Nehéz, szembesülésekkel teli időszak következik – Nagy Ervin az ügynökakták megnyitásáról

Időre, bátor szembenézésre a forradalom árnyékos napjainak emlékével és annak megélésére, hogy hetven évvel ezelőtt példamutató, bátor nemzet módjára viselkedtünk. Erre van szükség Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár szerint ahhoz, hogy 1956-ra a rárakódott politikai sallangoktól mentesen, a maga hősiességével és tragédiájával együtt, tisztán tudjunk emlékezni. 

Mint arról korábban beszámoltunk, október 15-én ünnepélyes megnyitóval és Gárdos Péter Szamárköhögés című filmjének vetítésével elindult az 56/70 1956 Filmre írva filmfesztivál, ahol mások mellett Nagy Ervin is beszédet mondott. A vetítés előtt az államtitkár lapunk kérdésére elmondta, a művészet és a kultúra segítségével megtanulta több nézőpontból, a maga sokféleségében látni 1956-ot.

„Megértem a Kazamaták című Térey-dráma figuráinak ’56-os nézőpontját, ismerem Bereményi Géza emlékeit ’56-ról, ahogy ismerem a Nagy Imre történetét a Temetetlen halottból és Mansfeld Péter gyalázatos büntetését és mártírhalálát is.” – tette hozzá, annak ellenére alakult ki benne ez az árnyalt ’56-kép, hogy gyerekkorában egyetlen szó sem esett a forradalom eseményeiről. „Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a várost, ahol felnőttem, 1950-ben kezdték építeni, és Sztálinvárosnak hívták.” 

Fotó: Puskás Panna / Népszabadság

Szerinte a legfontosabb dolog, amire a forradalom hetvenedik évfordulóján emlékeznünk kell, az az ’56-os hősök bátorsága, amivel, ha csak néhány hétre is, de kivívták a szabadságukat. Egy egész világ helyett voltunk bátrak, mert a Szovjetunióval szemben végül ezek a fiatalemberek merték felvenni a kesztyűt. Mai napig megrendít, ha arra gondolok, hogy mekkora tett volt ez azokban az időkben, amikor az ellenállókat falhoz állították, megkínozták, kényszermunkára küldték, kitelepítették.

Hozzátette, saját politikai szerepvállalását is inspirálták az ’56-os hősök.

„Én ugyan nem az életemmel és nem a véremmel fizettem a szabadságomért, de azt hiszem, rengeteg mindent kockára tettem és fel is áldoztam” – úgy érezte, annak érdekében, hogy a hatalom ne tehessen meg újra bármit a nemzettel, neki is vállalnia kellett a rá eső lelkiismereti részt.

A Tisza-kormány jelenlegi tervei szerint 2026. november 4-én nyilvánossá teszik az ügynökaktákat, így a 6-os kartonok, B-naplók, a mágnesszalagok és a H-naplók adatai is hozzáférhetőek lesznek. Ezzel kapcsolatban Nagy Ervin elmondta, az ügynökakták megnyitása a Tisza-kormányhoz kapcsolódó történelmi tett, és óriási lépés a történelmi tisztánlátás útján, mert az ’56-ot követő időkről, az ügynökhálózat kialakulásáról, azokról a politikai érdekekről, amik időről időre különböző fénytörésben akarták láttatni a forradalmat, most fog lehullani a végső lepel.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nehéz, szembesülésekkel teli időszak következik, mert generációknak kell majd szembenézniük a családjuk múltjával. „Hiszek benne, hogy összetartó nemzet vagyunk, hogy az ország egyik része szeretni akarja a másikat. Ezért mindenkit arra kérek, hogy mutassunk példát, nyújtsunk békejobbot, segítsük egymást és legyünk olyan közel egymáshoz, amennyire csak lehet ezekben a nehéz pillanatokban.”

A filmfesztiválon beszédet mondott Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája is, aki a korábban levetített ’56-os filmhíradókból készült összeállítás kapcsán úgy fogalmazott, sosem szabad elfelejtenünk az utcán vonuló fiatalok mosolyát, amiben benne van az igazság kimondásának, a zsarnokság égre kiáltásának és a sorsuk kézbevételének felszabadító ereje. Mint mondta, Nagy Imre emléke a különböző politikai garnitúrák saját ’56-értelmezése szerint alakult, de úgy véli, ideje, hogy reneszánsza legyen ’56-nak a magyar közbeszédben is, ami arra is alkalmat adhat, hogy tisztázzuk a kapcsolatunkat a forradalom emlékével.

Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája Fotó: Puskás Panna / Népszabadság

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere beszédében megidézte a nemrégiben elhunyt Nádas Pétert és Faludy Györgyöt is. Utóbbi 1956, te csillag című verse kapcsán Karácsony azt mondta, ahhoz, hogy meglássuk, fel kell néznünk, és ennek talán most jött el az ideje. A főpolgármester szerint fontos, hogy soha többé ne hagyjuk, hogy más mondja meg, hogyan kell szeretni a hazát, és hogy a forradalom szimbólumának számító lyukas zászlóban a lyukat ne a hiány szimbólumaként lássuk, hanem töltsük fel közös történeteinkkel, emlékeinkkel.