amelyik miatt az ügy kezdete óta sem ő, sem a felesége nem kap munkát. Az őt ért vádakat egyetlen irattal cáfolni lehet. nem is tartja csodának, hogy az ügyészség „hevesen kérte”, hogy ezeket ne vegyék figyelembe. Kifogásolta azt is, hogy az érintett körzetben 23 település van, mindössze kilenc polgármesterét hallgatták meg az ügyben. – Mindig is híres voltam arról, hogy megvesztegethetetlen vagyok – kockáztatta meg a politikus. Ragaszkodott ahhoz, hogy minden esetben csak a munkaköre részeként folytatott egyeztetéseket.

 

A vidéki kiskirály prototípusa

 

Boldog István sokáig a Fidesz egyik meghatározó vidéki politikusa volt, kezdetben Kétpó polgármestereként, majd országgyűlési képviselőként, ahol az egyik megtestesítője lett a „vidéki kiskirály” prototípusának: lényegében teljes kontrollt gyakorolt a fejlesztési források fölött, így a térségi polgármesterek neki gazsuláltak, ha pénzt akartak szerezni a településüknek, ő pedig elvárta nemcsak a hűséget, hanem a „visszaszolgáltatást” is, amit egy „nagy elődje”, a szintén pályázati pénzek miatt elítélt Mengyi Roland csak alkotmányos költségnek nevezett.  A vádiratban szereplő egyik tanú szerint „Boldog nélkül semmi nem történhetett”. Vagyis: mindenről tudott, befolyása mindenre kiterjedt.

Persze, sok mindenről nem tudhatunk: Boldog telefonját ugyan 2019 júliusa és októbere között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatta, de a felvételek hanganyagait nem archiválték, az indoklás szerint „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, így erről az időszakról csak leiratok maradtak fenn.

Amiről viszont bizonyosan tudunk: Boldog István és társai ellen a Központi Nyomozó Főügyészég a 2017 és 2019 közötti időszakban elkövetett bűncselekményeik miatt emelt vádat. A vádirat két részből áll: az első szerint az elsőrendű vádlott, Boldog István a hivatali helyzetével visszaélve jogellenesen befolyásolta Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit. Társaival együtt fellépett annak érdekében is, hogy kik nyerjenek kivitelezőként a közbeszerzési eljárásokon, tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak vissza. A vádirat három pályázatot emelt ki: a cserkeszőlői bölcsőde építésére elnyert 250 millió forint összeggel támogatott projektet, a Baghy-Szinyei Merse Kúria felújítási pályázatát, amelynek megvalósítására 197 millió forintot ítéltek oda, valamint a cserkeszőlői önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését, amelyre 53 millió forintot kapott az önkormányzat.

 

10-20 százalék

 

A vádirat második része arról szól, hogyan kerestek meg a volt országgyűlési képviselővel közeli kapcsolatban lévő vádlottak 2017 folyamán személyesen Jász-Nagykun-Szolnok Megye 4. számú választókörzetében több polgármestert annak érdekében, hogy tőlük már nyertes vagy jövőbeli nyertes pályázatok reményében pénzt szerezzenek, például épp Boldog országgyűlési képviselői kampányának finanszírozására. A kért összegeket a TOP-os pályázati összegek 10-20 százalékában határozták meg.

Az ügyészség azokat, akik a nyertes pályázati összegekből részt kértek, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali helyzetével visszaélve bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, valamint a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével vádolja. Boldog István a vádirat szerint felbujtóként követte el a bűncselekményeket, míg a hozzá köthető további vádlottak tettesként, illetve bűnsegédként. A vádiratban megjelölt összegeket kifizető vádlottakat az ügyészség vesztegetés bűntettével, illetve hivatali vesztegetés bűntettével, valamint szintén a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével vádolja.

Az ügy érdemi tárgyalásai 2022. november 30-tól kezdődtek meg, a bíróság összesen 17 tárgyalási napot tartott. A bizonyítási eljárás során hosszú időt tett ki a számos tanú meghallgatása és a nyomozás során készített lehallgatási anyagok lejátszása, a jegyzőkönyvek, az azokról készült leiratok és a megfigyelési anyagok ismertetése és vizsgálata. Az eljárás során a védelem kérte ezek egy részének a kirekesztését arra hivatkozással, hogy még Boldog István mentelmi jogának a felfüggesztését megelőzően készültek, ezért nem értékelhetőek bizonyítékként. Ezt a bíróság elutasította.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás