Turi Attila MMA elnök: Furcsa világ, amit élünk, minden vagy-vagy, ez van vagy az van

Turi Attila elnök, Richly Gábor főtitkár, Szurcsik József és Rátóti Zoltán alelnökök alkotják – a három elnökségi taggal: Balázs Jánossal, Iancu Laurával és Kiss Jánossal együtt – a Magyar Művészeti Akadémia frissen megválasztott vezetését. Minden választott végül a jelölőbizottság által (a napokban nyilvánosságra került vádak szerint az MMA szabályai szerint jogtalanul) előzetesen „ajánlott” jelöltnek titulált kategóriából került ki. Az MMA sajtóosztálya a vádakra reagálva lapunknak ismertette a köztestület álláspontját: A „jelölőbizottság preferenciái a választásra jogosultak felé szóló ajánlások, nem kötelezettségek. Az ajánlás lényegénél/természeténél fogva egyfajta különbségtételt jelent. Az erre a feladatra az alapszabály szerint létrehozott testület jelen esetben tisztségenkénti bontásban, egy összefoglaló táblázatba foglalva kívánta figyelemfelhívó jelleggel az ajánlásra vonatkozó érdemi javaslatait a választásra jogosultakkal megosztani. A jelölőbizottság által kifejtett vélemény ugyanakkor a jelöltek helyzetét nem változtatja meg: ugyanazok a választhatósági szabályok vonatkoznak mind a preferált, mind a további jelöltekre. A döntés joga és felelőssége a közgyűlésé.”

Kétségkívül volt már békésebb tisztújítás az MMA fennállása óta, az elmúlt napokban ugyanis rendre nyilvánosságra kerültek olyan fejlemények, amelyek alapján a mostani választás többek szerint olyan nézetbeli irányt jelöl ki, amelyen a bírálók szerint még az intézmény jövőbeni sorsa is múlhat.

„Nincs azzal probléma, ha különbözőképpen gondolkodunk”

Turi Attilát újraválasztását követően arról kérdeztük, feladatának érzi-e, hogy az MMA körül kialakult feszültségen a jövőben enyhítsen. „Természetesen feladatomnak érzem, az a kérdés, hogy a befogadó fél is feladatának érzi-e ezt vagy még jobban erősödik az a furcsa világ, amit élünk, hogy minden vagy-vagy: kizárólag csak az egyik vagy a másik alternatívát lehet választani. Egyik párt, másik párt. Én egy olyan bedeszkázott világban nőttem fel a hetvenes években, amelyben a hatalom módszere az volt, hogy elhallgatta az igazat.

Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Most egy másik világban élünk. Két módon lehet az igazságot elfedni: vagy nem kimondani az igzaságot, vagy mindennel beborítani – és ebben a világban borzalmasan nehéz beszélgetni.” – fejtette ki meglátásait az elnök, hozzátéve, hogy a feszültség enyhítésén túl az MMA feladata inkább az, hogy azokat a körülményeket teremtse meg, hogy a párbeszéd létrejöhessen, méltó körülmények között. Turi Attila hangsúlyozta, az MMA álláspontja szerint nincs azzal probléma, ha kultúrában, művészetben párhuzamosan léteznek irányzatok és elképzelések.

Zoboki Gábor jelentkezett

Turi Attila mellett október 1-jén megjelent Zoboki Gábor elnökjelölt egy alternatív, nyitást és reformot ígérő programja. A Kossuth- és Ybl-díjas építészmérnök korábban egy, az Indexnek adott interjúban utalt arra, az áprilisi választások óta tagadhatatlan, hogy sokan úgy érzik, a magyar kultúra is változások előtt áll. Indulása azonban nem egy értékítélet volt Turi Attilával szemben, saját elmondása szerint jó elnöknek tartja a Kossuth- és Ybl-díjas építészt. Csakhogy szerinte a magyar kultúra változására reagálnia kell az intézménynek, ezért nyitottabbá, nemzetközileg beágyazottabbá kell válnia és sokkal aktívabban kellene nyitnia a progresszív művészet és a fiatal generáció felé. „A progresszitivásnak teret kell engedni, nem zárhatjuk be az ajtót” – fogalmazott. Zoboki felvetette annak veszélyét is, hogy az MMA politikailag akár feleslegessé is válhat, amennyiben nem működik együtt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával. Véleménye szerint az intézmény saját létjogosultságát eleve bizonyítania kell, „integritással, nyitottsággal, láthatósággal és átláthatósággal”. Turi Attilát Zoboki Gábor programja kapcsán arról kérdeztük, egyeztettek-e a benne foglalt meglátásokról és tervezi-e a jövőben fontolóra venni Zoboki javaslatait. Az elnök hangsúlyozta, az első perctől a közös munkában hisz, célja, hogy mindenkinek, akinek vannak a jövőt érintő meglátásai az intézmény hatékony működését illetően, kivétel nélkül dedikált szerepe legyen.

