Forsthoffer Ágnes: 1956 eszméje 70 esztendő után is hitet ad

Az 1956-os forradalom hőseinek áldozata kitörölhetetlenné tette a magyarokban a szabadság eszméjét – hangsúlyozta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke pénteken, a forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján az Országházban tartott ünnepi megemlékezésen. A házelnök a forradalom eseményeit felidézve kiemelte, az október 23-át követő napokban a magyar nép felvette a harcot a diktatúrával szemben. Férfiak, nők, fiatalok és idősek, katonák és civilek egy emberként küzdöttek egy nemzet legnagyobb kincséért, a szabadságért.

Magyar Péter: Nem érti a forradalmat, aki méricskéli, kiknek jár hála, kiknek jut hely

Bátorságukat, helytállásukat soha nem felejtjük. Bár néhány reményteljes nap után a megtorlás nem maradt el, áldozatuk nem volt értelmetlen. Képes volt kitörölhetetlenné tenni a magyarokban a szabadság eszméjét. Képes még 70 esztendő után is hitet adni, hogy összefogással minden lehetséges. Képes egyesíteni és büszkévé tenni bennünket, magyarokat – mondta, hozzátéve, 1956. október 23. a nemzeti egység oly erős szimbólumává vált, hogy abból ma is erőt meríthetünk. Ezért is különösen fontos a nemzeti emlékezet megőrzése, mely mindannyiunk feladata. A házelnök azt kérte, adjuk tovább a jövő generációinak 1956 üzenetét, azt, hogy a szabadságunk nem magától értetődő ajándék és annak megőrzése közös ügyünk és felelősségünk.

Forsthoffer Ágnes köszönetet mondott a megemlékezésre külföldről érkező vendégeknek, akik országuk képviselőiként kifejezik tiszteletüket a magyarok hősies forradalma iránt, és köszönetet mondott azoknak a nemzeteknek, amelyek menedéket adtak a hazájukat 70 éve elhagyni kényszerülő magyaroknak. „Ezért dobog ma megannyi magyar szív szerte a világban” – mondta, megjegyezve, hogy ma biztosan egyszerre is dobban.

Ursula von der Leyen az Országgyűlés előtt: 1956 mártírjai reményt hoztak Európának

A házelnök kitért arra, hogy az Országgyűlés az 1990. évi 28-as törvényben örökítette meg hivatalosan az 56-os forradalom és szabadságharc emlékét és jelentőségét, és nyilvánította október 23-át nemzeti ünneppé. A törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. „Most már olyan időket élünk, amikor senki nem mondhatja meg nekünk, hogyan kell 1956-ra emlékeznünk. Ez is a szabadságunk része. Isten áldja 1956 emlékét!” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

A megemlékezés résztvevői Forsthoffer Ágnes beszéde után egyperces néma csenddel adóztak az 56-os hősök emlékének.

A díszülésen beszédet mondott Baka András köztársasági elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg, a NATO volt főtitkára. A megemlékezésen korabeli fotók és filmrészletek segítségével felidézték az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit. A díszülésen az ellenzéki pártok nem vettek részt.

António Costa: 1956 öröksége arra ösztönzi Magyarországot és egész Európát, hogy megvédje a demokráciát