Izrael három év után is az október 7-i terror árnyékában él, Gáza romokban hever

Pontosan 6 óra 29 perckor, abban a percben, amikor 2023. október 7-én megindult a Hamász és más palesztin fegyveres csoportok támadása, egyperces csenddel emlékeztek a Nova zenei fesztivál egykori helyszínén az áldozatokra. A Reim kibuc közelében felállított emlékhelyen hozzátartozók és túlélők hajtottak fejet a fényképek előtt. Kfar Azában, Sderotban és a déli településeken szintén megemlékezéseket tartottak. Jichák Hercog államfő jeruzsálemi rezidenciáján gyertyát gyújtott, az esti központi rendezvényre pedig tízezreket vártak Tel-Avivba. Három év telt el Izrael történetének legsúlyosabb terrortámadása óta. A Hamász vezette fegyveresek 2023. október 7-én mintegy 1200 embert öltek meg, és 251 embert hurcoltak a Gázai övezetbe. A Nova fesztiválon több százan vesztették életüket. A támadás sokkja nem csupán a halottak és a túszok családjait érte: alapjaiban rendítette meg az izraeli társadalom biztonságérzetét és azt a hitet, hogy az állam képes megvédeni polgárait. A harmadik évforduló azért is különbözik az előző kettőtől, mert mára minden túsz sorsa ismert, és valamennyi életben maradt, illetve elhunyt foglyot visszahozták Izraelbe. Ezzel lezárult a háború egyik legfájdalmasabb fejezete, de nem zárult le az a vita, amely a túszok kiszabadításának késlekedéséről, az elmaradt megállapodásokról és a politikai vezetés felelősségéről szól. A volt túszok beszámolói továbbra is a közbeszéd középpontjában állnak, a túlélők pedig sok esetben évek óta pszichológiai kezelésre szorulnak.

A gyász mellől Gáza romjai is látszanak

Október 7. egyben annak a háborúnak a kezdőpontja is lett, amely három év alatt átalakította az egész térséget. Izrael a támadás után nagyszabású hadműveletet indított a Hamász ellen. A gázai egészségügyi hatóság adatai szerint azóta több mint 74 ezer palesztin halt meg a hadműveletekben. Gáza jelentős része romokban áll, a lakosság nagy része többször is elmenekülni kényszerült, és százezrek élnek ideiglenes szállásokon vagy súlyosan megrongálódott településeken.

 

Izraelben október 7. a nemzeti gyász napja lett, Gázában pedig ugyanennek a dátumnak a következményei határozzák meg a mindennapi életet.

Az izraeli hadsereg közlése szerint az elmúlt három évben mintegy százezer célpontot támadott a térségben: ezek közül 65 ezret a Gázai övezetben, 28 ezret Libanonban és Szíriában, további 4500-at pedig Iránban. A háború így messze túlnőtt a gázai hadszíntéren. A Hezbollah elleni libanoni hadműveletek, az iráni célpontok elleni támadások és a regionális fegyveres összecsapások új biztonsági helyzetet teremtettek a Közel-Keleten. Az izraeli hadsereg szerint három év alatt 970 katona vesztette életét szolgálat közben.

A 2025-ben létrejött tűzszünet sem hozott teljes nyugalmat. Izrael továbbra is támad bizonyos célpontokat a Gázai övezetben, arra hivatkozva, hogy a Hamász nem teljesítette a lefegyverzésre vonatkozó feltételeket. Szerdán is érkeztek hírek izraeli légicsapásokról és palesztin áldozatokról. A gázaiak számára ezért az évforduló nem lezárt történelmi esemény, hanem egy még mindig jelen lévő háború kezdőpontja. 

A megemlékezésből politikai számonkérés lett

Izraelben a gyászhoz egyre erősebben kapcsolódik a felelősség kérdése. Kormányellenes csoportok szerdán politikusok otthonai előtt, a Knesszet közelében és Benjamin Netanjahu miniszterelnök rezidenciájánál is tüntettek. A tiltakozók állami vizsgálóbizottság felállítását követelik, amely feltárná, miként történhetett meg, hogy a hírszerzés, a hadsereg és a politikai vezetés nem akadályozta meg a támadást. Az izraeli biztonsági vezetés több tagja az elmúlt években vállalt felelősséget vagy távozott posztjáról, Netanjahu azonban továbbra is elutasítja, hogy személyes felelősséget vállaljon a 2023. október 7-i kudarcért. A miniszterelnök azzal érvel, hogy a háború végül súlyosan meggyengítette Izrael ellenségeit, és az ország katonailag erősebb helyzetbe került. Bírálói szerint viszont éppen a politikai felelősség elhárítása akadályozza meg, hogy a társadalom lezárhassa a történteket.

 

A harmadik évfordulón már nemcsak az a kérdés, hogyan emlékezik Izrael a halottaira, hanem az is, ki viseli a felelősséget azért, hogy a támadás megtörténhetett.

 

A vita különösen éles az október 27-re kiírt parlamenti választás előtt. A kampányban október 7. nem háttértéma, hanem az egyik legfontosabb politikai választóvonal. Sok választó számára a voksolás Netanjahu háborús vezetéséről és a 2023-as biztonsági összeomlás kezeléséről szól majd. Mások továbbra is azt tartják elsődlegesnek, hogy a miniszterelnök irányítása alatt Izrael katonai csapásokat mért a Hamászra, a Hezbollahra és Iránra.  

Egy dátum, amely három éve nem engedi el az országot

A hivatalos megemlékezések ezért az áldozatokról, a túszokról és az állam kudarcáról is szólnak. A Nova fesztivál emlékhelyén, a megtámadott kibucokban és a katonai temetőkben személyes történetek sorakoznak egymás mellett: családoké, amelyek egyetlen reggel alatt veszítettek el több hozzátartozót; túlélőké, akik hónapokat vagy éveket töltöttek fogságban; katonáké és rendőröké, akik a támadás első óráiban estek el. Három év alatt a Közel-Kelet politikai térképe is megváltozott, de Izraelben az október 7-i trauma nem halványult el. A túszok hazatértek, a háború intenzitása csökkent, a társadalmi vita azonban egyre keményebb. A megemlékezések csendje mögött ott van Gáza pusztulása, a regionális háború emléke és a kérdés, amelyre az izraeli politika még mindig nem adott megnyugtató választ: hogyan történhetett meg mindez, és ki fog érte felelni.