Független vizsgálóbizottságot és politikai elszámoltatást követeltek Izraelben az ellenzéki tüntetők

Hatalmas tömeg gyűlt össze szombat este Tel-Aviv szívében, a Túszok terén, hogy a keddi kneszet-választások előtt közvetlen felelősségre vonást és azonnali független vizsgálatot követeljen a hivatalban lévő miniszterelnöktől. A megmozdulást az Október Tanács nevű civil szervezet hirdette meg, amely a 2023. október 7-i terrortámadásban meggyilkolt áldozatok hozzátartozóit, a kiszabadult túszokat és a túlélőket tömöríti. A tüntetők transzparensein és a színpadi beszédekben a zsidó állam újkori történelmének legsúlyosabb biztonsági összeomlása miatt Benjamin Netanjahu kormányfőt nevezték meg első számú felelősként, hangsúlyozva, hogy a kabinet elmúlt évekbeli politikája vezetett a tragédiához.

A demonstrálók tízezrei által skandált „Nem felejtünk, nem bocsátunk meg” jelmondat a terror áldozatai előtti tiszteletadás mellett nyílt politikai vádirat is volt a jelenlegi koalíció ellen. A felszólalók szerint a hatalom képviselői az elmúlt években szisztematikusan elutasították a személyes és intézményi felelősségvállalást, miközben igyekeztek a történteket megkerülhetetlen sorscsapásként beállítani. A hozzátartozók ezzel szemben úgy vélik: a politikai és katonai vezetés figyelmen kívül hagyta a hírszerzési figyelmeztetéseket, elhanyagolta a gázai határövezet védelmét, a mészárlás óta eltelt időszakban pedig mindent megtett a független igazságtétel elszabotálásáért.

Amint arról a The Times of Israel, beszámolt, a demonstráció központi követelése egy törvényben szabályozott, teljes jogkörrel felruházott állami vizsgálóbizottság azonnali megalakítása volt. Izraelben az ilyen testületeket a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki, ami garantálja pártatlanságukat a mindenkori kormánnyal szemben. Netanjahu és koalíciós partnerei azonban mindmáig határozottan elzárkóztak ettől, s helyette egy paritásos alapon működő politikai bizottság felállítását javasolták, amelyben a parlamenti többség és az ellenzék képviselői foglalnának helyet. Ezt a felvetést az áldozatok családjai és az ellenzéki formációk egyaránt elfogadhatatlan tisztára mosási kísérletnek minősítették.

Megtört családok, megválaszolatlan kérdések

A pódiumra lépő hozzátartozók megrázó személyes beszámolói csendesítették el a zsúfolásig megtelt teret. Felszólalt többek között az a gyászoló édesanya, akinek huszonhárom éves lánya a Nova zenei fesztiválon halt meg. Elmondta, a családok nem a bosszúvágy, hanem az igazság kiderítése miatt lépnek a nyilvánosság elé, hiszen az ország nem léphet tovább addig, amíg a felelősök a hatalom sáncai mögé bújnak. Többen felidézték gyermekeik utolsó, óvóhelyekről küldött kétségbeesett telefonhívásait és üzeneteit, amelyek órákon át hiába könyörögtek a hadsereg vagy a mentőegységek segítségéért a határon áttörő fegyveresek pusztítása idején.

A színpadon elhangzott beszédek sorában kiemelt figyelmet kapott az a követelés, miszerint a választók kedden a szavazófülkékben hozzák meg az ítéletet a hivatalban lévő kormány felett. Mint arra a The Jerusalem Post rámutatott, a tömeggyűlésen több ellenzéki vezető is megjelent, kifejezve szolidaritását a gyászolókkal. Bár a rendezvény szervezői kifejezetten civil jellegűnek szánták a megemlékezést, a jelen lévő politikusok világossá tették: kormányváltás esetén a legelső intézkedésük a legfelsőbb bírói vezetés által kijelölt vizsgálóbizottság felállítása lesz.

A mostani parlamenti választás tétje óriási, sokak szerint valójában népszavazás a Netanjahu-korszakról és az ország jövőjéről. A miniszterelnök, aki immár évtizedek óta határozza meg Izrael politikai életét, rendkívül éles és megosztó kampányt folytatott. Stratégiája elsősorban a nemzetbiztonsági fenyegetések hangsúlyozására, valamint a regionális ellenfelekkel – köztük az Irán által támogatott csoportokkal – szembeni kemény fellépésre épült. Bírálói szerint azonban a kormányfő kampánya a valóság elfedését szolgálja, miközben az ország nemzetközi elszigeteltsége drámai mértékben növekedett, a gazdaság terhei sokszorozódtak, a társadalom pedig mélyen megosztottá vált.

Referendum a miniszterelnök személyéről

A helyszíni hangulatot jól jellemezte az a düh és elkeseredettség, amellyel a demonstrálók a hivatalban lévő koalíció négyéves mérlegét értékelték. Az AFP  szerint a megkérdezett tüntetők kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy Izrael soha nem volt még ilyen súlyos erkölcsi, diplomáciai és biztonsági válságban, mint a 2022 végén felállt szélsőjobboldali és vallásos kabinet hivatali ideje alatt. A felmérések szerint a választók jelentős része fásult és elkeseredett, de a szombat esti tüntetés azt mutatta, hogy az állampolgári ellenállás és a változást követelő akarat továbbra is eleven.

A demonstráción külön hangsúlyt kapott a még fogságban lévő túszok sorsa is. A Gázai övezet mélyén fogva tartott izraeliek hozzátartozói többször is azzal vádolták meg Netanjahut, hogy saját koalíciós túlélése érdekében akadályozta a fogolycsere- és tűzszüneti megállapodásokat. A miniszterelnök szélsőséges partnerei ugyanis nyíltan a kormány feloszlatásával fenyegetőztek minden olyan esetben, amikor felmerült a katonai műveletek leállítása vagy a palesztin foglyok szabadon bocsátása fejében történő túszszabadítás. A családtagok számára ez a hozzáállás megbocsáthatatlan árulásnak minősül, amely közvetlenül veszélyeztette és mindmáig fenyegeti szeretteik életét.

A keddi szavazás kimenetele rendkívül bizonytalan, a felmérések szoros versenyt jeleznek a kormánykoalíció pártjai és a heterogén összetételű ellenzéki tömb között. Az Október Tanács képviselői a gyűlés végén arra szólítottak fel minden választópolgárt, hogy éljen demokratikus jogával, és ne engedje feledésbe merülni az áldozatok emlékét. A szombat esti megmozdulás határozott figyelmeztetést intézett a jeruzsálemi döntéshozókhoz: bármilyen felhatalmazást kap is a leendő parlament, az izraeli társadalom jelentős része nem nyugszik bele a felelősség elkenésébe, és mindaddig folytatja a küzdelmet, amíg az igazság a maga teljes valójában napvilágra nem kerül.