Matolcsy-saga: ez itt a vég?

Szerda hajnalban egy fekete autó elvitte Matolcsy Györgyöt. Az ügyészség közleménye szerint összehangolt razziát tartottak, ennek keretében vették őrizetbe az Orbán-kormányok alatt 12 évig jegybankelnökként, azt megelőzően gazdasági miniszterként dolgozó közgazdászt. Matolcsy György ügyvédje, Bátki Pál újságírókkal azt közölte, hogy ügyfelét jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.

Azt, hogy pontosan melyik feljelentés nyomán léptek a nyomozók, egyelőre nem tudni. A régebb óta felszínen lévő MNB-ügy a jegybanki alapítványok vitatott létrehozásától a vagyonkezelés fonákságain keresztül a 200–300 milliárd forintra tehető vagyonvesztésig húzódik, és emiatt az Állami Számvevőszék tett feljelentést.

A frissebb feljelentést az MNB Varga Mihály elnöklete alatt tette meg, mert az MNB új vezetése szerint súlyos szabálytalanságok történhettek öt ingatlan beruházási és értékesítési ügyleteivel kapcsolatban. Ezek közé tartozik a balatonakarattyai oktatási és képzési központ, a Bölcs Vár, az MNB Budai Központja, az MNB Felügyeleti Központja és Pénzmúzeuma, valamint az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. tulajdonában álló Pallas Athéné Konferencia Központ. A jegybank vezetése az ingatlanügyletek és beruházási konstrukciók, továbbá a terven felüli értékcsökkenések mértéke alapján látta szükségesnek a feljelentést. Az MNB székházának – a feltételezett túlárazás miatt jelentős kárral járó – felújítása ügyében a jegybank új vezetése már tavaly októberben feljelentést tett.

 

Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt

 

A feljelentések és gyanúsítások sora ezzel nem ért véget. Szeptember végén hivatali visszaélés miatt már gyanúsítottként idézte be a Nemzeti Nyomozó Iroda Matolcsy Györgyöt, valamint több egykori magas beosztású MNB-vezetőt. Az ügy előzménye, hogy a gyanú szerint 2023-ban a jegybank pénzügyi felügyeleti területén vezetői utasításra nyomást gyakoroltak az Erste Bankra azért, hogy távolítsák el Simor András volt jegybankelnököt az Erste Group felügyelőbizottságából. Matolcsy a gyanúsítás ellen panasszal élt, amelyet az ügyészség elutasított.

Kétségtelen, ezek közül az alapítványi ügy a legnagyobb horderejű, mind kiterjedését, mind összegét tekintve. 2013–14-ben az MNB-nek jelentős árfolyamnyeresége keletkezett abból, hogy a forintot mérsékelten leértékelődő pályára vitte. A jegybanktörvény módosítása lehetővé tette, hogy az akkori vezetés az árfolyamnyereséget ne a költségvetésbe fizesse be, hanem 266 milliárd forintot úgynevezett jegybanki alapítványokba csoportosítson át. A Pallas Athéné alapítványok induláskori célja az oktatási és tudományos ismeretterjesztés volt, ám ezek idővel háttérbe szorultak, és az elsődleges irány a vagyonkezelés lett. Csakhogy az Állami Számvevőszék  későbbi megállapításai alapján a vagyonkezelés nem az alapítványi vagyon biztonságos gyarapítását szolgálta. Ehelyett olyan befektetési és üzleti konstrukciók jöttek létre, amelyekben a közpénzből létrehozott vagyon jelentős része veszélybe került, miközben az alapítványokhoz kapcsolódó üzleti körök jelentős megbízásokhoz és gazdasági lehetőségekhez jutottak.

 

Kezdődik Matolcsy György kihallgatása, panasszal él az őrizetbe vétel ellen

 

Az MNB gazdálkodásában már 2014-ben súlyos szakmai hibák mutatkoztak, 2016-tól pedig a közpénzek szervezett eltulajdonítása is megkezdődött – véli a jegybank gazdálkodására rálátó, névtelenséget kérő forrásunk. Szerinte a MNB növekedési hitelprogramjának forrásaiból jelentős összegek kerültek olyan, a NER-hez kötődő vállalatokhoz, amelyek piaci feltételek mellett már nehezen jutottak volna finanszírozáshoz. A rendkívül kedvezményes, akár nulla százalékos kamatozás miatt ráadásul a jegybank jelentős kamatbevételektől esett el. Álláspontja szerint az alapítványi vagyonvesztés nagyságának megítélésekor sem elegendő az eredetileg átadott mintegy 266 milliárd forintból kiindulni. Figyelembe kellene venni azt a hozamot is, amelyet ez a pénz az eltelt években megfelelő befektetés mellett termelhetett volna. Ezzel számolva csak az eredeti összeg szerinte mára legalább 540 milliárd forintra nőhetett volna. Ehhez hozzáadva a vagyonkezelési rendszerbe bevont további, becslése szerint 200–220 milliárd forintnyi hitelt, úgy véli, összesen 740–760 milliárd forintnyi közpénz sorsa kérdéses.

