Sok a kérdés, az állami egyetemeken háromból két dolgozó csalódott Magyar Péter bejelentése után
A szakszervezet szerint a miniszterelnök által említett tízmilliárd forint bérrendezésre nem, csak kozmetikázásra elég.
Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés terveinek ismertetésekor jelentette be, hogy a kormány 10 milliárd forintot szán az állami egyetemeken dolgozó oktatók fizetésének rendezésére. A Fidesz kormányzása alatt a felsőoktatási intézmények nagy része modellt váltott, és közfeladatot ellátó közérdekű alapítványi formában (kekva) kezdett el működni, és csupán öt egyetem maradt állami fenntartású. Ezek közül a Fidesz janicsárképzőjeként működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem mindig is kilógott a sorból: jelentős többletforrásokból és kiváltságokat élvezve működhetett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia), a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), az Eötvös József Főiskola és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) viszont jelentősen kevesebb pénzből gazdálkodhattak az elmúlt években. Ez vezetett odáig, hogy a kekva-egyetemeken körülbelül 30 százalékkal többet keresnek a dolgozók, mint hazánk vezető tudományegyetemén, de a különbség egyes munkakörökben ennél jóval több is lehet.
Gerillaváltozatok? – Elégedetlenek a dolgozók képviselői a kutatóhálózati törvény tervezetével
Idén ősszel az ELTE évnyitóján Darázs Lénárd rektor Magyar Péter jelenlétében kongatta meg a vészharangot, amikor azt mondta, az alacsony bérek miatt óriási elvándorlási hullám indult el az intézményből, leromló, versenyképtelen, költséges és szűkös ingatlan-infrastruktúrában kénytelenek működni, éppen ezért a helyzet morálisan elfogadhatatlan és fenntarthatatlan. A tanévnyitó után – nem kis médiavisszhangot kiváltva – Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ELTE-s elnöke az utcán odalépett a miniszterelnökhöz, és átadott neki egy papírt, amin arról tájékoztatta a miniszterelnököt: az egyetemen dolgozók 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanár bére, az oktatók-kutatók bruttó átlagbére túlmunkával, esetleges pályázati forrásokkal éri el a diplomás átlag 80 százalékát. Bár a szakszervezeti vezető akkor semmiféle ígéretet nem kapott Magyar Pétertől, úgy tűnik, az üzenet mégiscsak célba ért, bár nem tökéletes eredménnyel.
Úgy sejtik, csak egy nyelvbotlás
A mi számításaink szerint ez a 10 milliárd forint nagyjából 20 százalékos emelésre elegendő bértömeget jelent az állami egyetemek számára. És bár a miniszterelnök a beszédében csak oktatókról beszélt, mi úgy sejtjük, hogy ez egy nyelvbotlás, természetesen mi ebbe beleértenénk a támogató munkakörben dolgozó kollégákat is – mondta a Népszabadságnak Gregor Anikó. Ez a szakszervezeti eredeti, 30 százalékos azonnali bérköveteléséhez képest kevés, ugyanakkor az FDSZ nagyon várja, hogy végre megismerhessék a konkrét számokat, leírva. A szakszervezeti vezető szerint okoz némi kavarodást, hogy a kormány láthatóan több olyan állami ágazati csoportnak is kedvezni akart, ahol nagyon alacsonyak a bérek. De ezzel például az ELTE-n is kisebb zavart okoztak, hiszen az egyetemen dolgoznak kulturális dolgozók, például könyvtárosok is. Jó kérdés, hogy rájuk a 10,7 százalékos emelés fog vonatkozni vagy ők is megkapják a 20 százalékot – teszi hozzá.
Minimum merész a jövő évi költségvetés terve, Magyar Péter soha nem látott átrendezésre tett ígéretet
Az is kulcskérdés, hogy ez a plusz forrás milyen módon lesz átadva az egyetemeknek, bértömeg-átadás történik, vagy a fenntartó meghatározza, hogy melyik munkakörben mennyi bért kell fizetni. Ha az előbbi valósul meg, és az egyetemek differenciálhatnak a dolgozók között, így a bérkülönbségek és feszültségek megmaradnak. A szakszervezet azon az állásponton van, hogy ilyen kis arányú emelésnél nincs értelme differenciálni, egységesen mindenkinek meg kellene kapnia a 20 százalékot.
