Zavartalanul praktizálhat tovább Völner Pál, elévülés miatt megszüntették a fegyelmi eljárást

Zavartalanul folytathatja ügyvédi praxisát Völner Pál, a Schadl-féle vesztegetési ügy másodrendű vádlottja, miután az ellene indult ún. előzetes vizsgálatot, amely a jelenleg Komárom-Esztergom (vár)megyei ügyvédként dolgozó volt fideszes politikus fegyelmi felelősségének megállapítására irányult, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) fegyelmi biztosa elévülés miatt megszüntette.

Két magánszemély tett bejelentést

Mint beszámoltunk róla, Völner ügyvédi tevékenysége kapcsán két magánszemély tett bejelentést idén februárban a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökénél, s egyben kérték fegyelmi vizsgálat megindítását. Mivel a MÜK fegyelmi ügyekben csak másodfokú hatáskörrel rendelkezik, a MÜK elnöke átküldte a beadványt az arra illetékes Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyvédi Kamarának, amely azonban elfogultságot jelentett be, így a MÜK elnöke a BÜK vezető fegyelmi biztosát jelölte ki az ügyben. A BÜK vezető fegyelmi biztosa április 9-én előzetes vizsgálatot rendelt el, amelynek időtartama három hónap, s egy ízben további három hónappal meghosszabbítható. Ám ez utóbbira nem került sor, mert a fegyelmi biztos szeptember 11-i határozata az előzetes vizsgálatot megszüntette.

A két bejelentő sajtóinformációkra hivatkozott; úgy vélték, Völner ügyvédi tevékenysége alatt olyan döntést hozott a bíróság, amely ügyvédi reputációját alapjaiban érinti.

Jogerősen sértett hírnevet

Idén január 27-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor valótlanságokat állított a szervezetről (Völner a Magyar Hírlapnak nyilatkozott még 2020-ban a 2006-os rendőrattak kapcsán).

A Helsinki által indított per alperese az IM volt, Völner tehát egy állami intézményt képviselve próbálta aláásni a jogvédő szervezet hitelességét. Az Ítélőtábla jó hírnév megsértése miatt sérelemdíjat szabott ki, és arra is kötelezte az IM-et, hogy a honlapján közzétegye a jogsértés tényét és kérjen bocsánatot. A két bejelentő szerint Völner ezzel az ügyvédi törvényben szereplő fegyelmi vétséget követett el: „ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette”. Bár maga a kamara is kezdeményezhette volna „hivatalból” a fegyelmi eljárást Völner ellen, ez nem történt meg.

2022-ben emeltek vádat ellene

Közismert, hogy Völner ellen még 2022 októberében vádat emeltek a Schadl-féle vesztegetési ügyben, amely az előző kormányzat egyik legismertebb korrupciós botránya, így felmerül a kérdés, hogy büntetőügy vádlottjaként hogyan dolgozhat egyáltalán ügyvédként. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata Völnerre 8 év börtönbüntetést és 25 millió Ft pénzbüntetés kért, továbbá 10 év közügyektől eltiltásra, illetve a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra tett indítványt.

Mivel a törvény szerint azonnal fel kell függeszteni az ügyvédi tevékenységét annak, akivel szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek a büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb, Völner praxisát fel is függesztették. Ám meglepő módon tavaly december 2-án a Fővárosi Törvényszék (FT) az ügyészség tiltakozása ellenére visszaadta ügyvédi praxisát.

Az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatból kiderül, hogy Völner vitatta fegyelmi felelősségét, és erre, illetve elévülésre hivatkozva kérte az eljárás megszüntetését. Az elévülést vizsgáló fegyelmi biztos szerint mivel a nyilatkozat 2020-ban történt, s a Helsinki által indított polgári per mellett Völner ellen emiatt büntetőeljárás nem indult, az ügyben az általános hároméves elévülési idő az irányadó: a fegyelmi felelősségre vonhatóság legkésőbb 2023. december 31-én megszűnt. A fegyelmi biztos azt is hozzátette, hogy Völner nyilatkozata egyértelműen államtitkári, politikusi tevékenységéhez köthető, és semmilyen összefüggésbe nem hozható az ügyvédi karral, így alkalmatlan az ügyvédi hivatás tekintélyének veszélyeztetésére.

Kifogások

A két bejelentő magánszemély ezzel nem értett egyet, és információnk szerint kifogást terjesztett elő a megszüntető határozattal szemben. Érveik szerint a Helsinki ugyan az IM ellen indított pert, és az Ítélőtábla is a tárcát kötelezte a sérelemdíj megfizetésére, illetve bocsánatkérésre – ami meg is történt –, a valótlan nyilatkozatot személyesen Völner tette, s ő maga mindeddig nem kért bocsánatot. Továbbá az ügyvédi törvény kifejezetten nevesíti az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartást, mint fegyelmi vétséget. Márpedig, ha egy kamarai tag – akár állami tisztségviselőként – olyan bíróság által jogerősen igazolt hazugságot követ el, amely egy minisztérium anyagi és erkölcsi elmarasztalásához vezet, az közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az egész ügyvédi hivatás társadalmi megbecsülését, sőt, az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában rögzített erkölcsi alapokat is nyíltan sérti. Ezért szerintük Völner fegyelmi felelőssége nem évülhetett el.

A megszüntető határozattal kapcsolatban lapunk megkereste a BÜK-öt, ahonnan nem kaptunk érdemi válaszokat, mondván, azok „az ügyvédi titoktartás alá eső információnak minősülnek”.