Megállapodás körvonalazódik a vitatott uniós agrárpolitikáról

Egyhangúlag fogadtak el közös álláspontot az uniós mezőgazdasági miniszterek a luxembourgi ülésen a közös agrárpolitikáról. A 2027 utáni CAP (Common Agricultural Policy) reform az új 2028-2034 közötti uniós költségvetés egyik legkényesebb pontja. A mezőgazdasági miniszterek hétfői megállapodása azonban csak egy alap, a tagállamok ennek alapján tárgyalnak az Európai Parlamenttel a kompromisszum megtalálása érdekében. Ahhoz, hogy a szakminiszterek által jóváhagyott CAP reformot alkalmazni lehessen, azonos feltételekkel kell jóváhagynia mind az uniós országoknak, mind az európai parlamenti képviselőknek.

A luxembourgi megállapodás jelentős elmozdulás a holtpontról, az Unió soros elnökségét ellátó Írország mezőgazdaságért felelős minisztere, Martin Heydon szerint „ fontos lépés annak biztosítására, hogy a CAP továbbra is szolgálja a gazdálkodók érdekeit, támogassa a vidéki közösségeket és fenntartsa az élelmezésbiztonságot minden európai számára”. A francia Annie Genevard szakminiszter szerint ez a tárgyalás és megállapodás egyenesen kulcsfontosságú volt az európai gazdák számára a „rendkívül nehéz” nyár után, hozzásegíthet „a bizalom helyreállításához és a jövőbeli kilátások biztosításához, különösen a fiatalabb generációk számára”.

Az első lépés megtörtént

A luxembourgi előzetes szakminiszteri megállapodás azonban csak az első lépés, mivel a reform pénzügyi kerete az európai költségvetésről szóló tárgyalások eredményétől függ, amelyeket az EU tisztviselői az év végére remélnek lezárni. Egyelőre azonban az október közepén tartott uniós csúcstalálkozó sem hozott előrelépést e téren, mert több úgynevezett „takarékos” vagy „fukarnak” is nevezett nettó befizető uniós tagállam, élükön Németországgal, azonban kötelezettségeik mérséklését és az EU költségvetésének drasztikus csökkentését akarja a hagyományos politikák, köztük a CAP megszorításain keresztül, miközben a közép- és kelet-európai, valamint a déli tagországok ragaszkodnak a kohéziós és agrárpolitikai források megóvásához. E téren az elmúlt napokban nem történt elmozdulás, az álláspontok nem közeledtek, Ausztria épp hétfőn helyezett kilátásba vétót. Christian Stocker osztrák szövetségi kancellár leszögezte: az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti pénzügyi keret (MFF) tervezete a jelenlegi formájában teljességgel elfogadhatatlan a bécsi kormány számára, a bécsi kormány határozott elvárásokat támaszt a büdzsé méretével és szerkezetével szemben, és amennyiben a megbeszéléseken túllépik az általuk megjelölt határvonalat, Ausztria meg fogja akadályozni a csomag jóváhagyását.

Az uniós gazdaszervezetek is mindent megtesznek a közös agrárpolitikai büdzsé növelése érdekében, a jelenlegi tervezet ugyanis jelentősen csökkentené a mezőgazdasági támogatásokra szánt keretet.

Jelenleg a CAP finanszírozását továbbra is körülbelül 300 milliárd euróra tervezik, az előző, most lezáruló CAP 387 milliárd euróval gazdálkodott.

Eltérő álláspontok

Az Európai Bizottság magyarázata szerint azonban további forrásokat is elérhetővé tesznek a tagállamok számára a vidéki ágazat megsegítésére, Ursula von der Leyen EB-elnök 45 milliárd euró korai felszabadítását ígérte 2028-tól a mezőgazdasági ágazat támogatására.

Leginkább a közép- és kelet-európai államok kifogásolják az agrártámogatási tervezetet. A hét régióbeli ország, köztük Magyarország megnövelt agrárköltségvetést sürget, mert tartanak attól, hogy az újabb uniós prioritások (mint a védelem vagy az innováció) háttérbe szorítják a hagyományos agrártámogatásokat. Bóna Szabolcs Magyarország agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztere a hétfői luxembourgi megállapodás előtt maga is jelezte: Magyarország elutasítja a 2028–2034-es CAP-megállapodást, amennyiben az nem garantálja a megfelelő forrásokat.

Az uniós gazdaszervezetek egyelőre nem reagáltak a szaktárcavezetők előzetes megállapodására. Korábban, az október közepi uniós csúcs után még azt jelezték, újabb gazdatüntetés jöhet Brüsszelben, ha az Európai Bizottság milliárdokat farag le a CAP-ból, tetemes támogatástól fosztva meg az agrárágazatot. Az európai gazdaszervezetek álláspontja szerint az agrártámogatások lefaragása a közös agrárpolitika meggyengítését eredményezi és ez már az élelmiszer-termelés biztonságát veszélyezteti.

Miközben a CAP lefaragását elsősorban a kelet- és közép-európai kormányok ellenzik, a gazdaszervezetek körében jóval egységesebb az álláspont. A nyugati tagállamok gazdaszervezetei nem osztják saját kormányaik álláspontját. Az európai  gazdálkodók egységesen attól tartanak, hogy a közös agrárpolitika forrásainak csökkentése tartósan rontaná az európai mezőgazdaság jövedelmezőségét és versenyképességét. Francia és belga gazdaszervezetek máris jelezték: a tiltakozás elkerülhetetlen, novemberben és decemberben újabb gazdatüntetések várhatók. A tiltakozók nemcsak az agráriumra szánt források csökkentését, hanem azt is kifogásolják, hogy az Európai Bizottság gyökeresen átalakítaná a támogatási rendszert, a források elosztási módját is. A CAP források az eddigi költségvetésekben elkülönítve voltak, az új költségvetési tervezetben viszont egy szélesebb, nemzeti és regionális terveken alapuló finanszírozási keretbe kerülnének, és ez a termelői érdekképviseletek szerint meggyengítené a közös agrárpolitika önállóságát és ahhoz vezetne, hogy az egyes tagállamok gazdálkodói között jelentősebb különbségek alakulhatnának ki.