Egy kilencéves lány rejtélyes portréja – Gauguin Tahitin festett képe Budapestre érkezett

Komoly tekintetű kislány ül egy merev háttámlájú széken. Barna ruhájának nyaka zárt, arckifejezése nehezen megfejthető. Mögötte rózsaszín és sötétkék, hullámvonallal elválasztott, dekoratív felületek láthatók. A kép első pillantásra gyermekportré, ám minél tovább nézzük, annál kevésbé tűnik hagyományos arcképnek.

Paul Gauguin Fiatal lány arcképe. Vaïte (Jeanne) Goupil című, 1896-ban készült festményét csütörtökön bontották ki a speciális műtárgyszállító ládából a Szépművészeti Múzeumban. A 75 × 65 centiméteres olajfestmény a Koppenhága közelében található Ordrupgaard múzeumból érkezett, és az október 30-án nyíló Gauguin-kiállítás egyik kiemelkedő darabja lesz.

Egy francia család Tahitin

A portré modellje Jeanne Goupil, egy Tahitin letelepedett francia család lánya volt, akit Vaïte néven is ismertek. A festményt édesapja, Auguste Goupil rendelte meg. Gauguin ekkor már második tahiti tartózkodásának idejét élte: 1895-ben tért vissza a szigetre, miután korábban Európában próbált érvényesülni.

Auguste Goupil nem volt ismeretlen a festő számára. A Tahitin élő francia ügyvéd korábban munkát is adott Gauguinnek, aki a család ingatlanjainak felügyeletével foglalkozott, és rajzot tanított Goupil lányainak. A két férfi kapcsolatának művészettörténeti jelentősége is van: az ügyvéd egy, a polinéziai vallásokról szóló könyvet kölcsönzött Gauguinnek, amely hatással lehetett a festő későbbi mitológiai témájú műveire.

A festő számára Tahiti nem csupán új témákat kínált. Az európai művészeti hagyományoktól és társadalmi kötöttségektől távol olyan festői nyelvet keresett, amelyben a színek, a formák és a jelképes jelentések fontosabbá válnak a látvány pontos visszaadásánál. A szigetről alkotott elképzeléseit ugyanakkor a francia gyarmati viszonyok is alakították.

Jeanne portréja ebből a szempontból különösen érdekes. A kislány nem a Gauguin tahiti festményeiről ismert, idealizált polinéziai világ szereplője, hanem a sziget európai telepes társadalmának gyermeke. Öltözéke, tartása és a szék, amelyen ül, egyaránt a korabeli gyarmati környezetre utal.

A portré, amely túlmutat a hasonlóságon

A kép festői megoldásai messze túlmutatnak egy családi megrendelés teljesítésén. Gauguin erőteljes kontúrokkal választotta el a lány alakját a háttértől, a tér mélységét pedig dekoratív színfelületekkel helyettesítette. A rózsaszín és sötétkék mezők, valamint a tapétaszerű mintázatok önálló szerepet kapnak a kompozícióban.

A festmény egyszerre portré és festői kísérlet. Gauguin nem egyszerűen azt akarta megmutatni, hogyan nézett ki a kilencéves Jeanne, hanem azt is, miként alakítható át a látvány a színek és formák saját törvényei szerint. Ebben a törekvésében Paul Cezanne festészetével is rokonítható, miközben munkássága a XX. századi modern művészet több irányzatára hatott.

A kép különös feszültségét éppen a modell gyermeki kora és a portré szokatlan komolysága adja. Jeanne tekintete nem kínál könnyen megfejthető történetet, a dekoratív háttér pedig inkább fokozza, mint feloldja a rejtélyességet.

Fotó: Szépművészeti Múzeum – Déry Ágoston

500 milliárd forintnyi műkincs Budapesten

A festmény most a Bonjour Monsieur Gauguin. A posztimpresszionisták és szimbolisták körei című kiállításra érkezett Budapestre. A Szépművészeti Múzeum tárlata nem kizárólag Gauguin műveit mutatja be, hanem azt a művészi közeget is, amelyben festészete kialakult.

A látogatók összesen mintegy 150 alkotással találkozhatnak, köztük 80 Gauguin-művel. Az elődök és kortársak közül Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Paul Cezanne, Vincent van Gogh, Émile Bernard és Paul Sérusier munkái is szerepelnek a válogatásban.

A kiállítás létrehozásában csaknem negyven kölcsönadó intézmény működött közre. A műtárgyak többek között a New York-i Metropolitan Museum of Artból és a Museum of Modern Artból, a washingtoni National Gallery of Artból, a párizsi Musée d’Orsay-ból, az amszterdami Van Gogh Múzeumból, a londoni Tate-ből és a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumból érkeznek.

A kölcsönzött alkotások összesített biztosítási értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. A Szépművészeti Múzeum tájékoztatása szerint ez minden korábbinál magasabb összeg a magyar múzeumok történetében.

A kiállítás 2027. február 28-ig látogatható. Kurátorával, Geskó Judit művészettörténésszel készült interjúnk a Népszabadság hetilap legfrissebb számában olvasható.