Jens Stoltenberg: A magyarok 1956-ban megmutatták, hogy a demokrácia erősebb a diktatúránál

A magyarok 1956-ban megmutatták, hogy a demokrácia erősebb a diktatúránál, a szabadság pedig az elnyomásnál – jelentette ki Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, a NATO korábbi főtitkára pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Országházban elmondott ünnepi beszédében.

Jens Stoltenberg felidézte, október 23. mindig is különleges nap volt családja számára. Gyermekkorában szülei sokat meséltek neki a magyar forradalomról, Nagy Imre miniszterelnök és Maléter Pál honvédelmi miniszter bátorságáról, valamint azokról, akik szembeszálltak az elnyomással. Szülei 1956-ban az osztrák-magyar határhoz mentek, hogy önkéntesként segítsék a menekülő magyarokat, akik közül többekkel családja a mai napig ápolja a kapcsolatot. 

Magyar Péter: Nem érti a forradalmat, aki méricskéli, kiknek jár hála, kiknek jut hely

A volt NATO-főtitkár egy különleges üzenetet is magával hozott Oslóból: egy 94 éves magyar asszony, Dalma üdvözletét, aki diákként ott volt 1956. október 23-án a Bem-szobornál, majd az Országház előtt is. Stoltenberg elmondta, hogy a forradalom idején Magyarországról elmenekült asszony ma is Norvégiában él. A norvég politikus hangsúlyozta, hogy bár a magyaroknak a forradalom leverése után még évtizedekig elnyomásban kellett élniük, szabadságvágyukat nem tudták megtörni.

Magyarország 1989-ben visszanyerte függetlenségét, elsőként nyitotta meg kapuit a Nyugat felé, majd tíz évvel később csatlakozott a NATO-hoz, újabb öt év elteltével pedig az Európai Unióhoz. Stoltenberg szerint a magyarok idén tavasszal ismét tanúbizonyságot tettek a demokrácia iránti elkötelezettségükről. „Magyarország ismét példát mutatott” – jelentette ki. 

Ursula von der Leyen az Országgyűlés előtt: 1956 mártírjai reményt hoztak Európának

A NATO korábbi főtitkára az 1956-os magyar forradalom és Ukrajna jelenlegi küzdelme között is párhuzamot vont: az ukránok ma ugyanúgy orosz támadásokkal néznek szembe, ahogyan hetven évvel ezelőtt a magyarok. A politikus arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenőrzése alá akarja vonni Ukrajnát, és erőszakkal kívánja átalakítani az egész európai békerendet. Ezzel azt próbálja bebizonyítani, hogy az erősebbnek van igaza, a demokráciák pedig gyengék – fogalmazott. „De nem vagyunk gyengék, ha összefogunk” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonykodás, hanem befektetés Európa biztonságába és egy demokratikus, békés Európa jövőjébe. 

António Costa: 1956 öröksége arra ösztönzi Magyarországot és egész Európát, hogy megvédje a demokráciát

Jens Stoltenberg méltatta Magyarország szerepét a NATO közös biztonságának erősítésében is. Külön kiemelte, hogy az ország a szövetség egyik többnemzeti harccsoportját vezeti, NATO-parancsnokságnak ad otthont, és jelentős szerepet vállal a koszovói békefenntartó misszióban. Hangsúlyozta, minden eddiginél nagyobb szükség van egy erős NATO-ra. Beszéde végén kiemelte, hogy az 1956-os forradalmat ugyan leverték, de emlékét soha nem lehet kioltani. „A szabadság és a demokrácia győzedelmeskedni fog” – zárta beszédét.