Idén már másodjára csalódott Vajdasági Magyar Szövetség, és a java még hátravan

„Talpon maradtunk, túléltük és gyakorlatilag a szerb politikai színtér harmadik, vagy negyedik számú ereje lett a Vajdasági Magyar Szövetség. Meglátjuk, hogy az albán koalíciónak lesz több mandátuma, vagy pedig a VMSZ-nek. Jelen pillanatban az információink szerint két, vagy három mandátumra számíthatunk. Egyedül csak az egyetemista mozgalomnak, illetve az Aleksandar Vučić által fémjelzett listának lesz több képviselője, mint a Vajdasági Magyar Szövetségnek” ­– így összegezte a vajdasági magyar képviselet eredményét Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján a szerbiai előrehozott választások eredményeinek tükrében.  

A vajdasági magyar pártelnök kiemelte, hogy VMSZ a kampány során tapasztalt hangulat alapján jobb eredményre számított, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét miközben olyan pártok nem jutottak be a belgrádi törvényhozásba, amelyek az elmúlt 36 évben folyamatosan jelen voltak.

 

Alulmúlta önmagát a VMSZ

 

Mindezek ellenére a VMSZ rendkívül gyengén szerepelt. A magyar szövetségnek a leköszönő parlamentben hat képviselője volt, hétfő estére pedig már az valószínűsíthető, hogy a következő törvényhozásba csupán két mandátumot tud megszerezni. A legutóbbi, 2023. december 17-i szerbiai parlamenti választáson a VMSZ 64747 szavazatot gyűjtött össze, a mostani voksoláson azonban csupán 34211 fő támogatását tudták megszerezni. Az ezt megelőző, 2022. április 3-án megtartott parlamenti választáson is a VMSZ még a jelenlegi elnök édesapja, Pásztor István vezetésével indult, a párt listájára ekkor 60313 választópolgár szavazott.

 

Megbukott a Vučić-rezsim, kitört a népünnepély Belgrád utcáin

 

A legutóbbi, 2022-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 182321 magyar él, a Vajdaság Autonóm Tartományban a lakosság 10,7 százaléka magyar. A számok tükrében a VMSZ választási eredménye történelmi mélypont, 47 százalékos visszaesést jelent, és nem sok jót ígér a november 8-án sorra kerülő nemzeti tanácsi választásokra sem.

 

Ellentmondások hálójában

 

Azt egyelőre nem lehet számokkal alátámasztani, hogy a szerbiai magyarok milyen arányban voksoltak a diáklistára, de a helyi sajtóbeszámolók szerint jelentős százalékban. Vagyis nem általános szerbiai magyar apátiáról van szó, inkább arról, hogy a vajdasági magyarok azért büntették a VMSZ-t, mert az gyakorlatilag megszüntette a magyar érdekképviselet függetlenségét és kritikátlanul alárendelte a pártot az Orbán Viktorral szoros barátságot ápoló Aleksandar Vučićnak. Orbán mindmáig népszerű a vajdasági magyarok körében, de Vučić és rezsimje a korrupció és a demokratikus jogállam leépítésének felelőse a szemükben.

 

 

Bármennyire ellentmondásos ez a gondolkodás, hiszen Vučić alapvetően ugyanazt képviselte és gyakorolta, mint Orbán, a volt magyar miniszterelnök, az áprilisi magyarországi választásra több levélszavazat érkezett be, mint amennyien most vasárnap a VMSZ listára voksoltak. Április 12-én 43563 levélszavazat érkezett Szerbiából, aminek közel 90 százaléka a Fideszre.

Vicsek Annamária, a VMSZ politikusa közösségi oldalán így reagált a vasárnapi szerbiai választásra: „Az idei évben immár másodszor éljük meg politikai közösségként, hogy minden erőfeszítésünk ellenére a választópolgárok többsége más politikai jövőképet támogatott, mint amit mi kínáltunk. Ezt természetesen csalódottan, de méltósággal tudomásul vesszük”.

 

Kihívója lesz a VMSZ-nek

November 8-án újabb megmérettetés vár a vajdasági magyar képviseletre, ekkor rendezik meg a nemzeti tanácsi választásokat.

