Aki keres, talál: különös pendrive-ok a parkfenntartási botrányban

Egy geoarcheológus doktorandusz hallgató ez év július 25-én lement a Duna-partra, mert érdekli a régészet, s gondolta, körbenéz, az apadó Duna miatt felszínre kerülő mederben nincs-e valamiféle érdekesség, vagy ez-az. Ha rejtett kincsre nem is, valami másra azonban rálelt, ami, meglehet, sokak számára kincset ér:  az iszapban egy pendrive-ot talált. A hallgató a pendrive-ot, biztos, ami biztos, a megtalálás helyén lefotózta, vagyis dokumentálta a történteket, majd hazavitte, és azért, hogy esetleg megtalálja az eszközt elveszítő tulajdonosát, megnézte, mit tartalmaz az adathordozó. Legnagyobb meglepetésére a Hungast Kft.-vel kapcsolatos anyagokra bukkant, amelyek közt volt egy „menedzsment” nevezetű, kóddal védett mappa is. Rákeresett a cégnévre, így hamar rábukkant arra az összefüggésre, hogy az önkormányzatokat érintő botrány egyik kulcsszereplőjének anyagaira bukkant, így aztán úgy érezte, a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) kell jeleznie a történteket, nem a rendőrségen. Így aztán idén augusztus  3-án 12. óra 27 perckor Bakos Orsolya, az ügyben nyomozó – korábban mások mellett a Schadl-Völner-ügyben is eljáró – ügyész átvehette a pendrive-ot.

Mint ismert, nyár elején a Központi Nyomozó Főügyészség több önkormányzatot is megszállt, így a II. és a XV. kerületit, s ennek keretében előállították Őrsi Gergely polgármestert, s a volt szocialista parlamenti képviselőt, Molnár Zsoltot. Bevittek három fideszes politikust is. így Őrsi elődjét, a Fidesz-KDNP korábbi polgármesterét, Láng Zsoltot, aki az elmúlt négy évet a parlamentben töltötte képviselőként s a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosként. Bevitték továbbá a pártszövetség kerületi frakcióvezetőjét, Gór Csabát. Az ő neve sem ismeretlen a közélet iránt érdeklődők számára: Gór 2019 óta a II. kerületi Fidesz–KDNP-frakció vezetője, 2022-ben pedig országgyűlési képviselőjelölt volt. A választást elveszítette, de Varga Mihály tavaly júniusban a Magyar Nemzeti Bankban talált neki testhezálló feladatot: az MNB alapítványában, a PADME-ban a felügyelőbizottság elnöke lett, majd kurátorrá nevezték ki. És a harmadik fideszes személy: az óbudai fidesz vezetője, a III. kerület korábbi alpolgármestere, Puskás Péter. Az ő testvére az a Puskás András, aki Rogán Antal polgármestersége idején az V. kerületben volt alpolgármester, és sokak szerint sok köze volt a kerület – fogalmazzunk így – sajátos ingatlankezelési gyakorlatának kialakításához.

„Őrsi Gergely, Láng Zsolt és Molnár Zsolt letartóztatása mögött az állhat, hogy előkerülhettek olyan tanúk, akik eddig kussoltak”

A nyomozó főügyészség még aznap kiadott egy közleményt arról, hogy a bűnügyi akció az úgynevezett „óbudai korrupciós üggyel” összefüggésben zajlik, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt. A közlemény arra utalhatott, hogy Kiss László III. kerületi polgármestert 2024. augusztusában gyanúsítottként hallgatták ki és vették őrizetbe, s kilenc hónap után az ügyészség indítványa ellenére engedte őt szabadon a bíróság. A nyomozó főügyészség Kiss Lászlót azzal vádolja, hogy a 2019-es polgármesterré választása után összesen 18 millió forintra tett szert visszaosztott pénzekből. Esetében a gyanút vádalkuk során kötött vallomásokra alapozzák. Ő maga politikai motívumokról beszél, s emlékeztet arra, hogy polgármesterként az egyik első ténykedése a Hajógyári-sziget beépítésének megakadályozása volt, amivel szerinte „bizonyos oligarchaköröknek” hatalmas, tízmilliárdokban kifejezhető károkat okozott. Ahogyan a Mocsárosdűlő beépítésének megakadályozásával is. Egy korábbi nyilatkozata szerint megakadályozta titkosszolgálati vezetők által birtokolt telkek átminősítését is. Ide tartozik, hogy a KNYF 2024 júliusában letartóztatta a kerület szocialista alpolgármesterét, Czeglédy Gergőt, akit ennél jóval nagyobb összegű korrupcióval vádoltak. Ő előbb szabadult, mint Kiss László, már tavaly márciusban. Feltételezések szerint vádalkut kötött.

Mi tartott a nyomozás során ennyi ideig?

