Felkészítőket tartanak arra az esetre, ha Donald Trump el akarná csalni a választást

A hadügyminisztériumban dolgozó, illetve korábban ott szolgáló nemzetbiztonsági tisztviselők mintegy tízfős csoportja titokban tanácsokkal látja el tíz állam kormányzati és választási tisztviselőit, valamint kongresszusi törvényhozókat, akik szerint nem kizárt, hogy Trump elnök meglepetést tartogat, amennyiben a nem egészen két hét múlva esedékes félidős választásokon csúfos vereséget szenvedne pártjával. A 2021-es capitoliumi erőszakhoz hasonló beavatkozási kísérletektől is tartanak. A szakértők elsősorban olyan államokban ügyködnek, ahol szoros a verseny, s amelyektől alapvetően függhet a választás kimenetele – írta a The Washington Post.

A felkészítőkről, a tanácsadókról az hírlik, hogy közülük jó páran szereztek tapasztalatot külföldön arról, miként próbálják megőrizni hatalmukat az autoriter politikusok. A Washington Post informátorai elmondták, hogy politikai elfogultság nélkül igyekeznek segíteni, mert a demokrácia léte forog kockán. „Azt szeretnénk elérni, hogy az államok felkészültek legyenek minden eshetőségre, ha ilyen helyzetek előállnak” – nyilatkozta az egyik tanácsadó.

A Fehér Ház védekezik és támad

Trumpnak régóta fóbiája a mélyállam, azaz egy olyan rejtett hálózat az államszervezetben, amely szerinte meg akarja dönteni a hatalmát. A Fehér Ház neszét vette a háttérmunkának, és azonnal közleményt adott ki, amelyben ígéretet tett a választások tisztaságának megőrzésére és a választási bűncselekmények kivizsgálására. Lauren Bis, a Fehér Ház egyik szóvivője a legjobb védekezés a támadás módszerét követve a demokratákat hibáztatta azért, mert nem támogatták a szigorúbb választási törvényeket. A szigorítási törekvések többek között a választói azonosításra, a levélszavazásra és a választói névjegyzékek ellenőrzésére irányultak.

A választásba való beavatkozás lehetséges forgatókönyvei között jogszerű és jogellenes lépések egyaránt szerepelnek. Az egyik ilyen, hogy katonákat vagy a bevándorlási hatóság, az ICE fegyvereseit vezénylik ki a szavazóhelyiségekhez. Választási csalásra hivatkozva az eredmények érvénytelenné nyilvánítását is szorgalmazhatják – legyen az megalapozott vagy sem. Ilyen esetekben a választási eljárások gyenge pontjainak ismerete lehet a legjobb védelem.

A titkos tanácsadók szerint az elnök visszaélhet hatalmával

A tanácsadók komolyan tartanak attól, hogy Trump visszaélhet elnöki hatalmával, és így befolyásolhatja, illetve megkérdőjelezheti a választás eredményét vagy a szavazás lebonyolítását. Az erősen republikánus Utah a leghangosabb tiltakozók között van. Egyrészt itt különösen elterjedt a levélszavazás, másrészt az alkotmányra hivatkoznak, amelyet szerintük Trump megsért, amikor jogellenesen központosítani akarja a választási rendszert. A választás lebonyolítása és szabályozása ugyanis alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik.

Utah kormányzati tisztviselői egyenesen megtagadták az együttműködést a szövetségi kormánnyal, miután az hozzáférést követelt a választói névjegyzékekhez. Kormányzóhelyettesük, Deidre Henderson már korábban is nyíltan beszélt arról, hogy a fenyegetések épp a szövetségi kormánytól érkeznek, ami aláássa a választási rendszer megbízhatóságába, kikezdhetetlenségébe vetett hitet, s elbizonytalanítja a szavazókat. Vajon elmennek-e ezek után nyugodt szívvel szavazni az emberek? A republikánus vezetésű államok ellenállásáról a The Guardian is beszámolt.

Januárban az FBI razziát tartott a georgiai Fulton megye egyik választási irodájában, és szavazási dokumentumokat foglalt le a Trump 2020-as választási csalásokra vonatkozó, korábban már cáfolt állításaival összefüggő nyomozás keretében. Sokaknak eszébe jut az elnöknek az a mondata is, amelyet még az év elején mondott a The New York Timesnak adott interjújában: sajnálja, hogy a 2020-as választás idején nem rendelte el a Nemzeti Gárda bevetését a szavazógépek lefoglalására.

