Januárban már indulnia kellene az épületenergetikai felújítási programnak

Társasházban és családi házban élők egyaránt igénybe vehetik majd a 2027-ben induló energetikai felújítási program támogatásait. A családi házak esetében legfeljebb 15,5 millió forint értékű energetikai felújítást finanszíroz a program, az összességében akár 15 millió forintos állami finanszírozás vissza nem térítendő támogatásból és kedvezményes hitelből áll majd. A maximális önerő 500 ezer forint mindehhez. A társasházakban lakásonként 5,2 millió forint lesz a támogatott beruházási keret, ebből legfeljebb 5 millió forintot fedezhet a támogatás és a hitel, a lakástulajdonosok esetében legfeljebb 200 ezer forintos önerőt számszerűsítettek. Évente 30 ezer, négy év alatt összesen 120 ezer lakás és családi ház energetikai korszerűsítésének elősegítése a cél.

Mi mennyi?

A részletszabályok még csak ezután lesznek publikusak, egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen feltételekkel lehet majd igényelni a támogatást, és hogyan számítják ki az elvárt, legalább 30 százalékos energiamegtakarítást. Ez a követelmény hátrányosan érintheti azokat, akik korábban már elvégeztek bizonyos korszerűsítéseket. Ha például egy társasházban már kicserélték a kazánt vagy a nyílászárókat, a jelenlegi állapotból kiindulva nehezebb lehet elérni az előírt megtakarítást, miközben további jelentős felújítási feladatok maradhatnak el – mutatott rá Szilber Szilvia, a Szilber Házak Ingatlankezelő Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) elnökségi tagja a Népszabadságnak.

Nem mindegy az sem, hogy az energiamegtakarítást a jelenlegi állapothoz, vagy egy korábbi – például öt vagy tíz évre visszatekintő – fogyasztási időszakhoz viszonyítják-e – tette hozzá a társasházkezelő szakember. Az elmúlt évek enyhébb telei és a már végrehajtott korszerűsítések szintén befolyásolhatják a számításokat. A 30 százalékos energiamegtakarítási követelmény teljesítése ugyanis nem minden épületnél ugyanolyan egyszerű.

Támogatható munkálatok

A támogatható energetikai beruházások között szerepel a szigetelés, a nyílászárócsere, a hőszivattyú telepítése, a korszerű világítás, a napelemek felszerelése, a használati melegvíz-előállítás korszerűsítése, a távhőhálózatra csatlakozás, a gépészeti beruházás és az árnyékolás. Egy átlagos, úgynevezett Kádár-kocka esetében a 15 millió forintos finanszírozási keret gyakorlatilag az összes fontos korszerűsítésre elegendő lehet. A homlokzat és a födém szigetelése, a nyílászárók cseréje, valamint a fűtés korszerűsítése együttesen jelentős és az előírtnak megfelelő arányú energiamegtakarítást eredményezhet – hangsúlyozta Juhász Attila, az ÉVOSZ építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke lapunknak. Egy rossz energetikai állapotú családi háznál a homlokzat és a födém szigetelésével, valamint a nyílászárók cseréjével fűtéskorszerűsítés nélkül is akár 50 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A hőszivattyús rendszer telepítése további költségekkel járhat, mert a meglévő radiátorokat esetenként nagyobb hőleadó felületűre kell cserélni, vagy más fűtési megoldást – például padlófűtést – kell kialakítani a hatékony működéshez. A szakember az energetikus bevonását is fontosnak tartja a beruházások megtervezésekor. További kérdés, hogy a vissza nem térítendő támogatás igénybevételéhez kötelező lesz-e hitelt is felvenni. A korábbi programokban mindkét megoldásra volt példa.

Hiányoznak a mélyfelújítások

A társasházak bevonása a program egyik nagy értéke, ráadásul a lehetőség a panelépületek és a téglaházak korszerűsítését egyaránt elősegítheti. A társasházak felújításánál ugyanakkor az energetikai korszerűsítés mellett más, régóta halogatott munkákra is szükség lenne. Sok épületben a műszaki rendszerek megújítása, a vezetékek és csövek cseréje, illetve más közös részek felújítása is elmaradt, és ezekre a munkákra az energetikai program kerete nem feltétlenül nyújt fedezetet. A közös épületrészek és gépészeti rendszerek korszerűsítése nem oldható meg kizárólag az egyes lakástulajdonosok különálló döntéseivel, ezért különösen fontos lenne az összehangolt, központi támogatás – jelezte Szilber Szilvia.

A társasházkezelő szerint az is kérdés, hogy a támogatás mekkora része hasznosul majd ténylegesen a felújításokban. Korábbi programoknál azt tapasztalta, hogy a támogatás megjelenése után a kivitelezési költségek jelentősen emelkedtek. Attól tart, hogy a mostani konstrukcióban is drágulhatnak a munkák, ha a kivitelezők beárazzák a támogatási lehetőséget.

Juhász Attila az építőipar számára is fontosnak tartja a mielőbbi, lehetőség szerint már januári indulást. A felújítások viszonylag gyorsan megkezdhetők, szemben az új bérlakások építésével, amelyek előkészítése és engedélyeztetése hosszabb időt vesz igénybe, és reálisan csak 2028-ban indulhatnak el. A kivitelezőknek viszont már most szükségük van a megrendelésekre, miközben a bejelentett támogatás reményében azok is elhalaszthatják a felújítást, akik önerőből vágtak volna bele. Építőanyag viszont van bőven, ez nem lesz probléma, de a kőolaj alapú hőszigetelő anyagok ára a világpiaci helyzet miatt a várakozások szerint novemberben 10–15 százalékkal emelkedhet. Ez a felújítási támogatástól független árváltozás – szögezte le az ÉVOSZ építőanyag-kereskedelmi tagozatának vezetője.

Wekerle Plusz: így rendezheti át a lakáspiacot az új támogatási rendszer