1569 orosz vállalatot és cégvezetőt vesznek fel az Európai Unió szankciós listájára

Az Ukrajna elleni háború elindítása óta a legnagyobb, új szereplőket érintő szankciócsomagot fogadták el az uniós külügyminiszterek Oroszország ellen

Az intézkedések  – derül ki a hvg cikkéből – 826 orosz vállalatra és azok 743 vezérigazgatójára terjednek ki, elsősorban az orosz hadiipar beszállítói hálózatát érintve. Az Európai Unió Tanácsának becslése alapján az érintett vállalatok együttes éves árbevétele legalább 20 milliárd euró, foglalkoztatottaik száma pedig meghaladja a 250 ezret. A cégek rakéták, drónok és repülőgépek gyártásához szükséges alkatrészeket biztosítanak, köztük félvezetőket, elektronikai eszközöket, radarokat, valamint kommunikációs és navigációs berendezéseket. Az EU a közepes méretű beszállítók korlátozásával is gyengíteni akarja az orosz fegyvergyártást. Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását sürgette. Kaja Kallas közlése szerint a mostani intézkedések több mint fele olyan gyártási láncokat érint, amelyek az ukrán civilek ellen is alkalmazott orosz ballisztikus rakéták előállítását szolgálják. A szankcionált vállalatok és személyek EU-ban található vagyonelemeit befagyasztják, és tilos számukra pénzügyi vagy gazdasági erőforrásokat biztosítani. A magánszemélyek uniós beutazási tilalom alá is kerülnek.

Az Ukrajna területi integritását védő szankciós rendszerben nyilvántartott személyek és szervezetek száma ezzel megközelíti a 4600-at. Egy másik döntés 77 személyre vonatkozik, akik a 2026 szeptemberében, az ideiglenesen megszállt ukrán területeken megtartott orosz parlamenti választásokon indultak, vagy részt vettek azok lebonyolításában. Közülük 74-en jelöltek voltak, hárman pedig az orosz Központi Választási Bizottság tagjai. Rájuk vagyonbefagyasztás, beutazási tilalom és pénzügyi korlátozások vonatkoznak. Az EU álláspontja szerint a megszállt területeken rendezett választások sértik az ukrán és a nemzetközi jogot. Az unió szeptember 21-én már közölte, hogy sem a szavazásokat, sem azok eredményét nem ismeri el.

Mint arról korábban hírt adtunk, az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta több lépcsőben szigorította a Moszkvával szembeni korlátozásokat. Az intézkedések az energiaexportból származó bevételek visszafogása mellett a hadiipart és a szankciók megkerülésében részt vevő hálózatokat is érintették. Júniusban 34 személyt és 47 szervezetet helyeztek tiltólistára, júliusban pedig újabb 48 személyre és 170 szervezetre terjesztették ki a büntetőintézkedéseket. Az októberi döntést megelőzően az Európai Külügyi Szolgálat mintegy 1650 új szereplő szankcionálását javasolta, elsősorban az orosz katonai-ipari beszállítói körből. A korábbi csomagok elfogadását többször nehezítették a magyar kormány kifogásai és vétófenyegetései, az új magyar kormány azonban nem akadályozta a mostani egyeztetést. Közben Moszkva szeptemberben a megszállt ukrán területeken is megrendezte az orosz parlamenti választást. Kijev, az Európai Unió és az Egyesült Államok már előzetesen elutasította az ottani szavazás jogszerűségét.