Zoboki Gábor is hasonló optimista hangnemet ütött meg az interjúban annak ellenére, hogy szeptember végén egy, az MMA-n belüli belső választási konfliktusra is fény derült: a tagozatok által delegált jelölőbizottság szeptember 28-án, miután a tisztségekre jelöltek megtartották szóbeli programismertetésüket nemcsak továbbította a jelöltek névsorát, hanem „ajánlott” és „további” jelöltekre osztotta a jelöltlistát. (Az elnöki szék esetében Turi Attila bizonyult az „ajánlott jelöltnek”, Zoboki Gábor pedig „további jelöltnek”.) Ez az előzetes megosztás elért a főtitkári posztért zajló versenyig is, Richly Gábor (az eddigi főtitkár) lett az ajánlott jelölt, míg Csoóri-Bányai Réka, Falusi Márton, Kelemen Béla és Tóth Péter a további jelöltek közé került. Az alelnökök esetében a jelölőbizottság Balázs Jánost, Rátóti Zoltánt, Szurcsik Józsefet az „ajánlott” kategóriába, míg Haris Lászlót, Kucsera Tamás Gergelyt és Tóth Pétert a „további” kategóriába sorolta. Az Index forrásai szerint ebből belső konfliktus lett, több MMA-tag kifogásolta, hogy külön rubrikába kerültek az ajánlott nevek, ráadásul még sárgával is kiemelték őket. A tiltakozók azzal érveltek, hogy ez befolyásolhatja a választásra jogosultakat, nem mellesleg sértheti a posztokért indulók közötti esélyegyenlőséget.

Törekvések az MTA és MMA közeledésére

A kultúrpolitikai változásra reagálva szeptember végén az MMA Irodalmi Tagozata „Állami szerepvállalás a kultúrában” címmel minikonferenciát rendezett a Pesti Vigadóban. Felszólalt többek között Nyáry Krisztián, Erős Kinga, Kecskeméti Gábor MTA-főtitkár és Richly Gábor MMA-főtitkár is, ahol szó esett az Nemzeti Kulturális Alapról, a könyvpiacról, az állami szerepvállalás lehetőségeiről és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az MMA közeledéséről. A konferencia a nyilvánosságban ismét feszültséget keltett, az Irodalmi Szakszervezet ugyanis közleményben bírálta az MMA-t, mondván, meglehetősen visszás, hogy a korábbi kultúrpolitikai rendszer egyes szereplői épp most, a kormányváltást követően beszélnek a finanszírozás reformjáról. (Kiemelve L. Simon Lászlót, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetőjét és Erős Kingát, a Magyar Írószövetség elnökét.) Az IRSZ már a közleményben pedzegette, az MMA szerepét is újragondolná, hiszen az intézmény mostani helyzete annak köszönhető, hogy 2010 után enyhén szólva kivételezett helyzetben volt. (Az IRSZ nem az akadémikusok művészi teljesítményét bírálta, hanem magát az intézményt.)

Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MTA és az MMA lehetséges közös jövője kapcsán maga is megfogalmazta gondolatait a tisztújításon. Kecskeméti „földindulásszerű politikai fordulatnak” nevezte az áprilisi választásokat és hangsúlyozta, az MTA jelenleg is sikeresen tárgyal az új kormányzattal a jövőről. Kecskeméti ugyanakkor feltette a kérdést: „az MTA növekedése vajon az MMA szűkülésével jár-e.” A főtitkár ismertette a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia álláspontját, miszerint az intézmény „elutasítja a kirekesztés és bezárkózás minden formáját” és a tehetség és irodalmi és művészeti irányzatok sokszínűsége felé nyit. Ennek érdekében előmozdítja a szakmai párbeszédet: ezzel kapcsolatban Kecskeméti beszéde során többször hangsúlyozta, az intézmény nyitott az egymástól eltérő véleményekre. „A leghatározottabban nemet kell mondanunk arra, hogy a szellemi életnek ideologikus előítéletek szerint kell szegregátumokba szerveződni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden kiváló tudóst és művészt politikai meggyőződéstől függetlenül megillet a megbecsülés. Épp ezért véget kell vetni annak, hogy „szekértáborokban” gondolkodjon, a szakma és tagjai pedig „gyilkos harcokat folytassanak” az egyre szűkülő támogatásokért.

