Szépírók Társasága: A NER szüntette meg az érdekérvényesítés lehetőségét

„A NER szüntette meg a párbeszéd lehetőségét, megszüntetve több olyan platformot, ahol képviselhettük volna a szakmai érdekeinket. Ennek ellenére rendszeresen nyilatkoztunk hazai és nemzetközi szinten is, így nagyon sokat foglalkozott velünk a nemzetközi sajtó: sikerült ráirányítani a figyelmet a hazai problémákra és több olyan fontos külföldi projektet tudtunk behozni Magyarországra, amely segítette a Szépírók Társaságának túlélését, valamint hozzájárult ahhoz, hogy ez a független irodalmi tér valamilyen szinten fenn tudja tartani magát” – fogalmazott megkeresésünkre Czinki Ferenc, a Szépírók Társaságának elnöke, mikor arról kérdezzük, miért jelentek meg a közösségi médiában a szervezetet bíráló hangok.

Ahogyan múlt héten beszámoltunk róla, a Prae által szervezett, irodalmi szereplőknek szánt szakmai kerekasztalon Gács Anna, a Szépírók Társaságának egykori elnöke arról beszélt, hogy a szervezet az elmúlt másfél évtizedben többféle magatartásban hitt, de értékrendje nem változott. Volt, hogy hangsúlyosan képviselt politikai és kulturális értékeket és előfordult az is, hogy arra az irodalomkritikus szerint „rendkívül fontos” feladatra kellett összpontosítania, hogy életben tartsa a társaságot.

A kerekasztal egyik legfontosabb kérdése az volt, hogyan találják meg az új kultúrpolitikai környezetben a helyüket az irodalmi szervezetek. A Szépírók Társaságának jelenlegi elnökségének tagjait (nevezetesen Czinki Ferencet, Babiczky Tibort, és Józsa Mártát) egy, a szervezet által közzétett bejegyzés szerint a szervezők nem hívták meg az eseményre. Időközben a közösségi médiában megjelentek a Szépírók Társaságának bírálói is, bár nem egységes érvekkel bírálva a szervezet elmúlt években tett erőfeszítéseit.

„Meglátásom szerint tévedés, hogy ne képviseltük volna a szakma érdekeit és álláspontjait az elmúlt tizenhat évben, vagy akár az elmúlt közel hat évben, amióta én vagyok az elnök. Az teljesen igaz, hogy főleg az elmúlt egy évben kevésbé voltunk aktívak irodalompolitikai szinten. Ennek egyszerű technikai oka van: a Szépírók Társasága egy egyesület, nem politikai párt. Egy ilyen heves kampányidőszakban bármit mondunk, annak azonnal politikai színezete lesz, és úgy tűnik, mintha beszálltunk volna a kampányba. Ezt egy egyesület sem az alapszabálya, sem a magyarországi törvények alapján nem engedheti meg magának. Részben ez az oka annak, hogy kevesebb nyilatkozatot tettünk az elmúlt időszakban” – reagált a kritikákra Czinki.

Elvek, ítéletek, álságos intelmek: szakemberek az irodalmi szakma jövőjéről

Az elnök hozzátette, hogy a kormányváltás óta viszont aktívan egyeztettek az irodalmi szervezetekkel és ezek alapján fogalmazták meg a kulturális kormányzat számára közzétett javaslatcsomagokat. „Ezt azóta eljuttattuk a minisztériumhoz, és tudomásunk szerint már tárgyalják. Rövid távú célunk, hogy összehozzunk egy fórumot, ahol jelen van az összes irodalmi szervezet és a minisztérium képviselői is, és egy közös, nyílt beszélgetésen elkezdjük konkretizálni a problémákat, valamint megkeresni az ezekre adható megoldásokat” – fogalmazott az elnök. Czinki határozottan elutasította az arra tett kísérleteket, hogy a Szépírók Társaságát egyesek megpróbálják egy kalap alá venni azokkal a szervezetekkel, amelyek a NER kedvezményezettjei voltak, (hiszen a szervezet nemcsak végig független volt, hanem még alulfinanszírozott is), hozzátéve, elég csak megnézni a társaság elmúlt években tett nyilatkozatait, az általa szervezett konferenciákat és egyáltalán a Szépírók Társaságának létezését: Czinki véleménye szerint már csak ez is garancia arra, hogy a szervezet annak ellenére nem ment szembe a saját értékrendjével, hogy az Orbán-kormány minden politikai és gazdasági eszközt kihasznált arra, hogy valahogy ellehetetlenítsék a szervezetet. „A bírálatok másik oka pedig az lehet, hogy mi egyfajta békepolitikát hirdettünk meg. Azt mondtuk, nem szeretnénk a régi rossz rutinokat újra elővenni, és nem szeretnénk, ha egy NER 2.0 alakulna ki, ahol az az álláspont, hogy innentől kezdve mi jövünk, és innentől kezdve miénk minden. Ehelyett korrekt viszonyt szeretnénk kialakítani még azokkal a szervezetekkel is, amelyek korábban a NER-hez kötődtek, mert nem hiszünk a bosszúpolitikában. Úgy látom, hogy sokak körében ez nem volt népszerű álláspont” – beszélt a Szépírók Társaságának jelenlegi törekvéseiről.

