Kultúra

Taknyolás, gányolás, buherálás: kiállítás nyílt arról a bizonyos szoci magyar firnyákról

Buhera címmel nyílt meg a budapesti Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása, amely nem csak a mosógépmotorból gyártott fűnyírókról vagy a végtelenségig felhalmozott könyökcső valódi értékéről szól: a túlélés társadalmi deficit szülte trükkjeiről és a Kádár-kor maradandó örökségéről beszél.

Taknyolás, gányolás, buherálás: kiállítás nyílt arról a bizonyos szoci magyar firnyákról
Az itt már kiállítási tárgy rangra emelt szerszámok, eszközök, a buheráláshoz szükséges legkülönfélébb elemek összessége ismerős lehet sokaknak. Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

„Esterházy Péter egyetlen szóban ragadta meg a Kádár-korszak lényegét. Azt írta, hogy a buhera alapszó, a Kádár-rendszer főszava, és mellé írt egy mondatot, amelynél igazabban azóta sem foglalta össze senki ezt a világot: »Vannak szabadságok, de nincs szabadság.«” – emlékeztetett az író szavaira megnyitóbeszédében Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár.

 

A DIY korai magyar előképe. Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

 

A buhera közösséget is teremt

 

Kőszegi Gábor és Móser Tamás kurátorok gyűjtőmunkájának eredménye a Néprajzi Múzeumban csütörtökön este nyílt tárlat. A magánemberektől származó, itt már kiállítási tárgy rangra emelt szerszámok, eszközök, a buheráláshoz szükséges legkülönfélébb elemek összessége nem véletlenül lehet ismerős sokaknak. Ahogyan Dr. Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója is kiemelte beszédében, ez a korszak ugyanis korántsem tűnt el az életünkből.

A Kádár-kor öröksége nemcsak az összetákolt, már rozsdamarta fűnyíróban testesül meg, hanem több tovább örökíthető képességben: a szükség szülte leleményben, a hiányból fakadó tudásszomjban és nem utolsó sorban, ha kényszerből is, de egy összekovácsolódott közösségben.

 

A Mad Max is elbújhat. Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

 

A kiállítás az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig vezet vissza a Kádár-korszakba, azon belül is főleg a magyar falu világába és abba, mit tett ezzel az élettel a téeszesítés és iparosítás.

Sári Zsolt nemcsak államtitkári minőségben volt jelen az eseményen, néprajzkutató és muzeológus tapasztalata ehhez a korszakhoz szorosan köti: több alkalommal foglalkozott a Kádár-korszak társadalmi folyamataival, a falusi életforma átalakulásával, a paraszti világtól való eltávolodással.

 

Az emberek csak próbálták élhetővé tenni a világot, ami nekik jutott. Fotó: Ilyés Zalán / Népszabadság

 

Linóleum, szikszalag, szkáj és habszivacs tartotta össze a Kádár-kort

 

„A legvidámabb barakk kívülről nézve jól hangzó, szellemes jelző volt. Belülről azonban, ahogy Esterházy fogalmaz, a barakk nem is látszott, csak a linóleum, a szikszalag, a szkáj és a habszivacs, meg az a tengernyi erőlködés, amellyel az emberek nap mint nap élhetővé tették azt, ami nekik jutott. Ez a kiállítás ebbe a belső világba vezet be minket, a garázsok és a házi műhelyek ajtaján át” – fogalmazott az államtitkár, megjegyezve, ez a tárlat nem a nosztalgiáról vagy ítélkezésről szól, hanem a buhera világának ellentmondásosságáról.

„Esterházy szerint a buhera egyszerre ügyesség és ügyeskedés, győzelem és vereség. Egy szóval: túlélés. Csak éppen nem tudni, mi volt az ára” – zárta megnyitó beszédét az államtitkár.


Infó: A Buhera című kiállítás 2027. szeptember 19-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban. A kiállításhoz társasjáték is kapcsolódik: a Buhera – Jó lesz még valamire! elnyerte az Ország Játéka 2026 verseny családi társasjáték kategóriájának szakmai zsűridíját. Aki nemcsak olvasna a játékról, hanem ki is próbálná, november 29-én a BUHERA kihíváson erre különleges lehetősége nyílik a Néprajzi Múzeumban. A program kurátori tárlatvezetéssel kezdődik, majd Győri Zoltán, a társasjáték tervezője ismerteti a szabályokat, ezt követően pedig csapatok mérkőznek meg egymással. A döntőbe jutók magával a játék tervezőjével is játszhatnak. A program két turnusban, 11 és 13 órakor indul.

 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás