Két év után sem világos, mi lett a gázkereskedelmi csalással külföldre utalt 300 milliárd forint sorsa

Nem sikerült feltárni a gázkereskedelemre épülő, több száz milliárd forintos csalási ügy végső haszonélvezőinek a kilétét, és a külföldre utalt pénz sorsa is ismeretlen – írja a 444 a nyomozati iratok és az ügyet ismerő források alapján.

A 2024-ben indult eljárásban a gyanúsítottak száma 41-re emelkedett, de a lap forrásai szerint az ügy érdemi részében alig történt előrelépés.

A céghálózatban gázimportőrök és strómanok nevén működő vállalkozások vettek részt. A gázt ténylegesen behozták Magyarországra és értékesítették, az adócsalás azonban a későbbi, elektronikai termékekről kiállított fiktív számlákhoz kapcsolódott. A költségvetést 67 milliárd forintnyi áfakiesés érhette, miközben nagyjából 300 milliárd forint szlovák, majd brit bankszámlákra került.

Eljárási jogsértések is történtek

A 41 gyanúsított közül 38-at kizárólag közokirat-hamisítással gyanúsítanak, két embert pedig 2025 januárja óta tartanak letartóztatásban. Egyikük, L. Péter a földgáz-kereskedelmi engedélyek ügyintézésében vett részt. Védője szerint nem volt köze sem a tényleges gázértékesítéshez, sem a későbbi fiktív ügyletekhez. Kálmándy László azt is kifogásolta, hogy a strómanok beszervezőiként említett személyek nincsenek letartóztatásban vagy bűnügyi felügyelet alatt. A védelem szerint a nyári másodfokú döntés során eljárási jogsértések történtek: az ügyészi fellebbezést nem kézbesítették nekik, saját beadványuk pedig nem jutott el a döntéshozóhoz.
A Fővárosi Főügyészség közölte, hogy a teljes elkövetői kör és a pénz útjának felderítésére irányuló, belföldi és külföldi szálakat egyaránt érintő nyomozás továbbra is folyamatban van. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem válaszolt a lap kérdéseire.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2023 januárja és 2024 szeptembere között korábban ismeretlen vállalkozások jelentek meg a magyar földgázpiacon, és a beszerzési áruknál is olcsóbban kínáltak gázt a már működő energiakereskedőknek. A feltárt konstrukcióban nyolc beszállító szerepelt, közülük hetet nem sokkal az üzletek megkezdése előtt alapítottak. Ezek a cégek csak kereskedők között közvetíthettek, közvetlenül a fogyasztóknak nem értékesíthettek. Huszonegy hónap alatt közel 250 milliárd forint értékű gázt adtak el, a veszteséges ügyleteket pedig a gázértékesítés után fizetendő áfa elkerülésével tették lehetővé.

A rendszer működéséhez olyan társaságokat is felhasználtak, amelyeknek a nevében valójában nem létező elektronikai termékek adásvételéről számláztak. A papíron lebonyolított ügyletek révén szinte teljesen eltüntették a gázkereskedelemből eredő adófizetési kötelezettséget. A cégek névleges vezetői között kiszolgáltatott helyzetű emberek is voltak, a tényleges irányítók személye azonban nem vált ismertté. Iparági szereplők már 2025-ben felvetették, hogy a jelentős tőkét és szakértelmet igénylő hálózat politikai védelem mellett működhetett, ezt azonban nem bizonyították.