Visszavinnék Lugossy Mária szobrát a Kossuth térre, az egyedüli helyre, ahol állhat

Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára ismét eredeti helyén, a Parlament előtt szeretnék látni Lugossy Mária Forradalom lángja című emlékművét. A 2013-ban eltávolított alkotás visszaállításáért indított petícióhoz már közel hétezren csatlakoztak.   

Mintegy hétezren írták már alá azt a petíciót, amelynek kezdeményezői azt szeretnék elérni, hogy Lugossy Mária Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Forradalom lángja című alkotása visszakerüljön eredeti helyére, a Kossuth térre. A művészettörténészek és a Bohus-Lugossy Alapítvány által támogatott kezdeményezés szerint az 1956-os forradalom közelgő hetvenedik, valamint az emlékmű felavatásának harmincadik évfordulója különösen alkalmas lenne a visszaállításra.

Lugossy Mária alkotását 2013-ban, a Kossuth tér felújításakor távolították el eredeti helyéről. A 2012-ben elhunyt szobrászművész örököseit akkor úgy tájékoztatták, hogy tervezik az emlékmű visszaállítását, erre azonban nem került sor. Az örökösök később arról sem tudtak, hogy a lebontott emlékmű darabjai egy nyergesújfalui kőtelepre kerültek.

Az alkotás hollétére végül Mécs Imre, az 1956-os forradalom résztvevője, későbbi politikus bukkant rá felesége, Magyar Fruzsina, valamint néhány önkéntes és egykori adományozó segítségével. Mécs Imre kezdeményezte is a szobor visszaállítását, ám az végül nem a Parlament elé, hanem Budára, a Nagy Imre térre, a Gyorskocsi utca és a Fő utca találkozásának közelébe került.

Történelmi helyreállítás, erkölcsi jóvátétel 

A Bohus-Lugossy Alapítvány szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az új helyszín már akkor is ellenérzéseket váltott ki. Többen méltatlannak tartották, hogy az ország egyik legfontosabb 1956-os emlékművét egy kutyafuttató közvetlen közelében állították fel. A tiltakozók szerint a műalkotás eredeti jelentése is csorbult azzal, hogy kiszakították abból a szimbolikus környezetből, amelybe alkotója szánta.

Az alapítvány egy további, történelmi szempontból különösen érzékeny körülményre is felhívja a figyelmet. A közeli Gyorskocsi utcai fogház az 1956-os forradalmat követő megtorlás egyik fontos helyszíne volt: forradalmárokat tartottak itt fogva és hallgattak ki. Mécs Imrét, akit a megtorlás során halálra ítéltek, személyesen is súlyos emlékek kötötték ehhez a helyhez.

A Forradalom lángja ráadásul kifejezetten helyspecifikus alkotás. Azt a pillanatot idézi fel, amikor 1956. október 23-án este a Parlament előtt összegyűlt tömegre lekapcsolták a Kossuth tér közvilágítását. A hatalom azt remélte, hogy a sötétségbe borult tüntetők szétszélednek. A jelenlévők azonban a náluk lévő újságokból rögtönzött fáklyákat készítettek, amelyeket meggyújtva és a magasba emelve a téren maradtak. Lugossy Mária ennek a pillanatnak állított emléket 1996-ban, a forradalom negyvenedik évfordulóján.

Az emlékmű Göncz Árpád köztársasági elnök kezdeményezésére, az Ötvenhatosok Szövetségének közreműködésével, társadalmi adakozásból valósult meg. Mécs Imre, Magyar Fruzsina és támogatóik 2016-tól rendszeresen szerveztek békés demonstrációkat a Parlament elé, a szobor visszaállítását követelve, mindeddig eredménytelenül.

A mostani kezdeményezés elindítói hangsúlyozzák, hogy eredeti szándékuk szerint művészeti és művészettörténeti szakmai állásfoglalásról van szó. Kovalovszky Márta és Kovács Péter Széchenyi-díjas művészettörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai augusztus végén kezdeményezték, hogy az alkotás visszakerülhessen eredeti helyére. Ezt követően csatlakozott hozzájuk a Magyar Művészeti Akadémia elnöksége, majd a Bohus-Lugossy Alapítvány.

A kezdeményezők szerint a Forradalom lángja visszahelyezése „történelmi és művészettörténeti helyreállítás” lenne, egyúttal „erkölcsi jóvátétel” az alkotó és mindazok számára, akik évtizedek óta őrzik „a mű által megtestesített eszmét”.