Tarolt Andrej Babiš pártja a cseh önkormányzati választáson, de Prága most sem jött össze

Csehországban kétféle választást rendeztek: több mint hatezer-kétszáz települési és városi képviselő-testület újult meg a következő négyéves ciklusra, a parlament felsőházában, a Szenátusban is gazdát cserélt a mandátumok harmada. Az első eredmények és mandátumbecslések alapján a kormányfő pártja, az ANO mozgalom komoly előretörést könyvelhetett el a regionális központokban. A tizenhárom kerületi székhely közül legalább hat nagyvárosban Andrej Babiš alakulata szerezte meg az első helyet, megerősítve dominanciáját a vidéki körzetekben. A szavazatok többségének elnyerése azonban a cseh önkormányzati rendszer sajátosságai miatt korántsem garantálja automatikusan a polgármesteri vagy főpolgármesteri székek megszerzését. Csehországban ugyanis a településvezetőket nem közvetlenül a polgárok választják meg, hanem az újonnan felálló képviselő-testületek szavaznak róluk az alakuló üléseken. Ez azt jelenti, hogy a győztesnek működőképes többséget kell kovácsolnia a helyi képviselőkből, a koalíciós tárgyalások kimenetele pedig gyakran felülírja a puszta választási sorrendet.

Több kerületi jogú városban máris megindult az egyezkedés a lehetséges partnerekkel. Az ANO számára a helyi szinten is a nemzeti kormánykoalíció két kisebbik tagja kínálkozik a legkézenfekvőbb szövetségesként. Petr Macinka külügyminiszter formációja, az Autósok (Motoristé), valamint a Tomio Okamura által vezetett, jobboldali populista Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elméletileg biztosíthatná a szükséges képviselői szavazatokat a városvezetéshez. A helyi erőviszonyok azonban nem mindenütt teszik egyszerűvé ezt a forgatókönyvet. Bár mindkét kormánypárti partner jelen volt a szavazólapokon, a kerületi központokban elért eredményeik kifejezetten szerénynek bizonyultak. A Motoristé a legtöbb nagyvárosban a bejutási küszöb alatt maradt, így sok helyen egyetlen mandátumot sem tudott szerezni az önkormányzatban. Az SPD szintén csupán egyszámjegyű támogatottságot ért el ezekben a térségekben. Mindez azt jelenti, hogy Babiš mozgalmának nem lesz könnyű dolga a többség felépítésével, hiszen a potenciális szövetségesek gyenge szereplése miatt több helyütt egyéb helyi erőkkel vagy független tömörülésekkel is egyezségre kell jutnia, ha el akarja kerülni, hogy az ellenzéki frakciók összefogva szorítsák ki a hatalomból.

Prágában a jobbközép erők őrizték meg fölényüket

A fővárosban a vidéki trendekkel merőben ellentétes kép rajzolódott ki a szavazatszámlálás során. Prága hagyományosan az ANO legnehezebb terepének számít, és ez a mostani voksoláson sem alakult másként. A cseh fővárosban a jobboldali-liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) szövetsége állt az élre, szorosan a konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS) előtt. Babiš pártja a metropoliszban nem tudott áttörést elérni, így a prágai közgyűlésben minden bizonnyal a liberális és konzervatív pártok folytathatják az egyeztetéseket a város irányításáról. A fővárosi szavazók döntése világosan mutatja a cseh politikai megosztottság földrajzi jellegét. Míg a vidéki iparvárosokban és a határ menti régiókban a szociális ígéretekkel és a központi kiadások növelésével kampányoló kormánypárt élvezi a legnagyobb bizalmat, addig a nagyobb gazdasági függetlenséggel bíró egyetemi és kulturális központok a centrista és konzervatív formációkat részesítik előnyben. A főpolgármesteri székért zajló küzdelemben az ANO gyakorlatilag nem rúghatott labdába, ami Babiš számára intő jel a jövőre nézve.

A felsőházi mandátumok sorsa és a jövő heti finálé

Az önkormányzati választással párhuzamosan megrendezett részleges szenátusi szavazáson a felsőház nyolcvanegy képviselői helyéből huszonhét körzetben választottak új törvényhozót a következő hatéves időszakra. A cseh választási rendszer értelmében a szenátusi körzetekben egyéni képviselői mandátumokért folyik a küzdelem, és amennyiben egy jelölt az első fordulóban megszerzi az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát, azonnal elnyeri a széket. Az előzetes adatok szerint négy és hat közötti képviselőjelöltnek sikerült ezt a bravúrt véghezvinnie már most pénteken és szombaton. A már az első fordulóban mandátumot szerző politikusok túlnyomó része a STAN, illetve a kereszténydemokrata KDU-ČSL soraiból került ki, ami a liberális és mérsékelt jobboldali erők szervezeti stabilitását tükrözi. A fennmaradó huszonegy-huszonhárom választókerületben azonban egyetlen jelölt sem érte el az abszolút többséget. Ezekben a körzetekben egy hét múlva rendezik meg a második fordulót, ahol a két legtöbb voksot kapott aspiráns mérkőzik meg egymással a végső győzelemért. A Szenátus összetétele stratégiai jelentőségű a cseh államszervezetben, mivel a felsőház vétójoggal rendelkezik bizonyos törvények esetén, és kulcsszerepet játszik az alkotmánybírák kinevezésének jóváhagyásában. Babiš kormánykoalíciója az alsóházban ugyan biztos többséggel bír, a Szenátusban azonban továbbra is a hagyományos kormánypárti-ellenzéki erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága jellemző. A jövő heti második forduló tétje éppen az, hogy a miniszterelnök mozgalma képes lesz-e érdemben növelni felsőházi képviseletét, vagy a jobbközép erők megőrzik erős bástyájukat az államfővel, Petr Pavellel való szoros együttműködésben. A hétvégi szavazás így felemás bizonyítványt állított ki a kabinetről. Bár az ANO igazolta, hogy a vidéki körzetekben és a regionális központokban továbbra is a legnépszerűbb politikai erő, kisebb szövetségeseinek látványos gyengélkedése és a nagyvárosi ellenállás komoly kihívások elé állítja Babišt.