2027-től Iskolafejlesztési programot indít a Tisza-kormány

Jövő évtől új iskolafejlesztési programot indít a kormány – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Facebookon. Bejegyzésében a politikus azt írta, az elmúlt hetekben azon dolgozott a munkatársaival és a háttérintézmények vezetőivel, hogy a 2027-es költségvetés valódi előrelépést hozzon a magyar oktatásban. „Mi olyan oktatási rendszert építünk, amelyben a gyermekek fejlődése, a diákok jólléte és a fiatalok jövője áll a középpontban. Ahol a pedagógusok és az oktatás valamennyi dolgozója megkapja az őt megillető megbecsülést, és ahol a minőségi oktatás nem kiváltság, hanem minden gyermek alapvető joga. Ehhez nem elég a régi rendszer hibáit kijavítani. Azokat az egyenlőtlenségeket is meg kell szüntetnünk, amelyek hosszú időn keresztül meghatározták az oktatás mindennapjait” – áll a bejegyzésben, amely szerint óa 2027-es költségvetésben a felzárkóztatásra, a megbecsülésre és az iskolai környezet megújítására helyezik a hangsúlyt.

Nem volt hiábavaló a kirúgott tanárok áldozata, az idő őket igazolja

Lannert Judit ígérete szerint továbbra is garantálják, hogy a pedagógusbérek elérjék a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát, immár teljes egészében hazai költségvetési forrásból. Emelik a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők, azaz a NOKS és technikai dolgozók bérét. Csökkentik az állami egyetemek, valamint a KEKVA-egyetemek közötti jelentős bérkülönbségeket. Idén tízmilliárd forintot fordítanak egy hosszú távú iskolafejlesztési program elindítására, amelynek középpontjában a diákok jólléte áll. „Első lépésként tiszta mosdókat, korszerű, a 21. századi tanulást támogató tereket alakítunk ki, és megkezdjük az iskolák felújítását is” – írta, hozzátéve: a koragyermekkori nevelés és a felnőttoktatás önálló költségvetési sort kap, az ifjúságpolitikára fordított keretet pedig megduplázzák.

Elégtételt kaptak a tanárok, de a Tiszához is van egy-két szavuk

Lannert szerint a költségvetés fontos eszköz, de önmagában nem old meg minden problémát. A tartós változáshoz ugyanis a rosszul működő gyakorlatokkal is szakítani kell, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek a gyerekek, a családok és az oktatásban dolgozók valós tapasztalataira épülnek. „A szakmai és társadalmi egyeztetéseknek ezért továbbra is fontos szerepet szánunk az oktatás megújításában. Olyan oktatási rendszert alakítunk ki, amely nemcsak beszél a gyermekek és fiatalok érdekeiről, hanem meg is hallgatja őket” – írja.