Elfogadta az ukrán parlament a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait garantáló 11 pontból az oktatásra vonatkozóakat

Amit Orbán Anita külügyminiszter uniós tárgyalásai során Luxemburgban megelőlegezett, az a koradélutáni órákban valósággá is vált. Megszavazta a Verhovna Rada azon 11 pontos törvényjavaslat egy részét – információink szerint az első öt pontot -, amely a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak a bővítését szavatolja.

A 450 fős parlamentben 266 képviselő voksolt igennel. A törvény többek között tartalmazza, hogy nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphasson az az iskola, amelyben a diákok több mint 50 százaléka az Európai Unióban hivatalos nyelvnek számító kisebbségi nyelven tanuljon.

A Népszabadság megkeresésére Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese ezt az információt meg is erősítette.

– Mindig az a legfontosabb kérdés, hogy az adott  törvény ténylegesen hogyan valósul meg. A törvénytervezet kapcsán mindkét kárpátaljai magyar szervezet – értve ezen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, vagyis a KMKSZ-t, valamint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, az UMDSZ-t – üdvözölte a tervezetet. Alapvetően csak néhány kisebb, technikai jellegű kifogásaik voltak, azt is jelenti, hogy összességében pozitívan értékelték a javaslatot – mondta el Rácz.

A korábbi híradásokból lehet tudni,  illetve a lapunknak  múlt héten nyilatkozó, de névtelenséget kérő forrás is arról tájékoztatott, hogy innentől feltehetően nem lesz akadálya annak, hogy a magyar kormány is támogassa a 2. és a 3. klaszter megnyitását, ami azonban még messze nem jelenti a klaszterek lezárását.  A 2. klaszter az uniós belső piac, a 3. klaszter pedig a versenyképességi feltételek teljesítésének a lehetőségeit taglalja. A Verhovna Rada szavazata több kaput is megnyit a két ország jövőbeli kapcsolatainak a rendezése előtt. Többek között feltehetően ismét napirendre kerül a magyar kormányfő és az ukrán elnök régóta lebegtetett találkozója, aminek kapcsán a találkozó helyszínéről sem sikerült megállapodni. Másrészt megvan az esélye annak is, hogy Zelenszkij elnök akár Budapestre is ellátogat az 56-os forradalom 70. évfordulója alkalmából, s a találkozó lehetőséget adhat a további egyeztetésekre – különös tekintettel a 11 pontból még hátralévő hat megvalósítására. Információnk szerint a többségük már most is sínen van, de elfogadásuknak és teljesítésüknek legfőképp adminisztrációs akadályai vannak. A kárpátaljai kisebbségek parlamenti képviselete ezek közül a legbizonytalanabb, mert ahhoz alkotmánymódosításra is szükség lenne, márpedig háborús helyzetben erre egyelőre nincs lehetőség. S ebben a folyamatban az sem mellékes, hogy Kövér László egykori házelnök annak idején megakasztotta a két parlament – a magyar és az ukrán törvényhozás – együttműködését, ami tovább nehezíti a közös munkát. Mint ismeretes, a volt házelnök gyakorlatilag tagadta Ukrajna államiságát.