Külföld

A Trump-Putyin megállapodás alig lesz hatással az amerikai gázolajárakra és a félidős választásokra

Elemzők szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin megállapodásnak – miszerint az Egyesült Államok fél évre felfüggeszti az orosz gázolaj amerikai importjára vonatkozó szankciókat – alig lesz érdemi hatása az amerikai és a világpiacra, így arra sem alkalmas, amire kitalálták, hogy javítsa a republikánus jelöltek esélyeit a novemberi félidős választásokon.

A Trump-Putyin megállapodás alig lesz hatással az amerikai gázolajárakra és a félidős választásokra
Fotó: Andrew CABALLERO-REYNOLDS / AFP

A Guardiannek nyilatkozó energiaipari és külpolitikai szakértők felhívták a figyelmet, hogy hetekbe telhet, az orosz üzemanyag szállítása, a mennyiség pedig elemzők egybehangzó véleménye szerint túl kevés ahhoz, hogy befolyásolja az árakat. Ráadásul valószínűtlen, hogy a megállapodás teljes egészében megvalósuljon az orosz olajfinomítókat ért károk miatt.

A kijevi vezetést és Ukrajna szövetségeseit felháborító megállapodás péntek esti bejelentésekor az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon azt írta: a több millió tonna gázolaj szállításáról szóló megállapodás elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjenek az amerikai üzemanyagárak – holott azok valójában az Irán elleni háború megindításáról hozott döntése nyomán szöktek az egekbe.

A megállapodás értelmében Oroszország „azonnal” több mint 300 000 tonna dízelüzemanyagot szállít az Egyesült Államok és a globális piac számára, novemberben további 500 000, azt követően pedig még 1 millió tonnát bocsátanak majd rendelkezésre. Hozzátette: a dízel-finomítók jelenlegi kapacitása alapján Oroszország ezt követően további 3 millió tonna dízelt szállítana.

Donald Trump azt állította, hogy ez a lépés – kiegészülve azzal, amit ő az Egyesült Államok részéről a Hormuzi-szoros feletti „teljes ellenőrzésként” írt le – csökkentené a dízelárakat az Egyesült Államokban és a világ többi részén. Ehhez képest az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal (EIA) adatain alapuló számítások szerint az első, 300 ezer tonnás mennyiség nagyjából a háromnegyede annak, amennyit az Egyesült Államok egyetlen nap alatt felhasznál. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez mennyire jelentéktelen dolog” – írta az X-en Rory Johnston, az olajpiaci kutató és a CommodityContext alapítója.

Sem az ukránoknak, sem az oroszoknak nem szólt Donald Trump az energetikai tűzszünetéről

Szakértők szerint az amerikai elnök által bejelentett mennyiségek – valamint az az idő, amíg a szállítmányok megérkezhetnek az Egyesült Államokba – „túl kevésnek és túl későinek” bizonyulnak ahhoz, hogy befolyásolják a jelenlegi magas gázolajárakat. A lépés sokkal inkább azzal hozható összefüggésbe, mondják, hogy a Republikánus Párt gyenge közvélemény-kutatási eredményeket mutat a november eleji félidős választások előtt.

Az Amerikai Autóklub (AAA) adatai szerint az amerikai árak közel 70 százalékkal emelkedtek az Irán elleni háború február végi kezdete óta, és mostanra elérték a gallononkénti 6,30 dolláros szintet. Az üzemanyagválság Az Egyesült Királyságban a gázolaj átlagára október elején rekordot döntött, elérve a literenkénti 2 fontot, miközben még tart az árakat felhajtó közel-keleti konfliktus.

Rónay Tamás: A szorult helyzetbe került Donald Trump feladta a nem létező elveit néhány tonna gázolajért

Ashley Kelty, a Panmure Liberum befektetési bank energetikai elemzője a Guardiannek azt mondta: „Ennek nem lesz hatása az árakra. Az első tétel mennyisége elenyésző. Hajókat kell bérelniük, meg kell rakodni azokat, s el kell szállítaniuk a rakományt az Egyesült Államokba. Ez körülbelül három hétbe telik – így már szinte a hónap végén, a félidős választások előtt egy héttel járunk majd.” Miközben sok államban már megkezdődött az előzetes szavazás. Kelty szerint emellett az orosz gázolajszállítmányok bonyodalmat okozhatnak a globális ellátási láncban is; a multinacionális vállalatoknak tisztázniuk kellene, mely készleteik származnak Oroszországból, mivel azok sérthetik más joghatóságok – köztük Európa – szankciós előírásait.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „gyenge döntésnek” nevezte a Trump-féle megállapodást, mondván, az arra bátorítja majd Oroszországot, hogy folytassa Ukrajna támadását; Trump viszont Ukrajnát tette felelőssé az üzemanyagárak emelkedéséért, az orosz energetikai infrastruktúra elleni ukrán csapásokra hivatkozva, és úgy fogalmazott: Ukrajnának „új vezetőre” van szüksége.

Donald Trump: Itt az ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen

Maximilian Hess, az Enmetena Advisory politikai kockázatelemző cég alapítója, a Foreign Policy Research Institute munkatársa a Guardian kérdésére „rendkívül valószínűtlennek” nevezte, hogy a megállapodás teljes körűen meg is valósul. – Az orosz finomítói kapacitásokat ugyanis korlátozzák az orosz létesítmények elleni ukrán dróncsapások, amelyek visszavetették a gázolajtermelést.” Putyin számára az egész megállapodás lényege éppen az, hogy az kudarcba fulladjon; ezt aztán Ukrajna nyakába varrhatja, és így szíthatja a feszültséget Trump és Zelenszkij között – hívta fel a figyelmet.