Richly Gábor: Tarr Zoltán miniszterrel hasonlóképp gondolkozunk a jövőről

Mindezt figyelembe véve napokig formálódott egy egyértelmű intézményi és szakmai nyomás az MMA-ra még a tisztújítást megelőző napokban, amelyben aztán a pontot az i-re az tette fel, hogy az NKA-botrány is elért az intézményhez.

Hankó Balázs egykori kulturális miniszter őrizetbe vétele előtti sajtótájékoztatón fogalmazott úgy, hogy a 17 milliárdos NKA-forrás biztosításáról az NKA Bizottsága döntött, amellyel az MMA elnöke és az NKA alelnöke is egyetértett. Az Index forrásai szerint az NKA-ügy komoly aggodalmat okozott a tagok egy részénél. Később az intézmény közleményben védte meg Turi Attilát, mondván az elnök nem érintett a botrányt okozó NKA-ügyben, ennek lehetősége „jogi, szakmai és etikai értelemben kizárt”. Az akadémia szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának konkrét támogatási döntéseiről az MMA-nak még csak tudomása sem volt.

Október 6-án, a tisztújítás előtt egy nappal Molnár Áron színész, aktivista, az NKA-botrány kirobbantója a nyilvánosságban szólította fel lemondásra az NKA bizottságának három MMA-delegáltját, Richly Gábort, Tordai Hajnalkát és Ternovszky Bélát. Molnár Áron szerint az MMA közleménye kizárólag azt tisztázza, hogy az egyedi kérelmek elbírálásában az akadémia vezetése nem vett részt, de szerinte továbbra is kérdéses, hogy az MMA elnöke és az akadémia delegáltjai hogyan viszonyultak ahhoz a keretfelosztási rendszerhez, amelyben nagy összegek ítélhettek meg egyedi támogatásként.

Richly Gábor – Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Richly Gábor főtitkár lapunk kérdésére Molnár Áron vádjaira úgy reagált, az NKA bizottsági tagjait is „nagyon rosszul érintették” azok a színész, aktivista által áprilisban nyilvánosságra hozott információk, amelyek aztán az NKA-botrány kirobbanásához vezettek. A főtitkár hangsúlyozta, az abban szereplő döntésekről az NKA bizottsága nem tudott. „Az NKA jelenlegi struktúrája szerint a bizottsági tagok egy vagy több szakterület illetve ideiglenes kollégium felügyeletét látják el és minden bizottság tag azokkal a kollégiumokkal, szakterületekkel foglalkozik, annak a pályázati kiírásával, üléseivel, amely rá van bízva.” – fogalmazott a főtitkár, hozzátéve, hogy ő például az épített örökséggel kapcsolatos pályázatokkal, döntésekkel volt tisztában. A vitatott ideiglenes kollégium Bús Balázs felügyelete alá tartozott. A főtitkár ugyanakkor hozzátette: „Természetesen nem értünk egyet a megtörtént jó néhány problematikus kifizetéssel, de nem éreztük úgy, hogy emiatt le kellene mondanunk, bár felmerült ez a kérdés. Ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémia delegáltjainak az az álláspontjuk: sokkal fontosabb, hogy a Nemzeti Kulturális Alapban folytatódhasson a kollégiumi döntéshozatal, és a kifizetések olyan kollégiumokban, amelyek nem problematikusak, s amelyek a művészeti élet intézményei számára létfontosságú támogatásokról döntenek” – emelte ki a főtitkár, hangsúlyozva, hogy Mattyasovszky-Zsolnay Bencével, az NKA új alelnökével lehetőségük nyílik a közös konstruktív gondolkodásra a jövőről. Richly Gábor kitért arra is, hogy több megújult személyi összetételű bizottsági ülésen túl vannak már, ahol hosszasan megvitatták, mit kellene az NKA-nak másképp és jobban csinálnia. A főtitkár hozzátette, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bizottsági látogatása során kiderült, mind az MMA, mind pedig az NKA jövőbeli működésével kapcsolatban nagyon hasonló, előremutató álláspontot képviselnek.

Az MMA bizonyos kritikus körökben eleve nem túl előnyös pozícióról indult, tekintve, hogy már 2010 első éveiben, az Orbán-kormány ideje alatt jelentős anyagi támogatást kapott, nem mellesleg köztestületi rangot is. Ezzel pedig az intézmény bírálói szerint domináns helyzetbe került a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben.