Főváros-kormány paktum: Budapest ott van, ahol a part szakad

Állami ellenőrt ültet a főváros nyakába a Magyar-kormány. „Ez nem jelenti azt, hogy gyámság alá helyezték volna Budapestet” – állította a Népszabadságnak Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, de szerinte is „lehet olyan olvasata, hogy Budapest gazdálkodása olyan állapotba került, amely fokozott állami ellenőrzést igényel”. Pécs önkormányzata 2017 őszén került a Magyar Államkincstár (MÁK) szoros költségvetési felügyelete alá, miután a város gazdálkodásában 7,5 milliárd forint költségvetési hiány halmozódott fel. (Budapesten ennek a többszöröse hiányzik a kasszából.) A kirendelt költségvetési felügyelő végül egészen 2022-ig, nyugdíjazásáig maradt. Fő feladata az önkormányzat költéseinek, szerződéseinek és napi gazdálkodásának folyamatos és szigorú ellenőrzése, valamint a kifizetések előzetes jóváhagyása volt.  

Ami biztos: fokozott állami kontroll  

Budapesten nem lesz ilyen erős a kontroll Kiss Ambrus főigazgató szerint. A fővárosi önkormányzathoz ugyanis nem költségvetési biztos érkezik, aki az állam kinyújtott karjaként közvetlenül is beavatkozhat a gazdálkodásba, előzetes jóváhagyási jogkörrel rendelkezik, korlátozhatja a kötelezettségvállalásokat. A költségvetési felügyelő alapvetően monitoring szerepet tölt be, figyelemmel kíséri az önkormányzat gazdálkodását, értékeli a kötelezettségvállalásokat, jelzi a pénzügyi kockázatokat és mindezekről tájékoztatja a kormányt. Jelenléte fokozott állami kontrollt jelent, de önmagában nem vonja el az önkormányzati döntési jogköreit – válaszolta Kiss Ambrus a Népszabadság kérdésére. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) döntése önmagában még nem jelenti azt, hogy a főváros elveszíti gazdasági önállóságát. De azt jelzi, hogy az állam közvetlenebb rálátást akar Budapest pénzügyeire. De ez Kiss Ambrus szerint nem baj, mindig is az átlátható gazdálkodás hívei voltak, hátha ezúttal valóban megérti a kormány, hogy a pénz javát nem az önkormányzati hivatal, hanem a cégek számlái viszik el. Azt egyelőre nem tudni, hogy a felügyelő meddig marad.  

Hasonlóval már próbálkozott az Orbán-kormány is  

Hasonlóval az Orbán-kormány is próbálkozott. Tavaly júliusban is a fővárosi pénzügyi helyzet rendezésével, tájékozódással magyarázták az állami átvilágító küldését. Ahogy a Népszava elsőként megírta: Domokos László havi bruttó 2,7 millió forintot kapott munkájáért és hat hónapig kutakodott anélkül, hogy bármi újat feltárt volna, holott a főváros korlátozás nélküli hozzáférést adott az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz. Kiss Ambrus akkor többször is elmondta, hogy ezek az adatok és dokumentumok már addig is elérhetőek voltak a kormány számára, hiszen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) többször is vizsgálódott, sőt jelenleg is, a fővárosi önkormányzatnál és cégeinél. A Magyar Államkincstárnak (MÁK) pedig közvetlen rálátása van az önkormányzati pénzmozgásra a kötelező állami folyószámla-vezetés okán. Ha a felügyelő valóban csak figyel és jelent, akkor nem sok haszna lesz. A városvezetés szájába tolt pénzügyi zabla legfeljebb hatalomfitogtatásra jó.

