Mellétheti-Barna Márton már a NER-nek segédkező ügyvédek büntetőjogi felelősségét is vizsgálná

Feladta a magas labdát a lopott közvagyon visszaszerzési kísérletére rendre kommunistázással és ÁVH-zással reagáló Fidesz-KDNP-nek Melléthei-Barna Márton, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, valamint a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke: a politikus a Válasz Online-on megjelent véleménycikkében egy, a kommunizmus emlékei fényében – amikor bevett gyakorlat volt az ügyvédek elleni megtorlás a hatalom számára nem tetsző működés esetén – nem annyira jó szájízű javaslattal állt elő, miszerint meg kellene vizsgálni azoknak a jogászoknak, ügyvédeknek, tanácsadóknak a büntetőjogi felelősségét, akikről úgy találják, hogy segédkezhettek a NER korrupciójában.

A cikkben Melléthei-Barna Márton – aki egyébként maga is ügyvéd – úgy érvel: „Az ügyvéd nem egyszerű »jogi szolgáltató«, akinek az a dolga, hogy az ügyfél által kigondolt célhoz minden körülmények között megtalálja a formailag működő konstrukciót.” A politikus szerint a különféle NER-es színlelt szerződésekhez, túlárazásokat tartalmazó konstrukciók megalkotásához magasan képzett jogászok és egyéb szakemberek közreműködésére is szükség volt, s ezeket a megoldásokat szerinte feltehetően nem Rogán Antal és köre találták ki, hanem az ország legjobb adó- és pénzügyi tanácsadói, könyvvizsgálói, illetve gazdasági területekkel foglalkozó jogászai. Nélkülük a NER szerinte nem tudta volna ilyen ipari léptékben lopni a közpénzt.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére

„Jelen írást vitaindítónak szánom és – saját élményeim miatt – a jogászok, ügyvédek, jogtanácsosok és a pénzügyi tanácsadók felelősségére összpontosítok” – írta Melléthei-Barna Márton, aki szerint ha valóban komolyan vesszük az elszámoltatást, úgy a jogi és gazdasági közreműködők felelősségének felvetése sem megkerülhető. Meggyőződése ugyanis, hogy azok a jogászok és tanácsadók, akik a NER-es közpénzszivattyúzási ügyekben eljártak, éppen a kiemelkedő szakmai tapasztalatuk és tudásuk miatt pontosan tudták, mit tesznek, közpénzt játszottak magánkezekbe és megkárosították Magyarországot.

Márpedig, ha tudták, mit tesznek, akkor Melléthei-Barna Márton szerint az ügyvédi törvény sérelme is felvetődhet, amely szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre”. Ilyen esetben tehát akár az eljáró ügyvéd büntetőjogi felelőssége is felvethető – írja a politikus.

„A helyzet akkor igazán súlyos, amikor a megbízó a magyar állam valamely szerve vagy valamilyen állami vállalat volt. Ilyenkor ugyanis az a kérdés is felvetődik, hogy kinek az érdekében köteles az ügyvéd eljárni. A magyar állam által megbízott ügyvédek ügyfele ugyanis valójában nem a mindenkori kormány, hanem az állam maga. Ha pedig érdekellentét merült fel a képviselő (kormánytag) és az állam érdekei között, az ügyvédnek a magyar állam érdekei szerint és nem a képviselő érdeke szerint kell eljárnia. Abban az esetben, ha az ügyvéd vagy a tanácsadó számára megfelelő gondosság mellett felismerhető, hogy a tranzakció célja vagy eredménye egy kormánytag, esetleg annak baráti/üzleti köre (bármilyen harmadik személy) gazdagodása az állam kárára, köteles az együttműködést megtagadni és ügyfele érdekeinek szem előtt tartásával eljárni. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha az ügyvéd azt érzékeli: színlelt szerződésről vagy hamis adatokról van szó; a példák természetesen folytathatók” – fogalmazott Melléthei-Barna Márton.

A megbízás ténye, tárgya és díjazása főszabályként közérdekű adat

A tiszás politikus szerint az üzleti joggal foglalkozó ügyvédnek a megbízást nem kell és nem kötelező elvállalnia, a már fennálló megbízást pedig felmondhatja; sőt jogellenes közreműködést eleve nem végezhet. Megoldásokat persze kell találni, de a jog keretei között – tette hozzá.

Melléthei-Barna Márton úgy látja: a jövőre nézve az első kis lépés a megoldás irányába a nyilvánosság biztosítása kell legyen. Aki közpénzből kap megbízást, annak számolnia kelljen azzal, hogy a megbízás ténye, tárgya és díjazása főszabályként közérdekű adat. Ezért nemcsak nyilvánosságra kerülhet, hanem kötelezően kerüljön is oda – jelezte, hozzátéve, bizonyos esetekben az általa adott jogvéleményt kötelezően nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy kiderüljön, az adott ügyvéd a kockázatokra felhívta-e a figyelmet, amelyet felülbírált a döntéshozó, vagy téves jogvéleményt adott – érvelt a kormánypárti politikus. Egységes és kereshető formában kellene közzétenni az állami szervek, állami vállalatok és közpénzzel gazdálkodó szervezetek döntésekben és tranzakciók kivitelezésében résztvevő belső jogtanácsosok nevét, valamint a külső jogi, pénzügyi, könyvvizsgálói szereplőket és egyéb tanácsadói szerződéseket – írta.

Melléthei-Barna Márton kulcsfontosságúnak tartja azt is, hogy az ügyvédek, ügyvédi irodák beszámolói ugyanúgy legyenek nyilvánosak, mint minden más gazdasági szereplőé, szerinte ugyanis nincs indok arra, hogy a dokumentumok titokban maradhassanak. Fontos a kamarák egyértelműbb és fokozottabb szerepvállalása is, s szükség lenne olyan kamarai állásfoglalásokra és fegyelmi gyakorlatra, amely egyértelművé teszi, mit kell tennie az ügyvédnek, ha azt érzékeli, hogy az állami ügyfél képviselője valójában nem az állam, hanem egy harmadik személy érdekében jár el – magyarázta.

Mindemellett a politikus rögzítette, a büntetőjogi és polgári jogi felelősség határait a joggyakorlatban is ki kell dolgozni, a kollaboráns jogászok, könyvvizsgálók, adótanácsadók és pénzügyi szakértők nélkül ugyanis nem jöhetett volna létre számos NER-es közpénzt szivattyúzó beruházás. Arra jutott, ez lehetne a biztosítéka annak, hogy a jövőben a politikusok és oligarchák ne, vagy sokkal nehezebben találjanak a közpénzt érintő ügyletekben a jog kijátszására tanácsot adó ügyvédeket és tanácsadókat.