A felelősséget ugyanakkor nem korlátozná Matolcsy Györgyre és közvetlen környezetére. Véleménye szerint Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter szerepét is vizsgálni kellene, mert kormánytagként tudomással kellett rendelkeznie a jegybank körüli folyamatokról.

 

Csak gyűltek a százmilliárdok

 

Az alapítványok vagyonát a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) fogta össze, a befektetéseket pedig az Optima Befektetési Zrt. kezelte. A vagyonkezelő azonban nem elégedett meg az eredetileg rendelkezésére bocsátott pénzzel, további jelentős forrásokat is bevont, köztük a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintját. Így a rendszerben már közel 500 milliárd forint mozgott.

A korábban nagyrészt biztonságosabb befektetésekben tartott pénzt jelentős részben külföldi ingatlanpiaci érdekeltségekbe irányították. Az Optima egyebek mellett a lengyel GTC ingatlantársaságban és a svájci Ultima Capitalban szerzett részesedést. A befektetések azonban jelentősen veszítettek értékükből, miközben a céghálózat, a magántőkealapok és a különböző finanszírozási konstrukciók miatt egyre nehezebbé vált követni, pontosan hol és milyen értékben található az alapítványi vagyon.

 

„Blöff, blöff és blöff” – Matolcsy György portréja, avagy a jobb kéz, amelyet most levágnak

 

Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában nyilvánosságra hozott jelentése súlyos hiányosságokat állapított meg a PADME gazdálkodásában. A számvevőszék szerint a befektetési döntéseknél nem érvényesültek megfelelően a közvagyon megőrzésének követelményei, a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés pedig nem biztosította a vagyon védelmét. Az ügyben 200 milliárd forint körüli vagyonvesztésről is szó esett, a jegybanki és egyetemi alapítványok együttes pénzügyi kitettségét vizsgálva pedig ennél nagyobb összegek is felmerültek. Az egyetemi alapítvány pénzének visszafizetése körül is súlyos problémák keletkeztek, így a vagyonkezelés következményei messze túlnyúltak a jegybank saját alapítványain.

Matolcsy György korábban következetesen vitatta a számvevőszéki megállapításokat. Állítása szerint az alapítványi vagyon nem tűnt el, értéke továbbra is meghaladta az 500 milliárd forintot. Arra is hivatkozott, hogy az alapítványok önálló jogi személyek voltak, amelyek gazdálkodásába a jegybanknak nem volt közvetlen beleszólása.

 

A jegybanki beruházások és a Matolcsy-kör

 

Az alapítványi befektetésekkel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank saját ingatlanberuházásai is egyre nagyobb figyelmet kaptak. Ezek egyik legfontosabb szereplője a Raw Development Kft. volt, amelynek tulajdonosa, Somlai Bálint Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti és üzleti köréhez tartozik.

A cég végezte az MNB Szabadság téri székházának felújítását is. A beruházásra eredetileg nettó 41,1 milliárd forintos költségbecslés készült, a kivitelező azonban végül nettó 55 milliárd forintért kapta meg a munkát. Az MNB új vezetése a felújítás ügyében feljelentést tett, a jegybank felügyelőbizottsági vizsgálata pedig a beruházás költségeivel és lebonyolításával kapcsolatban is súlyos kérdéseket vetett fel.

Hasonlóan látványos beruházás volt a balatonakarattyai oktatási és képzési központ. A jegybank 2015-ben 890 millió forintért vásárolta meg a Balaton-parti ingatlant, amelynek átépítésére és fejlesztésére végül mintegy 20 milliárd forintot költöttek. A kivitelezésben itt is a Raw Development játszott meghatározó szerepet.

Az ingatlan már korábban is vitákat váltott ki. A Népszava 2018-ban számolt be arról, hogy a hathektáros vízparti területen nagyszabású építkezés kezdődött, miközben az oktatási és konferenciaközpontként bemutatott beruházás tényleges rendeltetését számos kérdés övezte. Balatonakarattyához Matolcsy György személyesen is kötődött, volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a település polgármestere volt.

A beruházás gazdasági mérlege azóta különösen kedvezőtlennek bizonyult. Az új jegybanki vezetés értékesítésre jelölte ki az ingatlant, amelyet először 9,43 milliárd forintos kikiáltási áron hirdettek meg. Vevő azonban nem jelentkezett, így a központot két budavári ingatlannal együtt később csökkentett áron kínálták eladásra. A három ingatlanra korábban összesen mintegy 36,5 milliárd forintot fordítottak, az első pályázaton 23 milliárdért, a következőn már alig több mint 19 milliárdért próbáltak túladni rajtuk.

 

Míkonosztól Dubajig

 

A Matolcsy Ádámhoz kötődő üzleti kör gazdagodásának egyik leglátványosabb példája a görögországi Míkonosz szigetén található Villa Nicole. A Telex 2025 októberében részletes dokumentumok alapján mutatta be a luxusingatlant, amelynek értéke a hasonló helyi villák alapján akár kétmilliárd forint is lehet.

