Raphaël Glucksmann fölényesen nyerte az előválasztást, de még nem állt mögé a francia baloldal

Raphaël Glucksmann lesz a francia szociáldemokrata pártok közös elnökjelöltje a 2027-es választáson. A Place publique nevű kis párt vezetője vasárnap este már az előválasztás első fordulójában megszerezte a szavazatok 66,17 százalékát, 79 613 voksot. A Szocialista Párt első titkára, Olivier Faure 14,46 százalékkal végzett mögötte. Ségolène Royal 7,62, Emmanuel Maurel 5,92, Jérôme Guedj pedig 5,83 százalékot kapott. Az eredmény egyértelmű felhatalmazás saját táborán belül, de a teljes baloldal közös indulójává nem teszi a győztest. A jelöltállításban a Szocialista Párt, a Place publique és a Republikánus és Szocialista Baloldal vett részt. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártja, az Engedetlen Franciaország nem csatlakozott hozzájuk, a zöldek és a kommunisták sem ebben az eljárásban választottak jelöltet. Glucksmann sikere ezért egyben annak a politikai iránynak a győzelme, amely szakítani akar Mélenchon baloldalon betöltött vezető szerepével. Ez volt a kampány egyik legfontosabb vitája közte és Faure között.

A vesztesek támogatása még nem jelent egységet

A belső verseny személyeskedő támadásokkal járt. Royal tapasztalatlan „gyakornoknak” nevezte az európai parlamenti képviselőt, és Faure-ral együtt azzal vádolta, hogy új Macronként lépne fel. A konzervatív Le Figaro szerint a váratlanul megugró regisztrációk is bizalmatlanságot keltettek. A részvételhez 15 eurót kellett fizetni. Egy név nélkül nyilatkozó szocialista politikus úgy vélte, az eljárást Glucksmann győzelméhez igazították, szűkítve a jelöltek és a szavazók körét. Az elektronikus szavazást kibertámadás is megzavarta, ezért a szervezők vasárnap estig meghosszabbították a voksolást. Végül több mint 120 ezren vettek részt az előválasztáson. Ez ugyan érdemi mozgósítás, de jóval kisebb részvétel, mint a szocialisták korábbi jelöltállításain: 2017-ben több mint kétmillióan, 2011-ben közel hárommillióan szavaztak. A kétharmados arány így egy viszonylag szűk politikai közeg álláspontját mutatja, nem az országos választóközönségét. A legyőzött versenytársak már vasárnap este elismerték az eredményt. Faure kijelentette, hogy Glucksmann a három részt vevő párt megválasztott jelöltje, és közösen kell kialakítaniuk a győzelemhez szükséges lendületet. Royal csalódottságának adott hangot, de támogatást ígért, a baloldali összefogás szükségességét hangsúlyozva. Maurel és Guedj is a győztes mellé állt. A nyilvános támogatás azonban még nem rendezi a kampányban felszínre került politikai ellentéteket. Figyelmeztető példa azonban Benoît Hamon 2017-es története: megnyerte a szocialista előválasztást, majd pártja több vezetője Emmanuel Macronhoz pártolt. Az elnökválasztás első fordulójában végül alig több mint hat százalékot szerzett. Glucksmannnak azt kell elérnie, hogy az eredmény elfogadását tartós szervezeti és politikai támogatás kövesse.

Mélenchon és Philippe között keres választókat

A győztes az X-en azt írta: nem baloldali belharcot, hanem az elnökválasztást akarják megnyerni, lezárni a macronizmus korszakát és megakadályozni a szélsőjobboldal hatalomra jutását. „Ez az első hely semmilyen jogot nem ad nekem. Semmit sem nyertünk még meg. Arra kötelez, hogy még inkább meghallgassak, meggyőzzek és összefogjak” – fogalmazott. A választás első fordulóját 2027. április 18-án, a másodikat május 2-án tartják, vagyis nagyjából fél éve maradt országos támogatottságának növelésére. A szeptember 25–29. között készült Ifop–Fiducial-felmérés egyik forgatókönyvében Glucksmann 11 százalékon állt. Ugyanebben a jelöltfelállásban Mélenchon 16, Édouard Philippe volt miniszterelnök 21, Marine Le Pen pedig 33 százalékot kapott. Ebben a változatban Philippe képviselte a centrumot, Gabriel Attal pedig nem indult. A számok tehát egy feltételezett verseny pillanatnyi erőviszonyait mutatják, nem a választás eredményét jósolják meg. A szociáldemokrata jelölt számára így is jelentős a lemaradás. Glucksmannnak két irányból kellene új szavazókat megnyernie. A baloldalon Mélenchon erősebb támogatottsággal rendelkezik, a centrum választói pedig Philippe mögé sorakozhatnak, ha benne látják a szélsőjobboldal legyőzésére legesélyesebb indulót. A Place publique vezetője arra számít, hogy a mérsékeltebb szavazók végül őt választják Macron egykori kormányfője helyett. Ehhez azonban bizonyítania kell, hogy saját politikai tábora határain túl is képes támogatást szerezni. A győzelmi beszédben a társadalmi és adózási igazságosság, valamint az ökológiai fordulat hangsúlyozásával a zöldek és a kommunisták felé is nyitott. Marine Tondelier, a zöldek vezetője viszont úgy értékelte az eredményt, hogy az összbaloldali szövetséget elutasító jelölt kerekedett felül. Szerinte a sikerhez nem az egymással kibékíthetetlen baloldali táborok elismerésén át vezet az út. Glucksmann ugyanakkor vasárnap a France 2-n megismételte: az Engedetlen Franciaországgal nem köt megállapodást.

Hollande sem tűnt el a háttérből

A mérsékeltebb választók megszólítása közben saját baloldali hitelességét is védenie kell. Ellenfelei azért is vádolják a centrumhoz való közeledéssel, mert korábbi macronista politikusok is megjelentek körülötte. Boris Vallaud, a szocialista képviselőcsoport vezetője és Glucksmann támogatója ezért már a győzelem estéjén igyekezett kizárni a macronistákkal kötendő szövetség lehetőségét. François Hollande volt köztársasági elnök további bizonytalanságot jelent. A Le Figaro szerint arra számít, hogy Glucksmann lendülete megtörhet, és ő később tartalékjelöltként léphet elő. Ezt egyelőre nem lehet eldöntött forgatókönyvként kezelni: Hollande nem jelentette be indulását, és decemberre ígért döntést. A győztesnek vasárnap üzenetben gratulált; Glucksmann pedig nyilvánosan jelezte, hogy szívesen látná a közös kampányban. Az előválasztás lezárta a jelöltállítási versenyt, de nem rendezte végleg, ki és milyen feltételekkel sorakozik fel mögötte.