Több török városban tüntettek a sajtószabadság védelmében

„Elég volt!” – ezt kiáltották azok az újságírók, emberi jogi aktivisták és ellenzéki pártokhoz kötődő tüntetők, akik szombaton Isztambulban a sajtószabadság védelmében vonultak utcára. A város ázsiai oldalán bebörtönzött újságírók fényképeit emelték a magasba, miközben a megfélemlítés és a cenzúra megszüntetését követelték. Ankarában ugyancsak több ezren demonstráltak. Az AFP szerint rendőrség mindkét nagyvárosban legalább háromezer résztvevőt számolt.

A török sajtószervezetek eredetileg tíz városra – köztük İzmirre, Bursára, Eskişehirre, Antalyára, Adanára, Kocaelire, Vanra és Diyarbakırra – hirdettek egyidejű felvonulásokat. A „Nemet a cenzúrára, szabadságot a híreknek” jelszóval meghirdetett akcióhoz több újságíró-szakszervezet és szakmai egyesület csatlakozott. A Euronews  török kiadása a szervezők felhívását ismertetve rról írt, hogy az akció a letartóztatások, a házi őrizet, a tartalmakhoz való hozzáférés korlátozása és a szerkesztőségek fölé kinevezett állami vezetők ellen irányult. 

A Halk TV ügye lett az indulatok egyik gyújtópontja

A tiltakozás közvetlen előzménye a Halk TV televízió október 14-i rendőrségi megszállása volt. Az ellenzékhez közel álló, széles közönséget elérő hírcsatorna isztambuli székházában a hatóságok leállították az élő adást, és államilag kijelölt vagyonkezelő vette át az irányítást. A munkatársak egy részét eleinte nem engedték be az épületbe. Az újságírók védelmével foglalkozó  Committee to Protect Journalists (CPJ)) közleménye szerint a televízió vezetése maga is bejelentette az állami megbízott kinevezését.

Az eljárás hátterében a csatorna tulajdonosához, Cafer Mahiroğluhoz kapcsolódó pénzügyi nyomozás áll. A hatóságok vesztegetéssel, közbeszerzések befolyásolásával és pénzmosással kapcsolatos gyanúról számoltak be; az október 14-i műveletben tizenegy embert őrizetbe vettek. Mahiroğlu visszautasította a vádakat, és azt közölte: a kormányzat lejárató politikai akciójáról volt szó. 

A Human Rights Watch értékelése szerint a csatorna átvétele súlyos veszteség a kormányt bíráló hírszolgáltatás számára. Az Amnesty International ugyancsak az önálló működés helyreállítását követelte, míg a Nemzetközi és az Európai Újságíró-szövetség a lakosság tájékozódáshoz való jogát is érintő támadásnak nevezte a beavatkozást. Ezek a jogvédő és szakmai szervezetek álláspontjai, nem bírósági megállapítások.

Letartóztatások és digitális korlátozások

A tüntetés szervezői szerint a Halk TV esete egy hosszabb folyamat legutóbbi, különösen látványos állomása. A Török Újságírók Szakszervezetének az AFP által idézett összesítése az előző két hónapban tizenegy bebörtönzött újságíróról és több bezárt médiumról számolt be.

A média elleni intézkedések köre az internetre is kiterjed. Hírportálok és közösségi oldalak hozzáférésének korlátozása, a „félrevezető információk” terjesztésének büntetőjogi vizsgálata és a munkájuk miatt eljárás alá vont újságírók ügyei – a kormányzat ezeket az eszközöket rendszeresen bevetette a független médiumok, újságírók ellen.

A fordulat egyik történelmi választóvonala a 2016-os sikertelen katonai puccskísérlet volt. A rendkívüli állapot és az azt követő intézkedések idején számos szerkesztőség szűnt meg vagy került nyomás alá. Recep Tayyip Erdoğan elnök azóta különösen autoriter módon irányítja országát.