Útra kelt a Fidesz zászlómenete, 1956 évfordulóján valamiért egy 1848 méteres nemzeti lobogóval

A Műegyetem mellől indult útnak a Fidesz zászlómenetté átlényegült békemenete, amit egy kisebb történelmi képzavar kísér, nem világos ugyanis, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcról szóló megemlékezésre miért egy 1848 méter hosszú zászlóval készültek. Mindenesetre az esemény fókuszában ez az így is minden bizonnyal rekordhosszúságú nemzeti lobogó áll.

A résztvevők a Bem József tér felé menetelnek, ahol délután 2-kor kezdődik majd a Fidesz ünnepi rendezvénye. Eleinte egyébként nem volt biztos, hogy a menetelők vannak-e annyian, mint ahány méter hosszú a zászló, később azért megszaporodtak a Fidesz-szimpatizánsok a meneten.

Fotó: Csomor Ádám / Népszabadság

A Fidesz-közeli Hír TV-nek Szilágyi Ákos, a mérsékelten vérszomjas menet szervezője azt mondta, a magyar nemzet 1848-ban, 1956-ban, 2006-ban és 2026-ban is fellépett „az önkény” ellen. Utóbbi alatt feltehetően nem a 2026. április 12-i parlamenti választást értette, amikor is a megméretésen a Fideszt 16 év teljhatalom után váltották le. A menet mottója magyarosan most is a „no gender, no war, no migration” lett.

Azt már a Telex írja az élő közvetítésében, hogy a menetre feltűnően sokan indultak el huszár- illetve betyárviseletben. Megkapó, de egy résztvevő „Szabad sajtó, szabad média, szabad ország” feliratú transzparenssel vonul, mintha nem négy Orbán-kormány züllesztette volna az észak-koreai Kim-rezsimhez méltó szintre 16 év alatt a a közmédiát. A Lánchídhoz valamivel délután 1 óra után ért a tömeg eleje, a kanyarból látszik a 1848 méterrel távolabbi vége is. A szinte teljes csendet néha „Magyar Péter, takarodj” és „Viktor, Viktor” rigmusok törték meg, igaz, Orbán Viktorért hiába kiáltottak, mert nincs is az országban, Párizsba repült a forradalom 70. évfordulója alkalmából.

Fotó: Csomor Ádám / Népszabadság

A Bem József teret végül negyed 3-után érte el a tömeg, ekkor derült ki, hogy többen jöttek, mint a közelmúlt bármelyik fideszes tüntetésére, a vége a Lánchídnál tarthatott. A zászlót a Margit híd lábánál elkezdték összehajtogatni. Eközben Bayer Zsoltot sikerült lekapnunk a tömegben.

Fotó: Csomor Ádám / Népszabadság

A Fidesz ünnepe a 17,3 milliárd forintos NKA-botrány miatt letartóztatásban lévő Hankó Balázs üzenetével kezdődött, amelyet a felesége, Hankóné Hrágyel Zsuzsanna olvasott fel a gyerekeik társaságában. E szerint azért lettek politikai foglyok, mert kiálltak a keresztény nemzeti értékekért, de ő a börtönben sem adja fel a harcot.

Fotó: Csomor Ádám / Népszabadság

Az Orbán Viktor távolléte miatt egyik  vezérszónokká avanzsáló Áder János volt köztársasági elnök ezután arról beszélt, hogy 1956-ban a magyaroknak a III. világháborús készülődésből, az ÁVH-ból, a csengőfrászból, a kínzásokból és a kivégzésekből lett elegük, hiszen egy vicc elmondásából is börtönbüntetés járt. Ha egy szóval kéne összefoglalnia, miből lett elegük az embereknek ’56-ban – fűzte hozzá kissé álszenten –, akkor a hazugságot mondaná. Felolvasott Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verséből is. 

Fotó: Csomor Ádám / Népszabadság

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője előbb zsarnokságot vizionált az óvodákba, majd arról beszélt, nem szabad hagyniuk, hogy a zsarnokság mondja meg, mit jelent a szabadság. Mint mondta, 1956 megmutatta, hogy csak az lehet szabad, aki megőrzi a hitét, építeni akar valamit, amit magáénak tudhat (az Orbán-kormány oligarchái például köztudomásúlag milliárdos magánvagyonokat építettek ki és tudhatnak magukénak – a szerk.). Szabad országban nincs politikai rendőrség, nem fenyeget a hatalom letartóztatással, nincsenek politikai foglyok és nem akarják felszámolni az ellenzéket – magyarázta Bóka János. 

A frakcióvezető ócska komédiának nevezte az Országházban tartott díszünnepséget, szerinte a Tisza-kormány „a helytartóit” hívta meg ünnepelni. Ezért szerinte a kérdés az, hogy Magyarország újra gyarmat lesz-e. „Küzdelmes, kutyanehéz évek állnak előttünk, de együtt sikerülni fog, létre kell hozniuk a szabadság köreit” – közölte.

Fotó: Csomor Ádám / Népszabadság

Jött Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum leváltott főigazgatója is, aki a történelemhasító tárlat bezárásával és átrendezésével szembeni ellenállásra szólított fel. Ő azt mondta: szükség van 1956 hőseire, mert ők a bizonyosság arra, hogy az igazság végül mindig győzedelmeskedik.

Szerinte ugyanakkor ma is vannak olyanok, akik „el akarják orozni a pesti srácoktól és lányoktól a világrengető történelemformáló tetteiket”, és megint azzal próbálkoznak, hogy „elhazudják nemzeti forradalmunkat”, amit hőseink a magyar szabadságért és nemzetünk függetlenségéért vívtak, és be akarják zárni, át akarják rendezni a Terror Háza Múzeumot.

Ungváry Krisztiánt is meghívták a Terror Háza Múzeum tartalmi felülvizsgálatáról szóló első szakmai egyeztetésére

Hozzátette: vitát akarnak rendezni a kommunizmus áldozatairól és a tettesekről, és bizottságokat akarnak összehívni, hogy új szempontok alapján döntsenek arról, ki maradhat a tettesek falán.

“Ne hagyjuk!” – szólított fel, hozzátéve: – Nem fogjuk hagyni azt sem, hogy újra a Népszabadság mondja meg, hogy mi az igazság. (Abból ítélve, hogy 2016. október 8-án lapunkat nyilvánvalóan politikai okokból bezárták, elég jók voltunk az igazság leírásában – a szerk.)