Az önkormányzatoktól vár bérlakásprojekt-ötleteket a kormány, az ingyen adott teleknek is nagy ára van

Körlevélben keres megfizethető lakhatási fejlesztési lehetőséget, illetve potenciális helyszíneket az országos főépítész a Tisza-kormány által indítandó Wekerle Sándor Lakásépítési Programhoz. Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelő államtitkára arra kéri többek között a kerületi polgármestereket, hogy a levélhez mellékelt táblázatban összesítsék valamennyi, előkészítés alatt álló vagy már ezen a fázison túljutott lakhatási projektjüket, és jelöljenek meg további 3 olyan potenciális fejlesztési helyszínt, amely alkalmasak lehet a Wekerle-programban való részvételre. Kérdés, hogy a megmaradó szolidaritási hozzájárulás, az önkormányzati hatáskörök vissza nem adása, vagy újabban a parkolási bevételek elvonása miatt csalódott kerületi polgármesterek mennyire lesznek segítőkészek. Márpedig a legnagyobb szükség Budapesten lenne megfizethető lakásra.

Kapcsolódni kell a meglévő városi szövethez

A minisztérium olyan helyszíneket vár (helyrajzi számmal, mérettel, tulajdonosok felsorolásával), amelyek alkalmasak kollégiumi, szolgálatilakás-, bérlakás-projektek megvalósítására. A javasolt beruházások lehetőség szerint rendelkezzenek előzetes fejlesztési koncepcióval, tervdokumentációval vagy akár építési engedéllyel, de legalábbis legyen már folyamatban az előkészítésük. Fontos, hogy a projekt mögött „azonosítható helyi lakhatási igény és potenciális célcsoport” legyen. Elfogadnak olyan ötleteket is, amelyek megvalósítása valamilyen okból elakadt, bár akkor kérik megjelölni a továbblépés esetleges akadályait.

Az se mindegy, hogy milyen helyszínt javasol az önkormányzat. A potenciális célcsoport mellett az is elvárás volna, hogy a kiszemelt terület „kapcsolódjon a meglévő városi szövethez”. (Jellemezni kell a terület közösségi közlekedési, gyalogos, kerékpáros és közúti elérhetőségeit, megjelölni ezek hiányát.) Barnamezős és alulhasznosított területek is jöhetnek, feltéve, hogy megfelelő közlekedési és közműellátottsággal bírnak (pontosan le kell írni például a víz-, szennyvíz-, villamosenergia- és egyéb releváns hálózatokat) és „fejlesztésük nem igényel aránytalanul nagy új infrastruktúra-beruházást”. Továbbá ne legyenek „érintettek kritikus környezeti szennyezettséggel és ne igényeljenek jelentős kármentesítést”. Előnyt jelent, ha a kiszemelt helyszínt korábban már akcióterületté nyilvánították. Mindezeken felül férjen el rajta legalább 30 lakás. Be kell mutatni a tulajdonviszonyokat, tételesen a területre vonatkozó szabályozásokat, korábbi döntéseket.

Az iparterületek többsége nem lesz jó

A táblázat mellett az államtitkár azt is kéri, hogy „röviden mutassák be a település legfontosabb lakhatási igényeit és kihívásait”, beleértve, hogy mely célcsoportok esetében milyen hiány mutatkozik, mire lenne igény, illetve azt is, hogy ezek kezelésére vannak-e fejlesztési elképzelései az önkormányzatnak. A leírást és a kitöltött táblázatot október 25-ig kell visszaküldeni.

A minisztériumi szűrőn Budapest egykori iparterületeinek többsége fennakad. Kérdésessé válik Rákosrendező új negyede is, hiszen a főváros környezetvédelmi programja szerint a XIII. és XIV. kerület határán fekvő több mint 130 hektáros területen az „elmúlt több mint egy évszázadban keletkezett szennyezés mértéke és a kármentesítés forrásigénye ismeretlen”.

Érthető a programalkotók ódzkodása a kármentesítéstől, hiszen ez előre nehezen tervezhető, esetenként brutális költség lehet, ráadásul jelentősen lassíthatja a projektet. A kötelező talajcsere és a kármentesítés önmagában milliárdos tétel, még mielőtt egyetlen tégla is a helyére kerülne. Ráadásul ezek a területek hiába vannak a város belsejében, környezetüktől elszigeteltek, infrastruktúra szempontjából ellátatlanok. Nincsenek bekötve a közművek, nincs elegendő áramkapacitás, nincsenek utak, csatornák, iskolák vagy orvosi rendelők. Márpedig a Tisza-kormány gyors, látványos eredményeket akar, nem túl drágán. Ez nem Rákosrendező negyede lesz.

Drágább lehet az állami bérlakásprogram a piaci fejlesztéseknél is

Dienes János volt zuglói főépítész, jelenleg ugyanott városfejlesztési tanácsadó számításai szerint az állami bérlakásprogrammal megcélzott 10 ezer lakás kivitelezési költsége normál versenyhelyzetben elérheti a bruttó 760 milliárd forintot, de erre még rárakódik a telek ára, a kármentesítés költsége és az állami beszerzéseknél eleddig jellemzően megjelenő felár is. Az együttes költség könnyen ezer milliárd fölé ugorhat.

A csatlakozó önkormányzatok jelentős bevételtől esnek el

Így aligha meglepő módon, a projekt megvalósításához – ahogy azt megelőlegeztük – az állam elsősorban részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú telkeket keres. Csakhogy az állami programhoz ingyen adott teleknek ára van: a csatlakozó önkormányzatok jelentős bevételtől esnek el azzal, hogy a piaci értékesítés helyett a bérházak építésére adják át a település ingatlanát. Egy „jól tartott” egészséges önkormányzati rendszerben, ahol az állami normatívák fedezik a működési költségeket, sőt némi fejlesztésre is marad forrás, ez aligha lenne kérdés, hiszen az önkormányzatoknál egyre többen állnak sorba bérlakásra várva. Az elmúlt két évtizedben azonban az Orbán-kormányok mindent elvettek az önkormányzatoktól, amit csak lehetett: jogköröket, forrásokat, beleszólási jogot. A kivéreztetett települések egyelőre a Tisza-kormánytól is hiába várják a pénzügyi prés oldását, a hatáskörök visszaadását, ami jelentősen csökkentheti a motivációjukat az állami bérlakásprogramhoz való csatlakozás iránt.

Főváros-kormány paktum: Budapest ott van, ahol a part szakad

A Tisza-kormány az általa a hazahozott uniós forrásokból 550 millió eurót költene bérlakásépítésre és kollégiumi férőhelyek bővítésére, amelyhez banki és piaci (például az Európai Beruházási Bank – EBB révén) társfinanszírozás kapcsolódhat, így a rendelkezésre álló összeg elérheti a kétmilliárd eurót. Az idevágó kormányhatározat szerint a Wekerle-program pénzügyi és szabályozási eszközrendszerét 2026. december 31-ig kell kidolgozni. Ugyanerre a határidőre készülhet el az állami lakásügynökségi rendszer létrehozásának szabályozási koncepciója is.