Nem Matolcsy György az első korrupt fecske Európában

Nem példa nélküli Európában, hogy egy ország jegybankelnökét vagy a vezetés más meghatározó tagját őrizetbe vegyék valamely korrupciós ügy miatt. Akadt olyan személyiség, akit utóbb elítéltek, másokat viszont felmentettek, illetve minden vád alól tisztáztak.

A lett jegybankelnök ügye az európai bíróság elé is eljutott

A legközelebbi uniós példa Ilmārs Rimšēvičsé. A lett központi bank hivatalban lévő elnökét 2018. február 17-én vette őrizetbe a korrupcióellenes hivatal. Két nappal később, 46 óra fogva tartás után szabadult, de megtiltották neki jegybankelnöki feladatainak ellátását. Mivel Lettország az euróövezet tagja, az ügy az Európai Központi Bank vezető testületét is közvetlenül érintette: Rimšēvičs az EKB Kormányzótanácsában is helyet foglalt.

A büntetőügy középpontjában a Trasta Komercbanka nevű lett kereskedelmi bank és annak két részvényese állt. Az ügyészség szerint egyikük 2010-ben azért fordult Rimšēvičshez, hogy segítsen rendezni a bank problémáit az akkori, a jegybanktól külön működő pénzügyi felügyelettel. Ellenszolgáltatásként egy kamcsatkai horgászutazást fizettek neki. A vád szerint 2012-ben újabb megállapodás született: a jegybankelnök félmillió eurót kért a felügyeleti ügyekben nyújtandó segítségért, két részletben. Ebből az ügyészség szerint 250 ezer eurót kapott meg; a második részletet nem fizették ki, mert nem teljesítette maradéktalanul a tőle várt közbenjárást. Rimšēvičs tagadta a vádakat.

Ilmārs Rimšēvičs – Fotó: Markku ULANDER / LEHTIKUVA / AFP

A gyanú lényege tehát az volt, hogy pénzért és más előnyökért cserébe vállalta egy kereskedelmi bank érdekeinek előmozdítását. A nyomozás azonban a jegybanki függetlenség kérdését is érintette, mivel a lett korrupcióellenes hivatal az őrizetből való szabadulása után megtiltotta Rimšēvičsnek elnöki feladatai ellátását, s ezzel az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsában végzett munkáját is akadályozta.

Rimšēvičs és az EKB ezért az Európai Unió Bíróságához fordult. A luxemburgi testület 2019. február 26-án a lett döntésnek azt a részét semmisítette meg, amely megtiltotta a jegybankelnöki feladatok ellátását. Lettország ugyanis az uniós bíróság előtt nem mutatott be olyan bizonyítékokat, amelyek kellően alátámasztották volna a korlátozás alapjául szolgáló korrupciós gyanút.

Ez ugyanakkor nem jelentette a korrupciós vádak alóli teljes felmentést. Az uniós bíróság csak azt vizsgálta, indokolt volt-e megakadályozni a jegybankelnököt feladatai ellátásában.

A lett büntetőbíróság 2023 decemberében első fokon hat év szabadságvesztésre ítélte Rimšēvičset vesztegetés miatt. A volt elnök fellebbezett; a lett közmédia 2025 márciusában már a másodfokú tárgyalás megindulásáról tudósított.

Albániában felmentés, Olaszországban összeomló vádak

Ardian Fullanit, az albán központi bank elnökét 2014 szeptemberében vették őrizetbe, miután kiderült, hogy az intézményből 713 millió lek, akkori értékén mintegy 5,1 millió euró készpénz tűnt el. Az ő esetében a hatóságok hivatali visszaélést vizsgáltak: a vezetői ellenőrzés és a biztonsági rendszer hiányosságai kerültek előtérbe. Nem ugyanazt állították róla, mint a pénzt eltulajdonító alkalmazottakról; a bankelnök felelősségét a rábízott intézmény működéséért próbálták megállapítani.

Az albán parlament eltávolította Fullanit tisztségéből, a büntetőeljárás azonban más eredménnyel zárult. A tiranai bíróság 2015. október 12-én felmentette, elutasítva az ügyészség ötéves börtönbüntetésre irányuló indítványát. Később a strasbourgi bíróság is foglalkozott vele, de ott a parlamenti elmozdítása miatt benyújtott panaszáról volt szó. Az emberi jogi testület ezt elfogadhatatlannak nyilvánította; e döntés nem változtatta meg a büntetőügyben hozott felmentést.

„Blöff, blöff és blöff” – Matolcsy György portréja, avagy a jobb kéz, amelyet most levágnak

Régebbi, ám fontos európai előzmény az olasz jegybank 1979-es súlyos válsága. Március 24-én Mario Sarcinellit, a Banca d’Italia bankfelügyeletért felelős vezérigazgató-helyettesét letartóztatták. Paolo Baffi jegybankelnök ellen is eljárás indult, ő azonban nem került börtönbe.

A vádak egy bankellenőrzési jelentés igazságügyi továbbításának elmaradásához kapcsolódtak. Baffi még 1979-ben távozott az intézmény éléről, a helyére Carlo Azeglio Ciampi került. Baffit és Sarcinellit 1981-ben minden vád alól tisztázták. Az Il Sole 24 Ore történeti visszatekintése a bank függetlensége elleni politikai-üzleti támadásként értelmezte az eljárást. A történet így elsősorban arra figyelmeztet, hogy a látványos hatósági fellépésből önmagában nem következik a vádak megalapozottsága.

Libanonban és Nigériában is elvitték a korábbi pénzügyi vezetőt

Európán kívül Riad Salameh libanoni jegybankelnök ügye kapott nagy nemzetközi figyelmet. Az 1993-tól 2023-ig hivatalban lévő vezetőt 2024 szeptemberében vették őrizetbe, több tízmillió dollárnyi jegybanki pénz állítólagos elsikkasztásával összefüggésben. A hazájában és európai országokban folyó vizsgálatok középpontjában pénzmozgások, közvetítői jutalékok és a vagyon eredete állt. Salameh következetesen tagadta a törvénysértést.

A volt libanoni bankvezető 2025 szeptemberében, egyéves fogva tartás után több mint 14 millió dolláros óvadékkal szabadult. Szabadsága azonban nem bizonyult tartósnak: 2026 júliusának végén ismét őrizetbe vették, miután nem jelent meg egy kihallgatáson. Augusztusban újabb, egyebek mellett pénzmosást, vesztegetést és jogellenes gazdagodást érintő vádakat emeltek ellene. A különböző eljárások és az ismételt fogva tartás itt sem azonosak a jogerős elítéléssel.

Nigériában Godwin Emefielét 2023. június 10-én vette őrizetbe az állambiztonsági szolgálat, egy nappal azután, hogy Bola Tinubu államfő felfüggesztette a jegybank élén. Hónapokig tartó fogva tartását bírósági viták kísérték, majd novemberben óvadékot engedélyeztek számára. Az ellene folyó egyik ügyben még 2026 októberében is vitatott volt, hogy az ügyészség megfelelően alátámasztotta-e a vádakat; Emefiele ártatlannak vallotta magát.