A nyomozók a nyár elején is parkfenntartással kapcsolatos iratokat kerestek. Tény, hogy 2024 áprilisában letartóztatták a fővárosi parkfenntartási üzletág háttéremberét, Z. Zsoltot, a Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosát. A vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatta le különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt. A hatóságok akkor elárulták, hogy Z. elfogása összefüggött egy korábbi NAV-os akcióval is, amelynek során egy számlagyár felgöngyölítése során lefoglaltak egy igen ritka Ferrarit és egy Lamborghini Urust is. Az egyik autó csomagtartójából 1,1 millió eurónyi készpénz is előkerült.

Z. Zsolt és három társa egy olyan céges hálózatban játszott vezető szerepet, amelynek tagjai a budapesti kertészeti és parkfenntartási bizniszt uralták, és a budapesti kerületek nagy részével szerződéses viszonyban álltak vagy állnak. Arról a már megszűnt Szabad Európa főszerkesztője, Kerényi György írt cikksorozatot, hogy a Z. Zsolthoz kapcsolódó cégháló – benne a Pannon Parkkal – hogyan húzta be sorban a pályázatokat, függetlenül attól, hogy egy-egy kerület vezetése kormánypárti vagy ellenzéki. A cikkek szerint a cégháló tagjai olykor különálló vállalkozásként indultak, olykor pedig konzorciumként vitték el az önkormányzatoktól a 2-4 éves keretszerződéseket. Kerényi tíz olyan kerületet azonosított, amely ezzel a céghálóval kötött szerződést. Z. Zsoltot mindenki kulcsfiguraként azonosítja: egyik vállalkozása kapcsolódott Pintér Sándor egyik bizalmi emberéhez, a volt titkosszolgálati tiszthez, Tasnádi Lászlóhoz, s kapcsolódott a kétesnek tűnő belvárosi ingatlanügyekkel összefüggésbe hozott Banai Balázs Zsolthoz is, akinek közös cége volt az MSZP-s Molnár Zsolt feleségével. Ez a széleskörű kapcsolati háló jelenthet, egyfajta magyarázatot arra, miért nyílt meg minden ajtó – ellenzéki és fideszes egyaránt – Z. Zsolt előtt.

A pendrive – Fotó: Népszabadság

Kerényi úgy tudja egyébként, hogy Molnár Zsolt és Z. Zsolt „évtizedek óta együtt mozog az önkormányzati megrendelések körül. Molnár a II. kerületben kezdett politizálni, Z. Zsolt pedig a szomszédban, Mitnyan György akkori polgármester mellett a Hegyvidéken. Mindketten a Fidesz környékén indultak, de Molnárt aztán Horváth Csaba – aki 2002–2006 között a II. kerület polgármestere volt – bevitte az MSZP-be, Z. Zsolt pedig maradt az üzleti szférában. Forrásaink szerint a kétezres évek második felében jelentek meg a fővárosi önkormányzatoknál” – írta egyik cikkében. Azóta már azt is tudni lehet, hogy a korában letartóztatott politikusoknak fölróják a Hungasttal való állítólagos korrupt kapcsolatukat; nos, mit ad isten, épp a Hungasttal kapcsolatos dokumentumra bukkant az apadó Dunában a régészet iránt érdeklődő hallgató.

A nyári akció időzítése és a politikusok előállítása ugyanakkor fölvet néhány nyugtalanító kérdést, hiszen, ha Z. Zsoltot már 2024 tavaszán letartóztatták, akkor vajon mi tartott a nyomozás során ennyi ideig?  A HVG már 2025 szeptemberében úgy értesült, hogy „a parkfenntartási bizniszként ismertté vált ügyben az elmúlt hetekben lezárult a nyomozás, amelyet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatt indítottak. A korábbi tájékoztatás alapján összesen 25 embert gyanúsítottak meg, várhatóan hamarosan vádat is emelnek majd.”

Ordított a kettős mérce

De akkor mi történt a tavaly szeptember óta eltelt időszakban? Vannak olyan vélemények, hogy a Fidesz bukása alapozta meg a főügyészség nyári akcióját, hiszen így nemcsak a volt kormánypárthoz sok szálon köthető Molnár Zsolt vált védtelenné, hanem a közvetve például a Rogán Antalhoz is kapcsolódó Puskás Péter vagy Láng Zsolt is. Mások úgy gondolják, hogy az ügyészség így próbálja igazolni a Tisza-kormány irányába a függetlenségét. Végül: van olyan vélemény is, hogy vádalkuk vezették el a KNYF-et a most előállított politikusokig. Így vélekedik Őrsi Gergely is, aki a HVG-nek azt nyilatkozta, miután négy hónap után házi őrizetbe került, hogy a neki felrótt 290 millió forintos vesztegetési gyanú alapja egyetlen ember vallomása, a nyomozati anyagban pedig szerinte nincs olyan fénykép, videó vagy hangfelvétel, amely bizonyítaná a pénzátadásokat. Korábban hasonlóan nyilatkozott Kiss László óbudai polgármester is, akinek az ügye szintén vádalkus vallomásokon alapszik.