A napokban a Szépírók Társaságának elnöksége egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben megfogalmazták az irodalompolitikai rendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseiket. Ebben érintették a kultúrafinanszírozással kapcsolatos legfontosabb problémákat: elvárják többek között a közpénzek igazságos és átlátható újraelosztását (bár megjegyezték, hogy például a közérdekű vagyonkezelő – köztük számos kulturális profilú – alapítványok megszűnésével még mindig nem tudni, hogy a felszabadult közvagyon marad-e a kultúra területén), szükségesnek érzik a szakma bevonását a döntéshozatalba (kifogásolva, hogy közös egyeztetés nincs, csak Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár tárgyal külön-külön, ami a társaság szerint a konfliktusok kezelésében nem feltétlenül célravezető). Ezzel együtt egy 12 pontból álló javaslatcsomagot is megfogalmaztak, amelyben sürgetik a Nemzeti Kulturális Alap teljes szakmai függetlenségének visszaállítását (és a kuratórium összetételének felülvizsgálatát), a pályázati és elszámolási rendszer kiszámíthatóságát, a Magyar Művészeti Akadémia alkotmányos státuszának felülvizsgálatát, a magyar irodalom külföldi reprezentációjának elősegítését és azt is, hogy az állami díjakról a szakma véleménye döntsön.

„Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az írók nem több pénzt akarnak, hanem az eddig is rendelkezésre álló források igazságos, átlátható, szakmai alapon történő újraosztását. Nem a bosszúpolitikának, hanem egy egészségesen működő rendszer, szakmai konszenzus alapján történő létrehozásának van most itt az ideje. Ennek érdekében ajánljuk egy rendszeresen ülésező irodalmi-kulturális kerekasztal létrehozását” – fogalmaztak. A párbeszéd reményében a fentiekről a Szépírók Társasága olyan irodalmi társszervezetekkel egyeztetett, mint például a BÁZIS – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, Fiatal Írók Szövetsége, Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, Magyar Írószövetség, Magyar PEN Club, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Szlovákiai Magyar Írók Társasága.

A szervezet az áprilisi választások óta aktívan kommunikált a várható kultúrpolitikai változás kapcsán. Bár az új vezetéssel kapcsolatos, kezdetben még bizakodó hangvételű közleményektől októberre eljutott odáig, hogy nyomást gyakorol a kulturális kormányzatra, élesen bírálva többek között azért, mert ígéretével ellentétben nem teremti meg az ideális körülményeket a szakmával való kapcsolatra. A Szépírók Társasága valóban az elsők között jelezte még tavasszal az irodalmi szervezetek közül, hogy kész az együttműködésre az új kormánnyal, annak érdekében, hogy a szakma közösen dolgozzon ki egy átfogó irodalompolitikai reformprogramot. Azzal együtt, hogy mindvégig független szervezet marad, hűen a korábbi értékrendszeréhez is (a Szépírók Társasága az elsők között tiltakozott akkor is, mikor a NER kénye-kedve szerint felszámolta a Népszabadságot is). Őszre leginkább azért bírálta a társaság a kormányt, mert az egyeztetések módja és a döntések nem tűnnek teljesen átláthatónak. (Példaként említik, hogy nem egyértelmű, hogy a KATA visszavezetése a művészeti pályán élőknek is kedvez-e majd.)

A Nemzeti Kulturális Alap reformjának szükségessége nemcsak a 17 milliárdos botrány miatt úgymond aktuális kérdés a Szépírók Társasága számára is, hanem érintettség okán is: 2023-ban az NKA elutasította a szervezet egykori pályázatát, amelyet akkor a Szépírók politikai indíttatású döntésnek tartott, miközben az NKA tagadta ezt, mondván, nem köteles a szervezet működését finanszírozni.