Kormány-Budapest paktumok: gyenge  

A kormány-főváros paktumok eddigi teljesülési aránya meglehetősen gyenge. Emlékezzünk csak a 2018-as Orbán-Tarlós megállapodásra, amelyben a kormány ígéret adott arra, hogy a főpolgármestert minden olyan kormányülésre meghívják, ahol budapesti napirendet tárgyalnak, Budapesten továbbra is az FKF végzi a hulladék begyűjtését és szállítását és arra is, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek kizárólagos fővárosi tulajdonba kerül. Ebből semmi sem jött be. Az M3-as metróvonal rekonstrukciójára ígért 80 milliárdot ugyan megkapta a főváros, de az infrastruktúra-felújításra ígért 160 milliárd forintos uniós támogatást addigra lefaragták 137,5 milliárdra, a metrószerelvényeket pedig kiemelték az uniós finanszírozási körből – ráadásul kikötötték, hogy újak helyett a meglévő járműveket kell felújítani –, valamint kivették a vonatbiztosító- és irányítórendszer korszerűsítését is, maradt a régi. Azóta is nyögi mindkettő terhét a BKV és az utasok. De az akkor már Karácsony Gergely vezette főváros az atlétikai stadionnal kapcsolatos kormány-alkuból se jött ki sokkal jobban. Az Egészséges Budapest Programra ígért állami 50 milliárdnak cirka a fele érkezett meg, a kormány a későbbi elszámoláskor ugyan idesorolt sok projektet, de ezek egy része amúgy nem volt benne a programban, és a főváros nem is kérte. Az alkuban szereplő pénz valójában már az elején se volt teljesen extra. Az Orbán-kabinet ugyanis rögvest elvont összesen 10 milliárd forint egészségügyi fejlesztésre megítélt támogatást három kerülettől. A Diákváros helyszínéül kijelölt telkeket pedig átadta a Fudan Egyetem építésére. A kínai egyetemet ugyan sikerült megfúrni, de az ingatlanok állami alapítványi tulajdonba kerültek, a kollégiumok azóta se épülnek.  

Súlyos döntések hosszú távú megoldás nélkül  

Most itt az újabb kormány-főváros paktum, részben visszatérő elemekkel, mint amilyen például a Diákváros. Az újraélesztett FKT első ülésén súlyos döntések születtek, messze vezető irányvonalakat vázoltak fel, de hosszú távú megoldás nem született. Egyelőre kérdéses, hogy mivel veszít többet Budapest: ha ezek teljesülnek, vagy ha nem. Az egyik legnagyobb tétel a szolidaritási hozzájárulás. Az erősen kormánypárti súlyú – a fővárosi oldalt Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi független polgármester mellett Gál József (Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter fővárosi frakciójának jelenlegi vezetője) és Bovier György tiszás képviselő képviselte, 5. tagot nem sikerült választani, így 7 kormánypártit 2 független ellensúlyozott – az FKT mindjárt a 2. határozatában azt javasolta a kormánynak, hogy „az előző kormány Budapestet kivéreztető politikája következményeinek orvoslása érdekében” adjanak a fővárosnak 120 milliárd forint egyszeri támogatást.  

Jól hangzik, de…

Ez önmagában jól hangzik. Csakhogy cserébe sok más mellett azt kérték, hogy a főváros zárja le a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereket és álljon el az azokban meghatározott követelésektől. Karácsony Gergely kabinetje eredetileg maga is hasonló „követelés-elszámolásban” gondolkodott. De nem teljesen ebben. A főváros követelése meghaladta a 175 milliárd forintot a 2023-24-25-ös évekre, plusz a szintén sok milliárdra rúgó kamat. Az állam ezzel szemben 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tartott nyilván. Ennek különbözete is több, mint a kormány által adandó 120 milliárd. De van egy másik számítás is. „A főváros mindig is azt sérelmezte, hogy nettó befizetője az államnak, vagyis több szolidaritási hozzájárulást fizet be, mint amennyi állami normatívát kap. 2023-tól 2026 végéig összesen 319,6 milliárd forintot szedett be a fővárostól az Orbán-kormány ezen a címen, míg a kötelező feladatok ellátására 175,2 milliárd forintot adott. A különbség 144 milliárd forint. Akkor lettem volna a legboldogabb, ha ezt megkapjuk, de a Pénzügyminisztériumnál 120 milliárd volt a Rubicon, amit nem akartak átlépni. El kellett fogadnunk” – válaszolta a Népszabadság kérdésére Kiss Ambrus, aki szerint azt is érdemes fontolóra venni, hogy még a 2023-as évre vonatkozó, megnyert perből sincs visszafizetés, ahhoz még külön kártérítési pert kellene indítani, a ’24-es évre vonatkozó perek még nem zárultak le, a tavalyi évet célzó eljárások pedig el se indultak. Jó, ha 2028-ra a pénzéhez jutna a főváros. Így kérdés, hogy valóban veszít-e Budapest” – mondta a főigazgató lapunk azon kérdésére, miszerint a főváros lemondhat-e egyáltalán ennyi közpénzről.