 

Százmillió hordó is csak átmeneti megoldás

 

A Daily Sabah vasárnap arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Donald Trump bejelentése nyomán pénteken valóban csökkent a gázolaj  árfolyama –  mintegy 4,5%-kal esett vissza, gallononként 4,67 dollárra – nem egyértelmű, hogy mindez milyen hatással lesz a nyersolajárakra, mivel a kilátásokat továbbra is befolyásolják a közel-keleti feszültségek, különösen a Szaúd-Arábia és a húti lázadók között egyre eszkalálódó konfliktus. A gázolaj finomított termék, így többletszállítmányai nem eredményezik automatikusan a nyersolaj-kitermelés növekedését – mutatott rá a török lap. Ezt tükrözte, hogy az amerikai elnök bejelentésére adott kezdeti reakciók ellenére mindkét irányadó olajfajta, a WTI és a Brent árfolyama is emelkedéssel fejezte be a pénteki kereskedést – az előbbi hordónként 91,85, míg az utóbbi 104,72 dolláron zárt.

 

Fotó: Patrick T. Fallon / AFP

 

Az al-Dzsazíra a globális dízelválság okait taglalva emlékeztet, hogy február végi megtámadására válaszul Irán nagyrészt lezárta a Hormuzi-szorost – amelyen békeidőben a világ olaj- és gázszállítmányainak 20 százaléka haladt át. A szaúd-arábiai Kelet-Nyugat vezeték – a Perzsa-öbölből induló másik kulcsfontosságú olajexport-útvonal – elleni közelmúltbeli támadás, valamint a jemeni húszi lázadók Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb-szoros környékén végrehajtott akciói pedig tovább súlyosbították az ellátási zavarokat, miközben az orosz-ukrán háborúban is támadások érték az olajfinomítókat, valamint az energiaipari és kikötői létesítményeket.

A globális üzemanyagkészletek drasztikus csökkenése miatt – a Trump-adminisztráció fenyegetésére, hogy betiltja az amerikai gázolajexportot – a G7-országok tíz napja megállapodtak, hogy 100 millió hordó gázolaj- és nyersolaj-vészhelyzeti tartalékot szabadítanak fel. Hamad Hussain, a Capital Economics klíma- és nyersanyagpiaci közgazdásza azonban az al-Dzsazírának azt mondta: ennek hatása rövidéletű lesz, mivel csupán átmeneti megoldás az ellátási hiányra.

Neil Atkinson, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) olajipari és piaci részlegének korábbi vezetője pedig szkepticizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország képes lesz-e a Trump által ígért mennyiségű gázolajat piacra dobni. „Rövid távon nehéz elképzelni, hogyan tudná biztosítani az említett mennyiségeket anélkül, hogy az a belföldi piac rovására menne” – mondta.

 

Az oroszoknak már inkább importálniuk kell

 

Korábban Oroszország volt a világ második legnagyobb gázolajexportőre az Egyesült Államok után, ám az olajlétesítményei elleni egyre hatékonyabb ukrán támadások év eleje óta az ország finomítói kapacitásának jelentős részét – ukrán számítások szerint több mint a felét – kiiktatták. Így az orosz gázolajexport a 2026-os 3. negyedévében napi 190 000 hordót tett ki, szemben a 2. negyedévi napi 690 000 és az 1. negyedévi napi 850 000 hordóval – magyarázta Michelle Wiese Bockmann, a Windward hajózási elemzőcég hírszerzési elemzője.

Ennek megfelelően a Putyin-rezsim a belföldi kereslet kielégítése érdekében júliusban betiltotta a gázolaj exportját, majd szeptember végén október végéig meghosszabbította a tilalmat. Michelle Bockmann rámutatott, hogy a belföldi hiány „olyan súlyos volt, hogy a 3. negyedévben Oroszország – története során először – benzint, valamint gázolajat és egyéb dízelüzemanyagot importált”.

Trump „gazdasági ösztönzőkkel” venné rá a Putyin-rezsimet a korlatozott energetikai tűzszünetre

A Telegraph rovatvezetője, Bill Browder vasárnapi cikkében megjegyezte, Trump és Putyin rendkívül „baljóslatú” megállapodásának – amely megfosztja Ukrajnát fő háborús ütőkártyájától, hogy az orosz olajfinomítók támadásával rákényszeríthesse Putyint valamiféle légi fegyverszünetre – a nyilvánvaló problémája az, hogy Oroszország szinte biztosan nem lesz képes teljesíteni azt.

„Putyin küldhet egy-két jelképes szállítmányt, hogy Trump győzelmet hirdethessen. Az ígéret azonban, hogy üzemanyaggal látják el a világpiacot, úgy van megfogalmazva, hogy senki sem tudja majd ellenőrizni, teljesült-e.” De még ha minden tonna el is éri a célállomását, az sem fog sokat számítani. A konkrét kötelezettségvállalások 1,8 millió tonnára vonatkoznak. Az Egyesült Államok évente körülbelül 190 millió tonna dízelüzemanyagot fogyaszt. Ez tehát az éves kereslet kevesebb mint 1 százaléka, vagyis nagyjából három és fél napi fogyasztás – írja Browder.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás