Külföld

Svájci luxusingatlanokban rekedt az MNB-alapítványi vagyon

A Matolcsy-korszak egyik legvitatottabb befektetése egy síparadicsomokban és üdülőhelyeken érdekelt társasághoz vezet. Az Ultima Capital legfrissebb számai azt mutatják, miért nem ugyanaz az ingatlanok becsült értéke, a részvények ára és az a pénz, amelyet a magyar tulajdonos valóban visszaszerezhet.

Svájci luxusingatlanokban rekedt az MNB-alapítványi vagyon
Cans-montanai luxus madártávlatból Fotó: Fotó: Daniel Reust / Wikimedia Commons – CC BY-SA 4.0

A magyar jegybanki alapítványok vagyona a svájci luxusingatlan-piacon is megjelent. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. érdekeltsége az Alpine Holdingon és egy luxemburgi társaságon keresztül szerzett részesedést az Ultima Capital SA-ban, amely Svájc, Franciaország és Görögország legelőkelőbb üdülőhelyein rendelkezik luxusingatlanokkal, illetve működteti azokat. A 2021-ben indított befektetési program eredetileg többségi tulajdonszerzésre irányult, ám a magyar fél végül kisebbségi részvényessé vált. Az ügy jól példázza, milyen nehézségekbe ütközhet a közfeladatokra rendelt vagyon visszaszerzése, ha azt nehezen értékesíthető, különleges ingatlanokra épülő befektetésekbe helyezik.

 

A könyv szerinti milliárd nem vevői ajánlat

 

Az Ultima portfóliójában három üdülőkomplexum, 18 villa és alpesi ház, valamint 11 további vendéglátáshoz kapcsolódó ingatlan szerepel. A gstaadi és crans-montanai helyszínek mellett a francia síüdülők és a görög szigetek jelentik a piacát. Az ingatlanok értékét a különlegesen jó fekvés, a szolgáltatási színvonal és a szűk, rendkívül tehetős vendégkör fizetőképessége adja. Az üzemeltetés azonban személyzetet, felújítást és folyamatos marketinget követel, miközben az építési projektek évekre köthetik le a tőkét.

 

Elfogatóparancsot adtak ki Matolcsy Ádám ellen a több száz milliárd forintos MNB-ügyben

 

A társaság október 5-én kiadott féléves jelentése szerint a 2026 első hat hónapjában elért bevétel 14,5 millióról 17,3 millió svájci frankra emelkedett. A társaság pénzügyi helyzete ugyanakkor továbbra is ellentmondásos. Bár az alaptevékenysége 2026 első fél évében már szerény nyereséget termelt, a vállalat összességében 15,4 millió svájci frankos működési veszteséget könyvelt el. Ebben jelentős szerepet játszott a korfui ingatlan értékének 8,7 millió frankos leírása, valamint az ingatlanok és egyéb eszközök értékcsökkenése. A rendelkezésre álló készpénz mennyisége is drasztikusan visszaesett: a 2025 végi 133,7 millió frankról június végére 16,7 millióra csökkent. A társaság ugyanakkor mérsékelte eladósodottságát, hitelállománya 509,7 millióról 445,2 millió frankra apadt. A számok arra utalnak, hogy a vállalat jelentős összegeket fordít fejlesztésekre és adósságainak törlesztésére, miközben viszonylag kevés szabadon felhasználható pénze maradt.

 

Lengyelországig érnek a Matolcsy-botrány szálai, több száz millió euró a tét

 

A vállalat közben újabb luxusüdülőkkel bővítette kínálatát: megnyílt a görögországi Mükonoszon a Fouquet’s szállodakomplexum, és megkezdte működését a svájci Gstaadban található Promenade is. A korfui ingatlanát viszont 14,9 millió euróért eladta. Az Ultima Capital ingatlanokkal és egyéb eszközökkel alátámasztott nettó vagyona 2025 végén a beszámoló szerint meghaladta az egymilliárd svájci frankot. Az ingatlanok becsült értéke és tényleges eladási ára természetesen jelentősen eltérhet egymástól, különösen a luxuspiacon, ahol kevés a potenciális vásárló. 