A nemzeti tanácsok fontos szerepet töltenek be a kisebbségi közösségek életében. Feladataik közé tartozik az anyanyelv, az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás területén biztosított kisebbségi jogok érvényesítése, valamint a nemzeti identitás megőrzése. Közérthetően: a nemzeti tanácsok kezelik, osztják le a kisebbségi intézményeknek a szerb államtól érkező forrásokat, ezek a tanácsok döntenek a kisebbségi oktatási, kulturális és médiahálózat kérdéseiben. A hosszú ideje egyeduralkodó VMSZ a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) meghatározó ereje, a legutóbbi választáson már nem is volt kihívója, így az MNT mind a 35 helyét megszerezte. A Pásztor István, majd fia, Pásztor Bálint jelenlegi VMSZ elnök által irányított szervezet kultúr-és médiapolitikája semmiben sem különbözött az orbáni kultúrpolitikából – gyakorlatilag felszámolták a vajdasági magyar sajtó függetlenségét, színházak, iskolák, egyéb kulturális intézmények éléről eltávolítottak minden kritikus hangot és pártkatonákat helyeztek.

 

Csevappal fűszerezett üzenet: váratlan sikert aratott Magyar Péter a szerb közösségi médiában

 

A november 8-i választáson azonban új helyzet állt elő. A Magyar Nemzeti Tanács 35 helyéért immár két jelöltlista indul: a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listája valamint egy új formáció, a Vajdasági Magyar Újrakezdés listája. Utóbbi vezetője Mezei Zoltán színművész és rendező.

A választás eredménye határozza majd meg a Magyar Nemzeti Tanács következő összetételét, de a belső magyar-magyar erőviszonyokra vonatkozó felmérések egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, és az sem ismert, mekkora a részvételi hajlandóság a nemzeti tanácsi választásra a vajdasági magyarok körében.

A VMSZ belgrádi mandátumainak csökkenése egyben azt is jelenti, hogy kevesebb lehetőség nyílik a magyar oktatással, az anyanyelvhasználattal, a gazdaságfejlesztéssel és a közösségi intézmények működésével kapcsolatos problémák közvetlen képviseletére, miközben egyelőre semmit sem tudni arról, hogy az új politikai vezető erő milyen affinitást mutat a nemzeti kisebbségek sajátos problémái felé. Márpedig ilyenek vannak szép számmal Szerbiában, és azok automatikusan aligha tűnnek el a kormány-és rezsimváltással. A november 8-i voksoláson 23 nemzeti kisebbségi közösség választja meg a saját nemzeti tanácsát.

 

Mi a november 8-i választás tétje?

 

Szerbiában a nemzeti tanácsok a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának legfőbb szervei. Jogi személyként közvetlenül képviselik az adott kisebbséget az állami szervek felé, és intézményi hátteret biztosítanak az identitás megőrzéséhez. Négy kiemelt területen rendelkeznek döntési, javaslattételi és véleményezési jogkörrel: oktatás, kultúra, tájékoztatás, hivatalos nyelv- és írásbeliség használata. Olyan, a közösségek számára létfontosságú kérdésekben dönthetnek, mint például az iskolák, óvodák alapítása és társalapítói jogok gyakorlása, tankönyvek jóváhagyása és a kisebbségi nyelvű oktatási programok véleményezése, iskolaigazgatók és iskolaszéki tagok kinevezésének véleményezése/jóváhagyása, kulturális intézmények alapítása és működtetése, saját média (újságok, rádiók, tévék, online portálok) alapítása és fenntartása, a közszolgálati média kisebbségi nyelvű műsorainak véleményezése, szerkesztők kinevezésének jóváhagyása. De hatáskörébe tartozik a kisebbségi nyelv hivatalos használatának jogi és gyakorlati felügyelete a helyi önkormányzatokban, település- és utcanevek, valamint hivatalos feliratok kisebbségi nyelvű változatának meghatározása.

Működésüket és programjaikat nagyrészt a szerb állami költségvetésből, Vajdaság Autonóm Tartomány büdzséjéből, valamint az érintett helyi önkormányzatok támogatásaiból fedezik, amelyet anyaországi (pl. magyarországi) támogatások is kiegészíthetnek.