129 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphat a CATL debreceni akkugyára

A debreceni CATL akkumulátorgyár összesen 129 milliárd forint közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatást kaphat a következő években. Ennek forrása teljes mértékben a magyar költségvetést terheli – derül ki az állam és a kínai akkugyár közötti támogatási szerződésből, amelyet közérdekű adatigénylés nyomán kapott meg a Népszabadság.

Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára szeptember végén arról posztolt, hogy csak a CATL mintegy 320 milliárd forint közpénzt kapott. Az általunk megismert szerződés alapján ebből az következik, hogy a cégnek adott adókedvezmény mértéke 200 milliárd körül lehet.

Magyar alkalmazottakról nincs szó

A kínai Contemporary Amperex Technology Limited (CATL) a világ legnagyobb akkumulátorgyártója. A cég 2022 áprilisában jelentkezett a kormánynál a támogatási igényével, és négy hónappal később már be is jelentették a debreceni beruházást. A szerződést 2025 decemberében írták alá, az aláírók között van Szijjártó Péter, akkori külügyminiszter is. A debreceni lenne a világ – Kínán kívüli – legnagyobb akkumulátor gyára a maga 100 gigawattórás kapacitásával.

A vissza nem térítendő támogatásért cserébe a CATL vállalta, hogy minden évben teljesít bizonyos árbevételi és bértömeg-kifizetési mutatókat. Hogy pontosan mekkora összegekre tettek ígéretet, az nem derül ki a Népszabadságnak küldött dokumentumból, abból ugyanis bizonyos részeket – a cég üzleti érdekeinek védelmére hivatkozva – kitakartak.

A kínai vállalatnak létszámadatokat is csatolnia kell az éves jelentéséhez, de arra már nem tér ki a szerződés, hogy az alkalmazottaknak magyaroknak kellene lenniük. (A CATL debreceni gyárának most 2900 dolgozója van, akik közül nem tudni, hányan magyarok. A cég októberi tájékoztatása szerint év végére 3200, 2030-ra 7000 dolgozójuk lesz, a tervezett 9000-es létszámot pedig csak akkor érik el, ha megépül a harmadik ütem is. A vállalat azt hangoztatja, hogy céljuk, hogy pár év múlva a dolgozók túlnyomó többsége helyi legyen.)

A támogatás kifizetési ütemezésének részleteit szintén kitakarták. A táblázat alapján viszont három ütemről lehet szó. Ez összhangban van azzal, hogy a CATL három ütemben akarja felépíteni a gyárat. Az első üzem ősszel kezdett el működni, ez adja a teljes tervezett kapacitás 40 százalékát.

Szigorú garanciák részben kitakarva

A beruházás tervezett értéke a nyilvánosság előtt is ismert csaknem háromezer, azaz 2848 milliárd forint. Ha ez valamiért csökkenne – mert például nem épül meg a tervezett második és harmadik gyár – akkor az állami támogatás is arányosan kevesebb lesz. Az egy évvel ezelőtti szerződéskötéskor még úgy tervezték, hogy 2027 végére el is készül a beruházás. A gyárat a beruházás befejezése után legalább 11 évig kellene működtetni a támogatásért cserébe.

Ha probléma lépne fel, a szerződés szigorú biztosítéki rendszert garantál a magyar állam javára. Egyebek között jelzálogot kapott a debreceni ingatlanokra, ráteheti a kezét a CATL Hungary belföldi bankszámláira. Vannak más garanciák is, de azok egy részét szintén kitakarták. Ha a beruházás valamiért – például perek vagy hiányzó hatósági engedélyek miatt – mégse valósulna meg, a magyar állam felfüggesztheti a támogatás kifizetését. A megállapodást egyébként akkor is felfüggeszthetik, ha a CATL megsérti a különböző környezetvédelmi, munkavédelmi vagy foglalkoztatásügyi szabályokat. A szerződés szerint egy esetleges jogvitában az illetékes magyar bíróság dönt.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Az állami támogatást az előző kabinet kérésére engedélyezte az Európai Bizottság is. Az Orbán-kormány az Oroszország Ukrajna elleni háborújával indokolta a támogatási igényt, mondván: a szankciók nyomán fellépő gazdasági következmények miatt számos beruházás nem is Európában valósulna meg. A kormány azzal is érvelt, hogy az akkuipari beruházások amúgy is hozzájárulnak a klímasemleges gazdaság létrehozásához, ezért szükséges az állami segítség.

Nem egyértelmű, megépül-e a teljes tervezett kapacitás

Az első gyáregység idén ősszel kezdte meg működését Debrecenben. Ez – ha teljesen felfut a termelés – a tervezett teljesítmény 40 százalékát adná. Ám egyelőre bizonytalan, hogy a másik két ütem megvalósulhat-e; Magyar Péter kormánya még nem döntött arról, mihez kezd az akkumulátorgyárakkal.

Bár hivatalosan keveset kommunikálnak erről, a kabinet nyilván tisztában van az akkugyárakkal szembeni, környezetvédelemre, munkavédelemre és vízfelhasználásra vonatkozó kritikákkal, ahogy az erőteljes lakossági ellenállással is. Az tudható, hogy a Tisza debreceni parlamenti képviselője ellenzi a terjeszkedést: Tárkányi Zsolt májusban a Magyar-kormány nevében beszélt arról, hogy a kormány nem támogatja a CATL további debreceni bővítését. Még a minap is felháborodva írta, hogy a Magyar Akkumulátoripari Szövetség épp Debrecenben rendezi meg az akkumulátoripari konferenciáját november elején. „Debrecenben az akkumulátorgyárak ugyanis nem a fenntartható, környezettudatos, modern mobilitást jelentik a város polgárainak, hanem a bizalmatlanságot a gyárak működésével kapcsolatosan, a szennyezésektől való félelmet, valamint a lakókörnyezetünk és városunk jövője iránt érzett aggodalmat” – írta az államtitkár. Tárkányi azt is szóvá tette, hogy a Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára is részt vett volna az eseményen (Tótth András azóta személyes okokra hivatkozva lemondott a posztjáról.)

Az első gyártósor beindítása után, október elején rendezett a gyárban sajtóbejárást a CATL. A Telex tudósítása szerint gyár képviselői következetesen úgy beszéltek, mint akik a teljes beruházás megvalósulásával terveznek, és hamarosan indulhat a második gyártóegység felépítése. A CATL képviselői szerint jelenleg is zajlanak az egyeztetések a kormánnyal a bővítésről – amit minden bizonnyal nagyban befolyásol, hogy az első egység működtetése során minden rendben lesz-e.