A Washington Post szerint az amerikaiak új békekezdeményezéssel álltak elő Miamiban

A fejlemény Ignatius szerint arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok és Európa lassan egy olyan közös békejavaslat felé halad, amely pénzügyi és biztonsági előnyöket kínálna mind Ukrajnának, mind Oroszországnak, alapul szolgálva egy olyan területi rendezéshez, amely egyik fél háborús céljait sem teljesíti maradéktalanul.

E bonyolult kezdeményezés logikája „azon az elven alapul, hogy ha olyan problémába ütközünk, amelyet nem tudunk megoldani, növeljük meg a probléma méretét”. Az amerikai tárgyalófelek olyan csomag összeállításán dolgoznak, amely úgy kezeli Ukrajna és Oroszország háború utáni szükségleteit, hogy a vérontás leállításáért cserébe mindkét ország számára kedvezőbb helyzetet teremt.

„Nagyobbra kell szabnunk a problémát és a megoldást is, hogy mindkét fél lássa, milyen lenne a háború utáni helyzet – és így hajlandóvá legen engedményeket tenni” – magyarázta Ignatiusnak egy a tárgyalásokat ismerő amerikai tisztviselő, részletes összefoglalót adva a tervről.

A diplomáciai kezdeményezés alapjául szolgáló hatórás megbeszélés Jared Kushner és Steve Witkoff amerikai megbízottak szervezték Witkoff Hallandale Beach-i golfklubjában, s a találkozón ukrán tisztviselők mellett brit, francia és német képviselők is részt vettek.

Sem az ukránoknak, sem az oroszoknak nem szólt Donald Trump az energetikai tűzszünetéről

Trump azt szeretné, ha Ukrajna és Oroszország felhagyna egymás olajfinomítóinak bombázásával; ez az amerikai békekezdeményezés egyik feltétele. Oroszország számára ez könnyen teljesíthető, hiszen Ukrajna legnagyobb finomítóját már súlyosan megrongálták. Zelenszkij számára azonban ez egyik legerősebb fegyverének feladását jelentené. „Egyértelmű, hogy az ukránok azon képessége, amellyel olajfinomítókat tudnak támadni, hatással van Oroszország gazdaságára” – mondta egy európai diplomata. „Ez erősítette Zelenszkij alkupozícióját.”

Egy amerikai tisztségviselő szerint Kushner és Witkoff a pénteki találkozón arra kérte az ukránokat, hagyjanak fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal – mit az elmúlt hónapokban már többször is kértek tőlük –, és figyelmeztették őket, hogy Trump meg fogja kötni Putyinnal a gázolajszállítási-megállapodást. A fejlemények kiszámíthatóak voltak: Zelenszkij elzárkózott; Trump megkötötte az üzletet (azzal a nyíltan politikai céllal, hogy a félidős választások közeledtével csökkentse az árakat); Zelenszkij „gyengének” minősítette Trump döntését; Trump pedig azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a Ukrajnától a hírszerzési támogatást.

Ha Zelenszkij beleegyezik az olajfinomítók elleni támadások leállításába, „újra beszállunk, és megyünk Moszkvába” – mondta Ignatiusnak az amerikai tisztségviselő. De mit kapna Ukrajna – és miről kellene lemondania – a körvonalazódó amerikai–európai rendezés részeként?

Az amerikai tisztségviselő szerint a csomag négy alapvető elemből állna. Az üzenet Putyin számára az lenne: ne elégedj meg az Ukrajnával vívott háború lezárásával. Köss gazdasági és biztonsági megállapodást Európával, amely helyreállítaná a régió stabilitását az eszkaláció spirálját követően.

 

Az első pillér Ukrajna újjáépítése lenne.

A Világbank és a BlackRock befektetési társaság olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely kielégítené Zelenszkij szerteágazó pénzügyi igényeit – beleértve az ország lerombolt területeinek újjáépítését, az elesett és megsebesült katonák családjainak nyújtandó támogatásokat, valamint a romokban heverő gazdaság helyreállítását. A tárgyalófelek részletes költségbecsléseket kértek Kijevtől, amit az ukránok várhatóan a következő napokban megtesznek, hacsak addig össze nem omlik a békefolyamat.

 

A második alapvető elem a biztonsági garanciák lennének.

Ukrajna ígéretet kapna az Egyesült Államoktól és az európai nemzetektől arra, hogy katonai választ adnak, amennyiben Oroszország ismét támadást indítana – ezt az amerikai tisztségviselő a NATO 5. cikkelyével egyenértékűnek nevezte. Elmondása szerint Oroszország olyan megállapodásokat is kötne Európával, amelyek kezelnék biztonsági aggályait, bár nem világos, hogy ezek pontosan mit is foglalnának magukban.

 

A harmadik pillért Oroszország, Ukrajna és Európa gazdasági integrációja jelentené

egy energetikai megállapodás révén. Ennek egyik eleme lehetne egy olyan vezeték, amely orosz olajat és földgázt szállítana Európába, a nyereségen pedig Ukrajna és Oroszország osztozna. A tisztségviselő szerint egy ilyen vezeték jelentősen csökkentené az európai energiaköltségeket. Amellett, hogy biztosítaná Oroszország számára az „európai energiapiachoz való hosszú távú hozzáférést”, a békeszerződés azt is rögzítené, hogyan és mikor kerüljenek feloldásra a hatályos gazdasági szankciók.

 

Az alku utolsó eleme lenne a legkevésbé elfogadható

Oroszország – amely úgy indította a háborút, hogy egész Ukrajnát el akarja foglalni – beleegyezne a tűzszünetbe a jelenlegi frontvonal mentén. Ukrajna számára ez azt jelentené, hogy elismeri Oroszország ellenőrzését az általa már megszállt területek felett.

Bár az európai vezetőket felháborította Trump dízelüzlete, úgy tűnik, elkötelezettek a Kushner és Witkoff által vezetett diplomáciai folyamat folytatása mellett. „Itt az ideje, hogy csillapítsuk a feszültséget, és visszatérjünk a munkához” – magyarázta az európai diplomata.

A Trump-Putyin megállapodás alig lesz hatással az amerikai gázolajárakra és a félidős választásokra

A megegyezés melletti érv az, hogy a háború rémálomszerű mészárlássá fajult. Oroszország veszteségei – a halottakat és sebesültek is beleértve – meghaladják az 1,4 milliót. Egy brit becslés szerint augusztusban 42 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg, ami napi átlagban 1400 főt jelent. A tél folyamán a küzdelem gazdasági háborúvá éleződik, miközben mindkét fél arra törekszik, hogy tönkretegye a másik gazdaságát, és fokozza a civil lakosság szenvedését.

A Washington Post társzerkesztője és rovatvezetője ugyanakkor szkeptikus Trumpnak a háború lezárására irányuló törekvésével kapcsolatban. „Úgy tűnik, képtelen felfogni, hogy Putyin – az agresszor – győzelmet akar, nem pedig fegyverszünetet. „Nem úgy tűnik, mintha Putyin komolyan gondolná a békét” – mondta az európai diplomata hírszerzési jelentésekre hivatkozva. A szankciókat kijátszó dízelüzletével pedig tragikus módon megkönnyíti Putyin számára e szörnyű háború folytatását.

 

Dmitrij Peszkov szerint csak a médiából értesültek a tervről

A Kreml kurta kommentárral reagált a legújabb béketervre, miközben orosz véleményvezérek arról írtak: szinte esélytelen, hogy Moszkva elfogadja az újabb felvetést. „Nem hallottunk róla. Láttunk médiahíreket, de velünk senki nem közölt semmit” – mondta az Interfax orosz hírügynökség szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor a kedd délelőtt a kiszivárgott négypontos béketervről kérdezték.

Az RBK orosz lap szerint Peszkov azt is kijelentette, folyamatban vannak a kapcsolatfelvételek egy esetleges energiatűzszünettel kapcsolatban. Azt azonban nem részletezte, hogy Oroszország beleegyezett-e a Donald Trump által említett megállapodásba, és azt javasolta az újságíróknak, hogy a tisztázás érdekében vegyék fel a kapcsolatot az amerikai vezetővel. Az orosz dízelszállítmányok engedélyezéséről szóló amerikai döntésre reagálva Peszkov kijelentette, hogy nem lát közvetlen összefüggést e lépés és Oroszország esetleges engedményei között az ukrajnai tárgyalásokon. Azt állította, hogy az együttműködés ezen a területen mindkét ország számára előnyös.

Közben a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap vezető anyagában ezt írták: „Tiszta vizet öntött a pohárba Trump: elárulta, elvágják-e a támogatásoktól Ukrajnát. (…) Az újabb béketerv és az oroszokkal kötött amerikai dízelalku csak „egy doboz süti,” amivel a Nyugat puhítani akarja Oroszországot. Viszont, hangsúlyozzák: az újabb béketerv egyáltalán nem szól Zaporizzsja és Herszon jövőjéről, Oroszország pedig ezeket a régiókat is magának követeli.

„Azok, akik most nagyon örülnek, ideje, hogy összeszedjék magukat. Csak a mi srácaink (katonáink), a ballisztikus rakéták és a Geranyok (drónok) hozzák el a győzelmet” – kommentálta Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke még a dízelalkut. A MK cikke szerint ugyanezt a kommentárt az újabb béketerv kapcsán is érdemes idézni.