Az ingatlan felújítását a lap értesülései szerint ugyancsak Somlai Bálint cége, a Raw Development végezte. A munkálatok eurómilliós nagyságrendű költséggel járhattak, az épületet gyakorlatilag szerkezetig visszabontották, majd luxuskivitelben építették újjá. Az ingatlant a Báthory 2015 Kft. görög fióktelepe birtokolta, amelynek kapcsolatai több, Matolcsy Ádám környezetében működő vállalkozáshoz vezettek.

 

Varga Mihály visszaszerezte volna az ellopott MNB-vagyon egy részét, de Matolcsy Ádám ügyvédje széttépte a megállapodást

 

A későbbi céges átrendeződések révén a villát birtokló társaság is közvetlenebbül Matolcsy Ádám érdekeltségébe került. Ebben fontos szerepet játszott egy dubaji bejegyzésű vállalkozás, a Minelley, amelyen keresztül több magyarországi vagyonelem tulajdonosi háttere is átalakult. A Matolcsy Ádámhoz köthető céghálózatban megjelent a Felix étterem, a Hübris Sörfőzde, valamint a Quartz Befektetési Alapkezelő is. Utóbbi különösen fontos szereplője az MNB-botránynak, mivel az általa kezelt magántőkealapok értéke 2025-ben megközelítette a 176 milliárd forintot.

A luxusingatlanok és a céges átrendeződések önmagukban nem bizonyítanak bűncselekményt. A nyomozás szempontjából azonban lényeges kérdés, hogy az érintett vagyonelemek megszerzésének és finanszírozásának forrásai milyen kapcsolatban álltak a jegybanki, illetve alapítványi megbízásokkal.

 

Majdnem visszakerült 200 milliárd forint?

 

A történet egyik legújabb fejleménye, hogy a Válasz Online szerdai feltárása szerint 2025 nyarán csaknem 200 milliárd forintnyi vagyont szerezhetett volna vissza a jegybank alapítványi rendszere. A lap ügyészségi iratokra, vallomásokra és az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Varga Mihály vezette új jegybanki vezetés titkos megállapodást készített elő a Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti körrel.

A megállapodás középpontjában az MBH Bank részvényei álltak. A Quartz Befektetési Alapkezelőhöz kapcsolódó társaságok a bank mintegy 23 százalékát birtokolták, ebből az MNB alapítványai 12,4 százalékos részesedést szerezhettek volna vissza. A mintegy 200 milliárd forintra értékelt banki részvényekért cserébe a svájci Ultima Capital részvényeit adták volna át. Az alku azonban az utolsó pillanatban meghiúsult. A feltárás szerint a szerződéskötés helyszínén váratlanul megjelent Matolcsy Ádám ügyvédje, és a korábban előkészített megállapodás végül nem valósult meg. Ide vágóan Matolcsy Ádám üzleti környezetében próbáltunk beszélni több személlyel is. Mind mereven elzárkóztak, név nélkül csupán egyikük formált véleményt egy egészen rövid véleményt. Annyit jelzett: „Nem tudjuk elképzelni, hogy mennyire földhözragadt, együgyű módon égették a pénzt ebben az ültei körben.” Kérdésünkre, hogy mégis mire, milyen fejleményekre gondol, már egyetlen szóval sem kívánta bővíteni történetét.

 

A legnagyobb bankrablás?

 

„A valaha volt legnagyobb bankrablásnak” nevezte Magyar Péter 2025 májusában az MNB-alapítványok körüli botrányt. A Tisza Párt elnöke Polt Péter akkori legfőbb ügyésztől követelt magyarázatot arra, hogy a százmilliárdos vagyonvesztés feltárása ellenére miért nem történt gyanúsítás, őrizetbe vétel vagy letartóztatás. Mint arról a Népszava is beszámolt, Magyar azt is kifogásolta, hogy a hatóságok miért nem zárolták az érintettek vagyonát.

A nyomozás elhúzódása már jóval a mostani őrizetbe vételek előtt komoly politikai vitát váltott ki. A hatóságok az eljárás során jelentős mennyiségű dokumentumot foglaltak le, tanúkat hallgattak ki, és 92 milliárd forintnyi vagyont zároltak. A nyomozás azonban még 2026 augusztusában is gyanúsítás nélkül folyt. Az ügy feltárására időközben parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, amely az alapítványi befektetések mellett a jegybank ingatlanberuházásait és a kapcsolódó vállalkozói hálózatokat is vizsgálja.

A mostani őrizetbe vétel ugyanakkor nem feltétlenül a százmilliárdos alapítványi vagyonvesztéshez kapcsolódik. Bátki Pál, Matolcsy György ügyvédje jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalásról és hamis magánokirat felhasználásáról beszélt. Előbbi minősítés 5 millió forintot meghaladó, de 50 millió forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt jelent, vagyis a gyanúsítás jelenleg ismert értékkategóriája nagyságrendekkel kisebb az MNB-alapítványoknál feltárt veszteségnél. A konkrét ügyletet azonban egyelőre nem ismerni, ezért az sem állapítható meg, hogy a mostani gyanúsítás pontosan hogyan illeszkedik a szerteágazó nyomozás egészébe.