Donald Trump: lángokban állhat Amerika is, ha a dumokraták nyernek

Nem kis aggodalomra ad okot, hogy a kansasi választási nagygyűlésen már Amerikában is a franciaországihoz hasonló gyújtogatásokat vizionált Trump, ha a demokraták – akiket rossz szóviccel újabban „dumokratáknak”, azaz ostoba demokratáknak nevez – nyernek: „Amikor égő templomtornyokat és tomboló tüzeket láttok Franciaországban, ne feledjétek, hogy a radikális demokraták pontosan ezt akarják tenni Amerikával”, azaz az Egyesült Államok is úgy fog lángolni, mint Franciaország.

A legfrissebb felmérés szerint az elnök népszerűsége rekordalacsony szintre, 31 százalékra süllyedt. A november 3-ig hátralévő időben Trump feltehetően nem áll meg, hisz az iráni háborúról és annak kudarcairól, a magas benzinárakról elterelve a figyelmet az orosz agresszorral akar kiegyezni, méghozzá egy másik „diktátor”, Hszi Csin-ping bevonásával – Volodimir Zelenszkij elnök feje fölött. Ez olyan politikai hiba, amely a republikánusok egy részénél is kiütötte a biztosítékot. Egyre több körzetből hallani azt is, hogy a republikánus jelöltek jelentős része ma már inkább kerülné, mint bevonná Trumpot a kampányába, mert vállalhatatlanok zavart keltő kijelentései.

Trump szinte minden nagygyűlésen felhozza, hogy a demokraták most is tömeges választási csalásra készülnek, ahogy szerinte 2020-ban is tették. Nemrég civil szervezetek perelték be a kormányt, mert szerintük jogellenesen gyűjtött választási adatokat legalább 47 államból. 

Republikánus szenátoroknak is elegük van

A SAVE America Act – azaz a „Mentsük meg Amerikát” elnevezésű választási törvényt az elnök második terminusának kezdete óta nem tudja keresztülvinni a törvényhozáson, hiába sürgeti szűnni nem akaróan. A törvény szigorítaná a választói állampolgárság és személyazonosság igazolásának követelményeit, és növelné a szövetségi előírások szerepét a választási folyamatban. A republikánus többségű szenátusban sem sikerült azonban elfogadtatni.

Áprilisi bizottsági meghallgatásán Elissa Slotkin michigani demokrata szenátor hiába faggatta arról Pete Hegsethet, hogy kivezényelné-e a katonákat a szavazóhelyiségekhez, a védelmi miniszter a kérdést hipotetikusnak nevezte, és elhárította a választ. A nyár végén ugyanakkor Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke levélben közölte Slotkinnal, hogy a tervekben nem szerepel ilyen akció.

A gyanú felmerülése miatt kialakult polémiába a belbiztonsági tárca szóvivője is bekapcsolódott. Mint közölte, az ICE fegyveresei csak akkor vethetők be, ha „aktív közbiztonsági fenyegetés veszélyeztetne egy szavazóhelyiséget”. Korántsem mellékes, ki mit ítél meg aktív biztonsági fenyegetésnek, hisz ennek értelmezése önkényes is lehet. Az elnök büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségeit jelentősen korlátozza, hogy a legfelső bíróság 2024-ben kimondta: alapvető alkotmányos elnöki hatásköreinek gyakorlása során teljes, más hivatalos cselekményei esetében pedig vélelmezett büntetőjogi mentesség illeti meg.

Az a trumpi bejelentés is jogi és politikai aggályokat vet fel, amely szerint minden felnőtt amerikai állampolgár kap egy 5000 dolláros csekket, amennyiben a republikánusok győznek. Sőt, az elnök közpénzből finanszírozott, kampányjellegű reklámokkal is igyekezett erősíteni pártja választási esélyeit. A pénzügyi ígéretet bírálói a választók támogatásának megvásárlására tett kísérletként értékelik. 

Kína és Oroszország választási befolyásolási kísérletei is rendre felmerülnek. Az amerikai hírszerzés értékelése szerint külföldi szereplők ezúttal is aktívak. Tammy Patrick, a Választási Tisztviselők Országos Szövetségének programigazgatója már hónapokkal ezelőtt elmondta, hogy sok választási hivatalnok az elmúlt évek gyakorlata alapján az idén is hasonló veszélyeket lát.