„Még nem volt jobb a Fidesz-kormánynál”

„Ment a hűtlen nehéz fejjel, tudja jól, hogy ő már nem kell” – szólt a hangszórókból az Edda slágere péntek kora délután a Bem téren, a Fidesz október 23-ai rendezvényén. Huncut, aki rosszra gondol: 1980 körül, amikor a dal született, Orbán Viktor még nem volt politikai szereplő.

A Fidesz ünnepi felvezetője kissé kaotikusra sikeredett. „Jobboldali véleményformálók” – jelesül Bayer Zsolt, Bencsik András és két társuk – a múlt hónapban Békemenetet hirdettek a Terror Háza Múzeumhoz az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából. A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) viszont kifarolt az ötlet mögül, „idő előttinek” minősítette és lefújta a vonulást.

Feltűnően sok Hitler-könyv

A helyszín is módosult, a Fidesz végül a budai oldalt, a Bem teret választotta. Orbán Viktor szintén úgy ítélte meg, hogy még nem időszerű megszólalnia egy központi rendezvényen. Maga helyett Áder János volt államfőt, Bóka János frakcióvezetőt és Schmidt Mária történészt, a Terror Háza menesztett főigazgatóját küldte. A volt miniszterelnök nem is tartózkodik Magyarországon: unortodox módon, egy párizsi hotel teraszán üldögélve emlékezett a szabadságharc hőseire.

„Vissza fog térni” – Orbán Viktor Budapest helyett Párizsban ül, Havasi Bertalan próbálja menteni

A Bem téren összegyűlt tömeg létszámát nagyvonalú becsléssel valahova öt- és tízezer közé tettük, közelebb az öthöz, mint a tízhez. Az egyik pulton – egyebek között árpádsávos, Nagy-Magyarországot és ötvenhatos lyukas zászlót ábrázoló jelvények szomszédságában – feltűnően nagy felhozatal volt Hitlerrel foglalkozó könyvekből. Ezek tartalmáról némi fogalmat alkothatunk a címekből: „A titkos elit és Adolf Hitler; Kik, hogyan, miért építették fel a nácizmust és Hitlert?”, „A Wall Street és Hitler felemelkedése”, „A Hitler-projekt; Miért hozta létre az angolszász elit a Harmadik Birodalmat?” Az arra járó megvehette a bizonyára érdekfeszítő, Szkíta tájon pata dobog című művet, de bevásárolhatott Wass Albertből és Raffay Ernőből is, aki egyik könyvében a „politizáló szabadkőművesség államellenes tevékenységét” mutatta be, sejthetjük, milyen színvonalon.

Útra kelt a Fidesz zászlómenete, 1956 évfordulóján valamiért egy 1848 méteres nemzeti lobogóval

A sok magyar zászló mellett az ilyenkor megszokott településnevekből csak keveset lehetett látni a Bem téren, amit annak jeleként értékeltünk, hogy a Fidesz ezúttal – anyagi források és/vagy politikai szándék hiányában – nem szervezett buszokat a vidéki Magyarországon élő szimpatizánsainak. Szerettünk volna nyilatkozatot kérni egy csoporttól, amely Sopronból és Nagycenkről érkezett, miután azonban vezetőjük közölte, hogy „nagyon tisztelem a Népszabadságot, de távol áll tőlem”, a többiek is elnémultak.

Bemutatkozásunkat hallva több idősebb nő és egy fiatalokból álló társaság tagjai is csak a fejüket rázták. Negyedik próbálkozásunkra egy mogyoródi férfi hajlandó volt megszólalni. Egyetértett azzal a fideszes kijelentéssel, hogy önkényuralom épül Magyarországon. Véleményét arra alapozta, amit a „mindennapokban látunk és hallunk”. Ennél több konkrétummal nem tudta alátámasztani állítását, és abban a kérdésben sem foglalt állást, hogy az időközben le is tartóztatott Matolcsy Györgyöt ártatlanul vették-e őrizetbe. Mindenesetre „nem tetszik, nem úgy zajlik, ahogyan szeretném” – adott hangot ellenérzéseinek. Azt, hogy Orbán Viktor miért nem szólal fel, tőle kellene megkérdezni – tért ki a válasz elől. Annyit azért elárult, szerinte „jó lenne, ha itt lenne”.

Hankó Balázst akkor se vezetőszáron kellett volna elvinni

Mások nem éreztek csalódottságot. „Most még forr a víz, meg kell várni, amíg lehűl” – fogalmazott az egyik megkérdezett. „Nincs még itt az ideje” – magyarázta egy budapesti nő. „Miért kellene Orbán Viktort áldozatnak odadobni?” – kérdezett vissza egy másik nő. Társa, egy magát antiglobalistaként meghatározó férfi helyeselt: „meg kell várni, amíg feljön a szenny, és akkor rádöbbennek majd az emberek, hogy annyira nem volt rossz” a Fidesz kormányzása idején. A készülődő önkényuralmat számára Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása igazolta, valamint az, hogy a Tisza nyolc évben korlátozta a parlamenti képviselők mandátumát. Ha még el is követett valamit, Hankó Balázst akkor se vezetőszáron kellett volna elvinni – bírálta az eljárást.

Az antiglobalista nyilatkozó Orbán és Putyin baráti viszonyát az energetikai függőséggel indokolta. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad sehova se csapódni. Orbán Balázs elhíresült kijelentését – mikor is a volt miniszterelnök politikai tanácsadója az 1956-os tapasztalatokból kiindulva arról beszélt, nem tanácsolta volna Ukrajnának, hogy ellenálljon az agresszor Oroszországnak – nem tartotta jól sikerült párhuzamnak. 1956 helyett inkább a világosi fegyverletételt kellett volna példaként felhoznia. „Orbán Balázs nem jól fejezte ki magát, de igaza volt” – összegzett.

Fotó: Csomor Ádám / Népszabadság

Egy Pest megyei férfi, aki nem tett érdemi különbséget a Rákosi- és a Kádár-korszak között, elmondta, hogy a szocializmus évtizedeire emlékezteti, ami napjainkban zajlik. Elég csak megnézni, „milyen vircsaft folyik a parlamentben”. A Fidesz és a Tisza között óriási a különbség. A mostani kormány jellemzéseként az „erőszakos, erkölcstelen, diktatórikus” jelzőket sorolta, míg a Fidesz tizenhat évét úgy értékelte, hogy akkor „nagyon jó volt a demokrácia”.

A Fidesz idejében nem történtek önkényes lépések? – kérdeztük egy olyan, nemrég újraindult lap újságírójaként, amit tíz évvel ezelőtt bezáratott a Fidesz. Interjúalanyunknak nem volt tudomása Fideszhez köthető önkényeskedésről. A lényeg: „lehet vizsgálódni, vissza lehet menni a korábbi kormányokig, de mindegyik rosszabb volt, mint a Fidesz-kormány. Hiba mindenhol van, a hibátlant úgy hívják, hogy Isten”.