Ha az Iparművészeti Múzeumot felújítják, vissza lehetne vinni a műtárgyakat is, amelyeket az Orbán-kormány alatt elvittek

A miniszter hangsúlyozta, évek óta tartó halogatás végére tesznek ezzel pontot. Vitézy felidézte: „az Orbán-kormány 14 éve jelentette be, hogy felújítják a múzeumot, majd azóta sem indultak meg a munkák, helyette olyan épületek visszaépítésére mentek a pénzek, amelyek már valódi műemlékként nem is léteztek.”

Elindítják az Iparművészeti Múzeum felújítását

Néma sorfallal fogadták Lázárt

Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben zárt be a Lechner Ödön által tervezett épület sürgős felújításra szoruló állapota miatt, azóta nem látogatható a nagyközönség számára. A műtárgyak 2019-ben, egy évig tartó költözés után kerültek egy ideiglenes telephelyre, a budapesti Jászberényi útra. A közel tíz év azonban nem az épület rekonstrukciójának megkezdéséről és a folyamatosan zajló munkálatokról szólt, hanem a leköszönt kormány be nem tartott, az épület megmentésével kapcsolatos ígéreteiről. Ez az évek alatt egyre nagyobb feszültségeket szült a szakmában, 2025-ben pedig létrejött a Főnix Projekt mozgalom, amelyet múzeumi dolgozók szerveztek a intézmény megmentésére. A szervezők petíciót is indítottak, amelyben a múzeum megnyitását követelték. A mozgalom egyik képviselője, Madarász Andrea akkor a Népszavának úgy nyilatkozott, „tervek, szándékok vannak, de a forrást nem látjuk mögötte.”

Mindeközben viszont Lázár János, korábbi építési és közlekedési miniszter még 2025-ben is úgy látogatta a látogatóktól elzárt telephelyet, akár egy ingyenes bútorboltot, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint „személyesen választhassa ki” azokat a műtárgy bútorokat, amelyekkel az általa felügyelt Várkapitányság Zrt. a Karmelita reprezentatív helyiségeinek berendezését tervezte kiegészíteni.

Látogatása idején a minisztert néma demonstrációval fogadta egy csapat intézményi munkatárs, „A műtárgy nem használati tárgy” és „Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére!” feliratú pólókban. A demonstráció hatására a miniszter, mint írják, meghallgatta az érintett kollégákat és elismerte, panaszaiknak van alapja. Akkor a Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium úgy reagált, szigorú szabályok között ugyan, de „bevett gyakorlat”, hogy a közgyűjteményekben lévő műtárgyak állami intézményekbe kerülnek, hozzátéve, nincs döntés arról, hogy az intézményből műtárgy bútorok kerüljenek a Karmelitába.

Orbán Viktor dolgozószobájában feküdt az Iparművészeti Múzeum egyik használat közben megrongálódott szőnyege

Cselovszki Zoltán, a múzeum korábbi főigazgatója a Klubrádiónak megerősítette, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal részéről is rendszeresen érkezett politikai nyomás műtárgykölcsönzések ügyében, konkrétan Novák Katalin és Sulyok Tamás is jelzett ilyen igényeket.

A minisztérium kulturális államtitkárságának hivatali helyiségeibe szintén szállítottak át ódon, antik bútorokat az Iparművészeti Múzeumból. A műtárgyakat Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár elődje, a Fidesz-kormány által kinevezett Závogyán Magdolna vitette oda, majd Nagy 2026. júniusában visszaszállíttatta őket a múzeumba, nehogy a hivatali használat közben sérüljenek.

Az Iparművészeti Múzeum egyike volt annak a hat kulturális intézménynek, amelyet 2024 óta a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tömörít, Demeter Szilárd vezetésével. A központosítástól a kormány akkor még a kulturális intézményrendszer fejlesztését várta. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szeptemberben jelentette be az MNMKK 2027. január 1-től esedékes megszűnését.

Az MNMKK vezetője nyár végén Jékely Zsombor művészettörténészt nevezte ki a múzeum megbízott főigazgatójának, amit vegyesen fogadott a szakma és a közvélemény, tekintve, hogy Jékely Tarr Zoltán miniszter sógora. A kulturális minisztérium azzal védekezett, a döntés nem tőlük származik, hanem az MNMKK-tól. Az Iparművészeti Múzeum és ezzel egyidőben az Országos Széchényi Könyvtár élére olyan szakemberek kerültek, akik hosszú évek óta az adott intézményekben dolgoznak, korábban főigazgató-helyettesi feladatokat láttak el. Szerintük az lett volna jogsértő, ha Tarr Zoltán miniszter beleszólt volna saját sógorának főigazgatói kinevezésébe. Ha eképpen bele nem is szólt, a kinevezés tervéről a miniszter értesült, jóváhagyta és támogatta azt.