A másik bökkenő az, hogy a főváros nem kapja „kézhez” ezt a pénzt, lévén csak az önkormányzatnak, illetve intézményeinek és cégeinek elsősorban költségvetési tartozásaira használhatják fel. Ennek fő eleme a szolidaritási hozzájárulás halasztott része, valamint az eddig tologatott adók, tartozások visszafizetése. A főváros egyrészt 24 milliárd forinttal több pénzt remélt, másrészt abban bízott, hogy a szolidaritási hozzájárulás idei részleteit vagy legalábbis jelentős részét elengedi a kormány és az egyszeri juttatásból marad arra, hogy kicsit összeszedjék magukat és a végletekig kivéreztetett hivatal, intézmények és cégek némi levegőhöz juthatnak. De nem ez történt. Az Alkotmánybíróság mindenesetre szeptember végén alkotmányellenesnek ítélte az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás rendszerének bizonyos elemeit. Néhány önkormányzat fontolóra vette, hogy kártérítést indít a jogtalanul beszedett hozzájárulás miatt. A Magyar-kormány 2027-ben ennek ellenére biztosan megtartja, ugyanakkor a mértékét és a beszedés módját átalakítják. A részletek és főként a pontos összegek azonban csak a néhány héten belül nyilvánosságra kerülő 2027-es költségvetési javaslatból derülnek ki.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint nem a szolidaritás elvével van probléma, hanem a hozzájárulás mértékével. A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke az előző évi helyi iparűzési adó maximum 15 százalékát tartaná megfelelőnek. Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta a Népszavának, „az nem reális elvárás, hogy azonnal töröljék a szolidaritási hozzájárulást, hiszen 400 milliárd forintos kiesést jelentene a központi költségvetésnek. Az viszont elvárható, hogy érdemi lépés történjen a kivezetés irányába. Ha erre is hiába várunk, akkor nagyon nagy csattanás lesz az önkormányzatok és a kormány között”. A folyószámlahitel védőhálója nélkül – igaz annak kamatterheitől megszabadulva – száguldó főváros tehát ott van, ahol a part szakad.

Horn Gábor szerint Karácsony Gergely és a Tisza-kormány megállapodása jórészt tűzoltás

Karácsony Gergely úgy látja, „pokoli nehéz” lesz lezárni az idei évet, miután kollégái cash flow-kimutatása alapján még mintegy 30 milliárd forint hiányzik az év végi záráshoz. De a jövő év még nehezebb lesz szerinte, lévén a paktum azt is előírja, hogy jövőre 20 milliárdot kell spórolni a működési költségeken. „Sokan azt hitték, most megnyertük a lottóötöst, de egy olyan 6 év után, amit ’végigszívtak’, nem sok kollégája szeretne 10 százalékos működési költségcsökkentést csinálni” , jegyezte meg a főpolgármester a Portfolio konferenciáján. Az idei év lezárásában elvileg segíthetne, hogy végre megkapják az állami normatívát, de ennek javát beleszámították az alkuba. Így csak 3 havi támogatásra számíthatnak, ami együtt cirka 6 milliárd, illetve a közlekedési normatívára, ami 12 milliárd. Ezenfelül reményeik szerint AZ ÉV VÉGÉIG beérkezik még 17 milliárd forint iparűzési adó. A likviditási hiány 24 milliárd forint, ami javarészt a közlekedési cégeknél jelentkezik. Kiss Ambrus bízik abban, hogy a hiány december végéig ledolgozható. A jövő évi 20 milliárdos spórolásra vonatkozó kérdésünket azzal hárította a főigazgató, hogy erre majd akkor tud válaszolni, ha összeáll a jövő évi költségvetés, de egyelőre több tényező is ismeretlen az egyenletben. Nem tudják mennyi lesz az állami normatíva, mennyi lesz a szolidaritási hozzájárulás. A jövő évi számláló akkor indul, amikor ezeket már ismerik.