Norvégiából Oroszországba viszi az amerikai megbízott az orosz-ukrán béketervet

Újabb fordulóhoz érkezett az orosz-ukrán háború lezárását célzó diplomácia: Steve Witkoff amerikai különmegbízott a keddi oslói egyeztetések után szerdán Oroszországba utazik, hogy az ottani vezetés elé tárja a Washington, Kijev és az európai partnerek által megvitatott javaslatokat. A látogatás bejelentése önmagában nem jelent áttörést, de azt mutatja, hogy a résztvevők a Washington és Kijev között kiéleződött viták ellenére igyekeznek fenntartani a tárgyalási folyamatot.

A norvég fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Alexander Stubb finn államfő és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök személyesen találkozott Witkoff-fal. Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök másik megbízottja videókapcsolaton keresztül vett részt a megbeszélésen. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint az Európai Unió, a NATO, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország nemzetbiztonsági tanácsadói is bekapcsolódtak az aznapi egyeztetésekbe. A norvég miniszterelnökség tájékoztatása szerint a találkozó célja az volt, hogy a diplomáciai erőfeszítéseket ismét eredményesebb irányba tereljék.

 Jonas Gahr Støre a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az amerikai, európai és ukrán szakértők érdemi munkát végeztek a rendezés alapvető kérdésein. Napirenden voltak Ukrajna biztonsági garanciái, a területi kérdések, az Oroszországgal szembeni szankciók, a háború utáni újjáépítés és Európa jövőbeli biztonsági rendje. Az európai államok számára különösen fontos, hogy ne csupán a megállapodás következményeit kelljen viselniük, hanem a feltételek kidolgozásában is megfelelő szerepet kapjanak.

A norvég kormányfő hivatalos beszédének leirata Szentpétervárt nevezte meg Steve Witkoff oroszországi útjának célállomásaként. Több korábbi sajtóbeszámoló viszont Moszkvát említette, és Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozóról írt.

Ukrajna helyet követel a tárgyalóasztalnál

Zelenszkij hangsúlyozta, Ukrajna kész tárgyalni, de az ország sorsáról nem születhet megállapodás ukrán részvétel nélkül. A kijevi vezetés számára a fegyvernyugvás feltételei mellett az a döntő, milyen garanciák akadályoznák meg, hogy Oroszország később újabb támadást indítson. Az ukrán elnök ezért egy lehetséges, Ukrajnát, Oroszországot és az Egyesült Államokat bevonó vezetői találkozót is felvetett. Ennek megtartásáról azonban nem született megállapodás.

Az ukrán elnöki hivatal beszámolója szerint az energetikai létesítmények elleni csapások kölcsönös leállítása is szóba került. Zelenszkij azt állította: Kijev kész volna tartózkodni az orosz energiaszektor érzékeny célpontjainak támadásától, ha Moszkva ugyanezt vállalja az ukrán infrastruktúrával szemben. Az ukrán fél szerint Putyin ezt korábban elutasította. Az orosz álláspontot az oslói tárgyalás után nem ismertették olyan részletességgel, amelyből megállapítható volna, módosult-e a hozzáállása.

Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkij nem tudja, miről beszél, valaki mást kellene találnia, hogy tárgyaljon a háború lezárásáról

A diplomáciai mozgás különös hátterét az adja, hogy Donald Trump az elmúlt napokban újra kemény hangon bírálta az ukrán elnököt. Az amerikai államfő szerint a kijevi vezetésnek nagyobb hajlandóságot kell mutatnia a háború lezárására, miközben Oroszország katonai fölényét hangsúlyozta. Ez az értékelés nem azonos a hadszíntér elmúlt hónapokban tapasztalt változásainak részletes mérlegével: a súlyos harcok ellenére a frontvonal sok szakaszon csak korlátozottan mozdult el. Moszkva továbbra is jelentős ukrán területeket tart megszállás alatt, de nem sikerült kikényszerítenie a kijevi vezetés kapitulációját.

A feszültséget növelte az amerikai–orosz dízelmegállapodás, valamint az, hogy Kijev az Egyesült Államok egyes katonai szállítmányainak késlekedésére panaszkodott. Az ukrán vezetés különösen a légvédelmi elfogórakéták ügyében sürget döntéseket. Az amerikai külügyi vezetés tagadta, hogy szándékos politikai utasítással akarnák gyengíteni Ukrajna védelmét. A felek nyilvános nyilatkozataiból nem állapítható meg, valamennyi vitatott szállítás mikor indulhat újra.

Helyreállt egy létfontosságú figyelmeztető rendszer

Az oslói megbeszélés kézzelfoghatóbb eredménye az amerikai hírszerzési együttműködés egyik elemét érinti. Volodimir Zelenszkij közölte, ismét működik az orosz ballisztikus rakéták indításáról előzetes jelzéseket adó rendszer, és ezért köszönetet mondott az Egyesült Államoknak. A figyelmeztetések a polgári lakosság számára is életbevágók, hiszen a nagy sebességű rakéták becsapódása előtt sokszor rendkívül rövid idő áll rendelkezésre. Az ukrán elnök Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott beszélgetését is kedvezőnek nevezte.

Továbbra is kérdések övezik az ukrán haderő által használt műholdas kommunikáció lassulását. Az AFP október 21-i összefoglalója szerint az ukrán fél a katonai Starshield-rendszer sebességének csökkenéséről számolt be. Az ügynökség a Wall Street Journal értesülését is idézte, amely szerint Elon Musk maga rendelte el a korlátozást. Az ukrán elnök mindenesetre az oslói egyeztetést követően bizakodóbban beszélt a szolgáltatás rendezéséről.

Egy republikánus képviselő teljes körű vizsgálattal fenyegetett meg mindenkit, aki akadályozza Ukrajna hozzáférését a Starshield-rendszerhez

Az amerikai elnök eközben egy másik, jóval szélesebb diplomáciai elképzeléssel is előállt: nyitottnak mutatkozott arra, hogy Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel a nukleáris leszerelésről egyeztessen. Egy ilyen találkozón szerinte az ukrajnai háború is felmerülhetne. Peking azonban nem erősítette meg, hogy készülne háromoldalú csúcstalálkozó. Kijev számára ez a lehetőség ismét felveti a veszélyt, hogy a nagyhatalmak az ukrán kormány nélkül próbálnák rögzíteni a rendezés fontos elemeit.

Putyin Trumppal és Hszivel akar megegyezni az orosz-ukrán háború lezárásáról

Alexander Stubb finn elnök a nyilvános oslói szócsatáknál kedvezőbbnek ítélte a szakértői egyeztetések légkörét. A nyilatkozatok mögött valóban kirajzolódik néhány közösen tárgyalt elképzelés, de a legnehezebb kérdések változatlanul nyitottak: a megszállt területek jövője, az ellenőrizhető fegyvernyugvás és Ukrajna hosszú távú védelme. A szerdára tervezett oroszországi egyeztetés első próbaköve az lesz, a Putyin-rezsim hajlandó-e ezekről érdemben tárgyalni.