A luxusingatlanok értékét több tényező is befolyásolja: mennyi bevételt hozhatnak a következő években, milyen a kihasználtságuk, mennyibe kerül a fenntartásuk, és milyen áron kelnek el a hasonló épületek. Ha visszaesik a turizmus, emelkednek a költségek vagy drágulnak a hitelek, a korábban megállapított értékük jelentősen csökkenhet. A befektetőknek ráadásul a társaság adósságaival és a folyamatban lévő fejlesztések költségeivel is számolniuk kell. A kisebbségi részvényesek helyzete különösen nehéz, hiszen nem rendelkezhetnek közvetlenül az ingatlanokkal, és önállóan arról sem dönthetnek, hogy a vállalat mikor és mennyiért értékesítse azokat.

 

Mit ér a részesedés, ha nincs rá vevő?

 

Az sem jelent feltétlenül könnyebbséget, ha az Ultima Capital részvényeivel a svájci tőzsdén kereskednek. Amennyiben kevés az érdeklődő, egy nagyobb részvénycsomagot csak jelentős árengedménnyel lehet eladni, az értékesítés pedig akár hosszabb időt is igénybe vehet. Erre a veszélyre a FINMA 2023-as éves jelentése is felhívta a figyelmet. A svájci pénzügyi felügyelet megállapította, még egyes tőzsdén jegyzett ingatlanbefektetési alapok részvényeire is nehéz vevőt találni. Így előfordulhat, hogy egy befektetés papíron sokat ér, tulajdonosa azonban csak jóval alacsonyabb áron tud túladni rajta.

Az Ultima Capital részvényeinek értékéről egy korábbi ajánlat is támpontot adhat. A svájci felvásárlási bizottság honlapján közzétett dokumentum szerint 2025-ben részvényenként 105 svájci frankot kínáltak készpénzben a társaság papírjaiért. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar befektető most is ennyiért tudná eladni részesedését.

Az ilyen befektetések különösen kockázatosak, ha közfeladatok ellátására szánt pénzről van szó. Egy luxusszálloda vagy üdülőkomplexum hosszabb távon jelentős nyereséget hozhat, ám az ingatlan értékesítése akár évekig is elhúzódhat. Az oktatási, kutatási és ösztöndíjprogramok finanszírozásához viszont folyamatosan rendelkezésre álló pénzre van szükség. Ha egy alapítvány vagyonának túlnyomó részét néhány nehezen eladható befektetésben tartja, könnyen pénzügyi nehézségekbe kerülhet. Előfordulhat, hogy a szükséges összegek előteremtéséhez jóval a becsült értékük alatt kell megválnia részvényeitől. Ezen az sem változtat, hogy az ingatlanok Svájc legelőkelőbb üdülőhelyein találhatók.

 

Matolcsy-saga: ez itt a vég?

 

A magyar befektető számára az egyik lehetőség, hogy megpróbálja eladni az Ultima Capitalban meglévő részesedését. Ehhez először független szakértőknek kellene megállapítaniuk a részvények reális értékét, majd vevőt keresni, elsősorban a társaság többségi tulajdonosa vagy más nagyobb befektetők körében. A korábban megkötött szerződések is tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a részvények meghatározott feltételekkel történő eladását. A megtérülés azonban attól függ, hogy ezek a megállapodások érvényesíthetők-e, és a lehetséges vevők rendelkeznek-e elegendő pénzzel. Egyelőre nem lehet biztosan megállapítani, hogy a magyar fél mekkora összeget szerezhet vissza.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a befektetés során törvénysértés történt, jogi eljárással is megpróbálhatják biztosítani a vagyont. A magyar hatóságok ehhez a svájci igazságügyi szervek segítségét kérhetik. A svájci Szövetségi Igazságügyi Hivatal tájékoztatása szerint sürgős esetekben akár bankszámlák ideiglenes zárolására is lehetőség van, hogy a vizsgálat ideje alatt ne lehessen eltüntetni a pénzt. A svájci hatóságok a banki és vállalati dokumentumok beszerzésében, valamint a vitatott vagyonelemek felkutatásában is közreműködhetnek. Ha a bírósági eljárás megállapítja, hogy valamely vagyont bűncselekmény révén szereztek meg, megfelelő jogi feltételek mellett annak visszaszolgáltatására is sor kerülhet. Önmagában azonban egy rosszul sikerült vagy veszteséges befektetés még nem elegendő a vagyon zárolásához vagy elkobzásához.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás