Sem az ukránoknak, sem az oroszoknak nem szólt Donald Trump az energetikai tűzszünetéről

Donald Trump vasárnap azonnali hatályú energetikai tűzszünetet jelentett be Oroszország és Ukrajna között, és azt állította, hogy mindkét fél elfogadta az egyezséget. Az Axiosnak nyilatkozó fehér házi tisztviselő azonban ezt nem erősítette meg: szerinte az amerikai elnök egy lehetséges megállapodásra utalt, amely először az olajfinomítók elleni támadásokat állítaná le. A portál beszámolója szerint a bejelentéskor Moszkva ekkor még semmilyen fegyvernyugvást nem fogadott el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Axiosnak azt mondta, Trump bejelentése számára is újdonság volt. Kijev kész lenne leállítani az orosz finomítók elleni csapásokat, ha Oroszország beszüntetné az ukrán erőművek és villamosenergia-hálózat támadását. Az amerikai bejelentéssel tehát valami nincs rendben: amíg Donald Trump kész megállapodásról írt, Ukrajna csak feltételekkel egyezik bele a fegyvernyugvásba, az oroszok pedig nem is válaszoltak.

Finomítókért erőművek – vagy csak finomítókért finomítók?

A vita középpontjában az áll, milyen létesítményekre terjedne ki a támadások tilalma. Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő „finomítóért finomító” javaslatként írta le az első lépést. Eszerint mindkét oldal felhagyna a másik olajfeldolgozó üzemeinek támadásával. Az erőművek és az elektromos hálózat megkíméléséről csak ezután következhetne külön megállapodás. Az ukrán vezetés viszont éppen a lakosság és az ipar áramellátásának védelmét tekinti a kölcsönös engedmény feltételének. A látszólag azonos korlátozás nagyon eltérően érintené a két országot. Az Axios ukrán forrása szerint Ukrajnának egyetlen olyan olajfinomítója maradt, amelyet az oroszok már többször megtámadtak, és amely nem működik teljes kapacitással. Oroszország ezzel szemben kiterjedt finomítóhálózattal rendelkezik. Kijev jelentős részben importálja az üzemanyagokat, ezért számára az elektromos rendszer épsége fontosabb annál, hogy egy oroszországihoz hasonló olajipari hálózatot óvjon meg. Az ukrán csapások leállítása Moszkva sokkal több létesítményét védené meg, miközben az orosz erők továbbra is támadhatnák az ukrán áramtermelést. Ezért ragaszkodik Zelenszkij ahhoz, hogy a finomítók és az erőművek ügye együtt kerüljön az asztalra. A Reuters szerint az ukrán elnök valódi garanciákat is követelt. Vasárnap este arról számolt be, hogy Trump bejelentése után is orosz támadás ért egy harkivi hőerőművet.

Az üzemanyagüzlet növeli a nyomást a kijevi vezetésen

Trump október 9-én azt jelentette be, hogy Vlagyimir Putyinnal megállapodott orosz gázolaj világpiaci értékesítéséről. A közlés szerint több mint 300 ezer tonna azonnal megjelenne az amerikai és más piacokon, novemberben további 500 ezer tonna, később pedig egymillió tonna következne. Az amerikai pénzügyminisztérium fél évre enyhítette az orosz gázolaj értékesítését korlátozó szankciókat. Trump az üzemanyagárak csökkenését várja az üzlettől, és az ukrán finomítótámadásokat okolja a drágulásért. A novemberi félidős kongresszusi választások előtt az amerikai fogyasztókat terhelő költségek politikailag is érzékenyek számára. A Reuters ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a dízel árának emelkedését az iráni háború is erősítette. Az ukrán elnök ugyancsak elutasította, hogy országát tegyék felelőssé a világpiaci drágulásért. Szakértők egyöntetűen úgy vélik, a bejelentett mennyiségek önmagukban aligha hoznak tartós, jelentős áresést. A lap napi 3,8–4,1 millió tonnára teszi a világ gázolajfogyasztását: ehhez képest a több lépcsőben ígért szállítás korlátozott többlet. Az amerikai szankciók enyhítése ráadásul nem szünteti meg az Európai Unió orosz olajtermékekre vonatkozó behozatali tilalmát. Az orosz gázolaj így az amerikai döntéstől még nem válik automatikusan importálhatóvá az uniós piacra. Washington közben egyre erősebb nyomást gyakorol Ukrajnára.

Trump „gazdasági ösztönzőkkel” venné rá a Putyin-rezsimet a korlátozott tűzszünetre

Trump szombaton az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítását követelte, és új ukrán vezető megválasztását sürgette. Zelenszkij vasárnap az ABC-nek azt mondta: hatvannapos teljes tűzszünet esetén megszerveznék a választást. A Reuters emlékeztetett arra, hogy a hadiállapot alatt az ukrán jog tiltja a választások megtartását. Az államfő szerint az ország vezetőjéről az ukránoknak kell dönteniük. A CNN két európai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai kormány a hírszerzési együttműködés és az Ukrajnának szánt, európai pénzből vásárolt amerikai fegyverek értékesítésének felfüggesztését is kilátásba helyezte. A feltétel az orosz energetikai célpontok elleni mélységi támadások leállítása volna. Az Axios egy ukrán forrása szintén hírszerzési fenyegetésről beszélt, ezt azonban egy amerikai tisztviselő tagadta. A figyelmeztetések tartalma vitatott, tényleges felfüggesztést pedig a beszámolók nem igazoltak.

Harkiv térségében újra civilek haltak meg

A diplomáciai vita közben az orosz támadások nem álltak le. Az ukrán rendőrség szerint október 11-én este rakéta csapódott be a Harkiv melletti Piszocsin lakóövezetében. Egy élelmiszerbolt és több lakóépület is megsérült. A támadásban három ember meghalt, huszonöten megsebesültek. A halálos áldozatok között egy 16 éves fiú, egy 19 éves nő és egy 51 éves nő volt; a sérültek között egy kilenc- és egy tizenhárom éves kislány is szerepel. Harkiv Nyemislanszkij kerületét ugyanaznap két bomba érte, egy ember halálát és legalább nyolc sérülését okozva. Zelenszkij heti összesítése szerint az orosz erők mintegy 1450 légibombát, 75 különböző rakétát és több mint 1640 támadó drónt vetettek be. Ezek az ukrán elnök által közölt adatok, nem függetlenül ellenőrzött veszteség- vagy támadási statisztikák. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin közben arról számolt be, hogy az orosz légvédelem összesen 21, a főváros felé tartó drónt semmisített meg. A támadások leállításához továbbra is hiányzik a nyilvánosan megerősített közös megállapodás: az Axios beszámolója szerint Moszkva még mérlegelte az ajánlatot.