Kiss folyamatosan azt hangoztatta, hogy politikai fogoly. „Úgy látom, egyértelműen kijelenthető, hogy a nyomozást politikai szempontok vezérelték, s nem büntetőjogiak, s az eljárás mind motivációjában, mind pedig a végrehajtásában a jogállamisághoz méltatlan, elfogadhatatlan és abszurd volt. Csak hadd említsek néhány példát. Teljesen egyértelmű volt a kettős mérce, hiszen ugyanaz az ügyészség, amelyik például Boldog István vagy Völner Pál esetén egyetlen percig sem indítványozta az előzetes letartóztatásukat, velem mégis így járt el, méghozzá – szintén velük ellentétben – érdemi bizonyítékok nélkül. De elég, ha az ember csak egy tévéhíradót megnéz, akkor is látja azt, hogy ennél sokkal súlyosabbnak tűnő ügyekben sem indul el nyomozás, lényegesen megalapozottabb gyanú alapján sem, pusztán csak azért, mert azok fideszes politikusokat érintenek. De ordított az ügyészség részéről a kettős mérce a beadványokban és az érvelésekben is. Jogi megalapozottsága az én bent tartásomnak álláspontom szerint már a letartóztatásomkor sem volt, nemhogy később. Folyamatosan változó és láthatóan diktált vallomások, a személyemet és másokat is érő nyomásgyakorlás jellemzi ezt az eljárást, a bizonyítékok elhallgatása, a védőim akadályozása minden módon” – nyilatkozta utóbb.

Egy ezer sebből vérző történet

Kétségtelen, hogy az ügyben sok a furcsaság: már a kirobbanásának módja is meghökkentő: az ügyben érintett egyik vállalkozó  – K. János – éveken át szisztematikusan gyűjtötte a bizonyítékokat, hangfelvételeket és könyvelési adatokat a fiktív szerződésekről és a visszaosztott kenőpénzekről. Ezeket az adatokat egy pendrive-on tárolta. Igen ám, de állítása szerint a pendrive-ot Óbudán, egy autómosóban ellopták a kocsijából, miközben az járműtisztításon volt. A pendrive többek között rejtett kamerás felvételeket, és korrupciós belső adatok is tartalmaz, amelyek ezt követően eljutottak a sajtóban csak Anonymus néven emlegetett maszkos alakhoz, aki a 2022-es országgyűlési választások előtt több részletben nyilvánosságra hozta a hanganyagokat és videókat. K. János ellen, akit sokan beépített embernek gondolnak mind a mai napig, eljárás  indult, de végül megegyezett és teljes körű vádalkut kötött az ügyészséggel – büntetlenséget kapott.

A történet ezer sebből vérzik: egyrészt, nem túl valószínű, hogy az ember a hosszú időn át gyűjtött anyagait tartalmazó hordozót csak úgy a kocsijában felejtené. Másrészt: miért épp egy autómosóból emelték volna el? Ki és honnan tudta, hogy azt a pendrive-ot meg kell szerezni, és erre épp az autómosót találta a legalkalmasabb helyszínnek? És: hogyan jutott el az ügy Anonymusig, aki kirobbantotta a botrányt?

Elképesztő a névsor, 32 embert hallgattak ki, ismert politikusok letartóztatását kezdeményezték a kétmilliárd forintos budapesti korrupciós ügyben

Nos, Anonymus, a Nagy Névtelen Szivárogtató nemcsak az óbudai botrány miatt vált ismertté: ő volt az, aki az úgynevezett Városháza-ügyben rendre, titokban rögzített felvételeket posztolt, majd bejelentette, hogy elküldi a rendőrségnek a fővárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatos felvételeit, állítólag 7 tárgyalás összesen 10 órányi anyagát. Ezen anyagok közt szerepelt az is, amelyen Bajnai Gordon volt miniszterelnök szavait manipulálták, akit egy tárgyalás ürügyével akartak lépre csalni. Az ügy, amelynek minden eleme hazugság és konstruált volt, egy idő után elbukott. Vannak olyan elképzelések, hogy Anonymus valójában a Rogán Antal-vezette szolgálatok leleménye, s mind a Városháza-ügyet, mind az óbudai ügyet az ő boszorkánykonyhájában főzték ki, s kétségtelen, hogy számos furcsa egybeesés utalhat erre.

Mindenesetre most ismét fölbukkant egy rejtélyes pendrive, amely ki tudja, mikor és miért került a Dunába, hogy az apadó folyó medrében egy  geoarcheológus rábukkanjon, s átadja azt a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészének, aki most, úgy hírlik, már a Nemzeti  Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatalban próbál a parkfenntartási ügy végére járni.