Hajszálon múlt a szlovén közmédia sorsa, Janša kormánya két ügyben is vereséget szenvedett

Mindössze néhány száz szavazat döntött a szlovén közszolgálati média finanszírozásáról szóló referendumon. A vasárnapi népszavazáson a legutóbbi, csaknem teljes feldolgozottságú adatok szerint 461 765-en ellenezték, 461 073-an pedig támogatták a kötelező rádió- és televíziódíj eltörlését. A 692 voksnyi különbség 50,04–49,96 százalékos arányt jelentett. A postán érkezett szavazatok feldolgozása még módosíthatja a sorrendet. Az első részeredmények még Janez Janša jobbközép kormányának kedveztek. A vasárnap esti adatok alapján az előfizetési díj megszüntetését támogatók voltak enyhe többségben, hétfő hajnalra azonban megfordult az állás. A szlovén választási bizottság a belföldi levélszavazatokat október 12-én, a külföldről beérkezőket október 19-én összesíti. A részvétel mintegy 54,6 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a négy párhuzamosan feltett kérdés sokakat vitt az urnákhoz.

A közmédia pénzügyi alapja volt a tét

A Radiotelevizija Slovenija (RTV Slovenija) működését nagyrészt a havi 14,02 eurós, kötelező hozzájárulás fedezi. A pénzügyi adatok szerint a szervezet tavaly 152,1 millió eurós bevételre tett szert, ebből 109,1 millió euró származott a díjból. Ez a teljes bevétel közel hetven százaléka. A hozzájárulás megszüntetése ezért azonnal felvetné, miből fizetnék a műsorkészítést, a regionális szerkesztőségeket és az intézmény egyéb közszolgálati feladatait. Mivel véleménynyilvánító referendum volt, ezért akkor sem valószínű, hogy változtat a kabinet az eredeti elképzelésein, a hozzájárulás megszüntetésén, ha a levélben beérkezett szavazatok már nem módosítják az eredményt. Sőt, a kormány hivatkozhat arra, hogy a rendkívül szoros állás inkább azt mutatja, hogy a finanszírozási modell társadalmi támogatottsága megosztott. A kormány azzal érvel, hogy a hozzájárulás terhet ró a háztartásokra és változtatni kell az intézmény működésén. Ez azonban álságos magyarázat: nyilvánvalóan az a cél, hogy a kormány jelentősen csorbítsa a közmédia függetlenségét azzal, hogy a költségvetési forrásoktól teszi függővé.

Négy kérdés, két kormányzati kudarc

Emellett három másik kérdésben járultak az urnákhoz a szlovén választók. A legfontosabb döntés a parlamenti vizsgálóbizottságok működését érintette. Az új szabályok ellenzői a szavazatok 51,26 százalékát szerezték meg a csaknem teljes feldolgozottságú adatok szerint. Komoly vereség a kormány számára, hogy a törvény elutasításához szükséges részvételi feltétel is teljesült: az ellenszavazatok száma meghaladta a választásra jogosultak egyötödét. Ez pedig azt jelenti, hogy a voksolás jogi következménnyel is jár.

A szlovén parlament május 26-án fogadta el a vizsgálóbizottsággal kapcsolatos szabályok módosítását. A parlamentáris rendszerben a ez a testület az ellenzék legfőbb fegyvere lehet: ennek révén lehet hivatalosan kivizsgálni a kormányzat, a minisztériumok és az állami szervek felelősségét vagy a korrupciógyanús ügyeket.

A törvénymódosítás bírálói – köztük a rendszerváltás idején ismertté vált emberi jogi mozgalom kulcsszereplői – viszont attól tartottak, hogy az új szabályok a hatalom kezébe adják az ellenőrzést. A módosítás ugyanis megkönnyítené, hogy a kormánypárti többség a vizsgálóbizottságokat politikai fegyverként fordítsa a politikai ellenfelek, a független intézmények vagy a kormánykritikus civilek ellen, miközben elháríthatja a kabinetet érintő vizsgálatokat. A vita tétje így a fékek és egyensúlyok rendszerének védelme.

A másik két véleménynyilvánító népszavazáson viszont a kormányoldal javaslatai kaptak többséget. A szociális támogatások egy részének közérdekű munkához kötését a választók körülbelül 60,5 százaléka támogatta. A helyhatósági választójog szűkítésére, vagyis a harmadik országbeli állampolgárok kizárására mintegy 55,3 százalék mondott igent. Ezek a százalékok sem jelentenek önmagukban elfogadott törvényeket: a kormánynak és a parlamentnek kell eldöntenie, milyen javaslatokat készítenek elő.

Janša számára figyelmeztetés az eredmény

Janez Janša kormányának első nagy referendumpróbája így vegyes mérleget hozott. A választók egyes, társadalompolitikai kérdésekben támogatást adtak a kabinet irányának, a parlamenti ellenőrzés új szabályait azonban elvetették, a közszolgálati média finanszírozásáról pedig gyakorlatilag két egyenlő táborra szakadtak. Egy biztos, az a tény, hogy a vizsgálóbizottsággal kapcsolatos indítványt elutasították, nagy pofon a jobboldali populista kormánynak, hiszen a négyből ez volt az egyedüli referendum, aminek tényleg volt tétje.