Nincs is terv?
Abban nem látunk változást az előző időszakhoz képest, hogy továbbra is ágazatokra bontva kezeli a kormányzat az állami dolgozókat. Nincs egy egységes, hosszú távra valamilyen utat kijelölő terv arra nézvést, hogy az állami dolgozók bérhelyzete összességében változzon – fejezi ki csalódottságát Gregor Anikó. Úgy gondolja, ha ez így marad, a bérkülönbségek hosszú távon is megmaradnak, ezek a korrekciók csak „kozmetikázásra” lesznek elegendők. – Ahhoz, hogy a valódi fezárkóztatás megtörténhessen, új ágazati bértáblára lenne szükség, amely garantálja a különböző munkakörökben a kereseteket. Emellé pedig oda kellene rakni egy tervet arról, hogyan fogják ezeket a béreket valahogyan a diplomás átlagbér szintjéhez felzárkóztatni. Évről évre többet kellene adnia a kormányzatnak, mint amennyivel a diplomás átlagbér várhatóan növekedni fog – véli Gregor Anikó.
A tanársegédeken egy ilyen arányú béremelés nem segít
A szakszervezeti vezető egy, a dolgozók körében végzett gyorsfelmérés eredményeire hivatkozva úgy látja, az ELTE-n háromból két dolgozó csalódott a miniszterelnök bejelentését követően. A szakszervezet a KSH adatai alapján kiszámolta, mennyi lehet 2027-ben a diplomás átlagbér. E szerint egy mesterfokú diplomával rendelkező tanársegéd 20 százalékkal megemelt bére még mindig csupán 50-52 százaléka lesz a diplomás átlagbérnek, ami nem jelent lényeges előrelépést az eddigi helyzethez képest. Emellett azt sem tudni még, hogy mennyivel fog emelkedni a garantált bérminimum és hogyan alakulnak a különböző adókedvezmények – ezek mértéke megint csak átírhatja a számításokat. Ráadásul az egyetemen a bérek kérdése csak egy része a problémahalmaznak, az intézmény súlyosan alulfinanszírozott minden szempontból, ez pedig erősen meghatározza az infrastruktúra állapotát és az oktatás-kutatás körülményeit. Ahhoz, hogy az ELTE és a többi állami intézmény fel tudjon zárkózni a modellváltó egyetemekhez, jóval több forrást kellene kapnia a következő években.
Elégtételt kaptak a tanárok, de a Tiszához is van egy-két szavuk
Gregor Anikó szerint további probléma, hogy a doktoranduszok megint kimaradnak az emelésből, továbbra is 140-180 ezer forintos ösztöndíjjal kell beérniük, pedig ők jelentenék a tudományos utánpótlást az egyetemeken. „Ha ezek az összegek így maradnak, nem várható érdemi és minőségi tudományos utánpótlásképzés, akkor most elkezdhetjük becsukni a boltot” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk
Belátható időn belül nem indul a Cséry-telep kármentesítése
Orbán Balázs 470 millió forintért vett egy házat két évvel ezelőtt
Még mindig nem adták ki a nemzetközi elfogatóparancsot Matolcsy Ádám és Stofa György ellen
Két év alatt 300 millió forintot adott Szíjj László egyik cége a Fidesz szócsöveként működő Megafonnak
1600 helyett 38 790 forint plusz áfa: brutálisan túlárazták a dunakeszi szolgálati villa felújítását a Szalay-Bobrovniczky-féle HM cégének a szerződéseiben
Magyar Péter gratulált a szerb választási győzteseknek, örül, hogy a Tisza erőt adhatott
Szerkesztői válogatás
A Fidesz már a nyugdíjasokat is elvesztette, csak a nyolc általánost végzettekért küzd a Tiszával
Toroczkai László azt sem találta el, ki volt az elnyomó hatalom 1956-ban, Magyar Péter és Schmidt Mária is bírálta a kijelentését








