„Ez nem póker!” – A lehető legrosszabbkor jön Kanadának a szeparatista népszavazás

Alberta véleménynyilvánító referendumot tart arról, kiváljon-e Kanadából. A világ negyedik legnagyobb bizonyított kőolajtartalékával rendelkező tartomány az elszakadás gondolatával játszik, de a mostani szavazás nem közvetlenül a függetlenségéről szól. Ha az elszakadáshoz vezető folyamat megindítását támogatók kerülnek többségbe, az politikai felhatalmazást jelenthet a tartományi kormánynak arra, hogy megkezdje a későbbi, kötelező erejű népszavazáshoz vezető jogi eljárást. Danielle Smith tartományi miniszterelnök a függetlenségpártiak nyomására kiírta a szavazást, azonban a kampány során végig azt hangoztatta, hogy a jövőben is Kanada részeként tekint Albertára.

Elszakadnia annak ellenére nem érdemes, hogy Ottawa több, a tartományban sérelmezett intézkedést hozott. A helyieknek nem tetszenek a környezetvédelmi korlátozások és azok a tervezett intézkedések sem, amelyek Donald Trump büntetővámjaira adott válaszként az energiaexportot is érinthetik. Mark Carney kanadai miniszterelnök többször elmondta, hogy ez a népszavazás a lehető legrosszabb időpontban jön, mert a világ veszélyesebbé és megosztottabbá vált. „Vannak olyanok a határainkon kívül, akik azon dolgoznak, hogy megtörjenek minket, és így a tulajdonukká tehessenek” – mondta a szavazás ellen szervezett nagygyűlésen.

Egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok megpróbálja megtörni Kanadát, aminek a legvégső célja, hogy területeit birtokba vehesse, hiszen Donald Trump második mandátuma kezdetétől nyíltan beszél arról, hogy Kanadát az 51. szövetségi tagállamaként szeretné látni. A Trump által 2025 februárjában indított kereskedelmi háború is fokozta az északi szomszédjára nehezedő nyomást. Az amerikai elnök több fordulóban vetett ki büntetővámokat Kanadára, a bevándorlásra, de legfőképp a kábítószer-kereskedelemre hivatkozva.

Ne blöfföljenek!

Mark Carney figyelmeztette a szeparatistákat, hogy „ez nem póker”, ne dőljenek be annak az elképzelésnek, hogy a szavazatukkal egyszerűen csak üzenhetnek. Veszélyes blöffnek nevezte, hogy Kanada egysége ellen szavaznak, ami hosszú éveken át mély megosztottsághoz és súlyos bizonytalansághoz vezethet, s így az ország erejét is gyengítheti. A leválás veszélye egyelőre nem fenyeget komolyan. Az Angus Reid Intézet október 16-án közzétett felmérése szerint az albertaiak 66 százaléka Kanada része kíván maradni, míg 34 százalék támogatja a függetlenségről szóló későbbi népszavazáshoz vezető folyamat megindítását. Utóbbiak többsége is inkább Ottawának szeretne üzenni, mintsem valóban elszakadni Kanadától.

A Calgaryban szervezett nagygyűlésen nagy számban jelentek meg az egység hívei, és az Edmontonban szervezett második nagygyűlés is azt erősítette, hogy jelentős az elszakadást ellenzők tábora.

Ugyanakkor Carney elismerte azokat a sérelmeket is, amelyek miatt Alberta lakosságának egy része elidegenedett a szövetségi kormánytól. Még gyerekkorának emlékeit is felidézte, merthogy maga is megtapasztalta, hogy Ottawában éreztették a tartomány lakóival: energiaforrásaik nem is az övék. A frusztrációt bizonyos mértékig ő maga is jogosnak érzi, s ebből mindannyiuknak tanulniuk kell. A jelenlegi liberális vezetés politikai szemlélete egyébiránt éles ellentétben áll Alberta hagyományosan konzervatív politikai irányultságával.

Pacific Link, avagy ígéretek az energianagyhatalmi státuszra

Szemben elődje, Justin Trudeau politikájával, Mark Carney nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Kanadát a világ energianagyhatalomként tartsa számon: az albertaiakra is büszke kormányfőként felgyorsította a Csendes-óceán partjáig vezető olajvezeték építésének előkészítését. A Pacific Link beruházás a kormányzati ígéretek szerint több mint 140 ezer munkahely megteremtéséhez járulhat hozzá, és a várható bevételeket szociális programokra is fordítanák. A vezeték csökkentené Kanada Egyesült Államoktól való függőségét, hiszen új exportlehetőségeket nyitna az ázsiai piacok felé.

Tanya Clemens, a függetlenségpárti „Hadd döntsön Alberta!” mozgalom vezetője nem titkolja, politikai ellenfelét látja a kormányfőben. A mozgalom másik vezetője, Keith Wilson pedig azt követeli, hogy vonják vissza azokat a szövetségi intézkedéseket, amelyek a szeparatisták szerint hátrányosan érintik Albertát. Ezek közé tartozik az a felhatalmazás, amely szerinte lehetővé tenné az olajexport megadóztatását az Egyesült Államokkal szembeni megtorlásként.

Daniel Béland, a McGill Egyetem politológiaprofesszora rendkívül szokatlannak nevezte, hogy egy liberális miniszterelnök ilyen népszerű Albertában. Szerinte Carney a „Trump-hatásból” is profitál. Az amerikai elnök kereskedelmi háborúja és az 51. tagállamisággal kapcsolatos fenyegetések miatt sorakoznak fel mögötte a tömegek, még Albertában is.

Az elszakadáspárti mozgalom a Covid–19-járvány idején új lendületet kapott, majd a 2022-es Freedom Convoy látványos demonstrációi is hozzájárultak a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenség erősödéséhez. A régebbi gazdasági és politikai sérelmekre építő szeparatisták most népszavazással próbálják előmozdítani céljaikat.