Harminc éve még kevésbé féltette a jogállamot a Magyar Katolikus Püspöki Kar

„Igazságosabb és testvériesebb világot!” – ezzel a címmel jelentette meg 1996-ban a társadalom helyzetét elemző, vitairatnak is szánt körlevelét a katolikus püspöki kar. A rendszerváltást követően alakult MDF-kormány 1994-ben csúnya vereséget szenvedett, ekkor már az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányzott, a szocialista Horn Gyula volt a miniszterelnök (és folytak az egyházzal kötendő úgynevezett vatikáni szerződés előkészületei).

Harminc év elteltével – ahogyan arról beszámoltunk – a püspöki kar újból kibocsátott egy körlevelet, ami szintén Magyarország állapotát vizsgálja egyházi nézőpontból. A cím ugyanaz: „Igazságosabb és testvériesebb világot!” Ennek megjelenését is megelőzte egy kormányváltás, a tizenhat évig hatalmon lévő Fideszt a választók a Tiszára, Orbán Viktort pedig Magyar Péterre cserélték.

Magyar katolikus körlevél bírálja a leggazdagabbak fényűző életmódját

1996-ban II. János Pál volt a pápa – aki nem sokkal a körlevél kiadása után másodszor látogatott Magyarországra –, ma XIV. Leó a katolikus egyházfő.

A két körlevelet összevetve szembetűnőek a szerkesztési különbségek. A korábbi dokumentum négy fejezetre oszlik (Szociális viszonyok és egészségügy, Gazdasági élet, Állam és politika, Kultúra), a mostani nyolcra. Ezek között akad olyan (Csodálatos emberségünk), amely mindössze két bekezdésből áll. Külön fejezetet kapott a család, a fiatalok helyzete vagy például a társadalom spirituális megújítása is.

Az 1996-os körlevél egyik kulcsfogalma a szubszidiaritás elve volt, ami annyit tesz, hogy a döntéseket az érintettekhez legközelebbi, legalacsonyabb szinten kell meghozni és végrehajtani. A „szubszidiaritás” kifejezés a korábbi körlevélben hatszor is megjelent, az újban csak egyszer, amikor arról van szó, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően fontos lenne visszaállítani az önkormányzatok szélesebb körű feladatellátását, biztosítani az ehhez szükséges forrásokat.

Már felfigyeltek a korrupcióra

Harminc évvel ezelőtt a püspöki kar a körlevélben több helyen, súlyos problémaként hívta fel a figyelmet a feketegazdaságra: „a gazdasági átalakulás egyik veszélyes kísérő jelensége a feketegazdaság rohamos elterjedése, ahol mértéktartó becslések szerint ma már a nemzeti össztermék 25-30 százalékát állítják elő”. A feketegazdaság Magyarországon is szorosan összefonódik a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval. A „közerkölcsök megromlása, a korrupció, a politikai hatalommal való önző visszaélés, egyesek tisztességtelen meggazdagodása” az egyház értékelése szerint 1996-ban is „súlyos tehertételként” nehezedett ránk.

A 2026-os körlevélben a feketegazdaságról már nem esik szó, a korrupcióról viszont nagyon is. „Magyarországon az elmúlt évtizedekben a korrupció erősen jelen volt a gazdasági életben, amely nem csupán a megvesztegetéshez hasonló jogellenes cselekményeket jelenti, hanem a közjóval össze nem egyeztethető, átláthatatlan és tisztességtelen befolyásgyakorlás formáit is magában foglalhatja” – értelmezi tágabb keretben a korrupció fogalmát a püspöki kar, és arra emlékeztet: a katolikus tanítás a demokratikus rendszerek legsúlyosabb torzulásai között tartja számon a politikai korrupciót.

A természeti környezet védelme mindkét körlevélben helyet kap, de a mostaniban nagyobb hangsúllyal. Előkerül a „klímaváltozás” és – Ferenc pápára történő hivatkozással – a „klímaválság” kifejezés is. Ellenben az 1996-ban még heves indulatokat kiváltó privatizáció, amelynek során „zűrzavarosan változtak a tulajdonviszonyok a történelem viharaiban”, napjainkra kikopott a témák közül.

Látványosan még senki nem tért le a jó útról

A közbeszéd színvonalának romlását ellenben a mostani körlevélben érezte annyira komoly gondnak a püspöki kar, hogy külön is szóljon róla. A hazai közbeszédben – olvasható – eluralkodott az egyoldalú, csak a sikert vagy a kudarcot hangsúlyozó kommunikáció, ami lényegében lehetetlenné teszi a széles körben elfogadható megoldások közös keresését. A helyzetet tovább rontja a személyeskedő, lejárató propaganda, az ellenségképek gyártása, a féligazságok terjesztése.

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Az egyház mindkét körlevélben kiáll a szegények védelmében, elítéli az igazságtalan társadalmi egyenlőtlenségeket. Az árnyalatok azonban különböznek. „A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek” – kifogásolta 1996-ban a püspöki kar. 2026-ban a körlevél a „súlyos egyenlőtlenségek” mellett a „leggazdagabb réteg sok esetben fényűző életmódját” is „különösen bántónak” nevezi.

Elgondolkodtató, hogy harminc évvel ezelőtt – amikor még belátható közelségben volt az államszocializmus és a rendszerváltás – a püspöki kar már stabilnak ítélte a jogállamot: „Látványosan egyetlen intézmény sem tért le az alkotmányosság és a jogállamiság, vagyis az alkotmánynak és a törvényeknek való engedelmeskedés útjáról. A demokratikus intézmények szilárdnak bizonyultak”.

Nem így a 2026-os körlevél, amely arra figyelmeztet, hogy „nem lehet jogállamot a jog áthágásával, és nem lehet szeretetteljes társadalmat a gyűlöletkeltésre alapozva felépíteni”. Az egyház társadalmi tanítása vallja a jogállamiság elvét, „ahol a törvény, és nem az emberek önkényes akarata uralkodik” – hangsúlyozza a szöveg. Ebből fakad a jogbiztonság, a törvény előtti egyenlőség és a hatalommegosztás tisztelete, bármely politikai erő legyen is éppen hatalmon.

Rossz hírt kaptak a magyar katolikus egyház főpapjai, tovább nőtt Német László bíboros vatikáni súlya

Mindkét körlevél terjedelme meghaladja a hatvan oldalt, mindkettőt kiadvány formájában is megjelentette a püspöki kar. A kilencvenes években 100 ezer példány kelt el belőle, és ennyi is kevésnek bizonyult. Miután az első kiadás elfogyott, a következő évben újra kiadták a körlevelet.

Az érdeklődés nem korlátozódott az egyházi belső köreire. Gyulay Endre püspök akkori tájékoztatása szerint a körlevélben foglaltak megvitatására 1997 február végéig mintegy kétszáz találkozót rendeztek, részben az egyházon belül, papok és hívők részvételével, részben viszont az egyházon kívül: pártrendezvényeken, társadalmi szervezetek konferenciáin, független fórumokon. „A megvalósult parlamenti demokráciát ki kell egészítenie a részvételi demokráciának” – vonta le a következtetést Gyulay püspök.

A püspöki kar szándéka nem változott, szeretné elérni, hogy beszélgetések induljanak a körlevélben szereplő témákról. Az, hogy 2026-ban mekkora érdeklődést sikerül kiváltani, egyelőre nyitott kérdés.