Elfordulnak a jogvédők Hágától: az amerikai büntetőintézkedések a bizonyítást is veszélyeztetik
Emberi jogi szervezetek tucatjai szakították meg vagy szűkítették le kapcsolatukat a Nemzetközi Büntetőbírósággal, miután Washington szankciós listára tette az intézményt. A terepen dolgozó kutatók visszalépése a háborús bűncselekmények felderítését és a tanúk elérését is akadályozza.
Egyre nehezebben jut hozzá a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás gyanújának kivizsgálásához nélkülözhetetlen bizonyítékokhoz a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az Egyesült Államok büntetőintézkedései miatt. A fenyegetés kevésbé látványos, mint egy-egy bíró bankszámlájának zárolása, hatása azonban annál mélyebb: civil emberi jogi szervezetek építik le együttműködésüket a testülettel, mert ügyvédeik, kutatóik és helyszíni munkatársaik attól tartanak, hogy maguk is amerikai szankciók célpontjává válnak.
A Süddeutsche Zeitung német napilap és a holland Investico oknyomozó műhely közös feltárása során több mint száz civil szervezetet keresett meg. A részletesen válaszoló, korábban szorosan együttműködő huszonöt szervezet közül tizennégy teljesen megszakította kapcsolatát Hágával, további hat jelentősen visszafogta a közös munkát, és csupán öt tartotta fenn korábbi aktivitását. Bár az adatok nem tekinthetők a teljes civil szektorra nézve reprezentatívnak, a felmérés alapján legalább húsz meghatározó partner kiesése már most érzékelhető veszteséget okoz, miközben más csoportok csak titokban vagy nyilvános vállalás nélkül merik folytatni a munkát.
A gázai elfogatóparancsoktól az intézményi tiltólistáig
Donald Trump kormánya 2025 februárjában elnöki rendelettel teremtette meg az ICC elleni szankciók jogi keretét. Előbb egyes bírákat és ügyészeket sújtottak korlátozásokkal, majd 2026. október 9-én magát a bíróságot is felvették az amerikai tiltólistára. Washington szerint a testület túllépte hatáskörét, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei állampolgáraival szemben indított eljárásokat. A konfliktust Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen 2024-ben gázai háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával kiadott elfogatóparancsok élezték ki, míg Izrael elutasította a vádakat és a bíróság joghatóságát.
Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem részese a bíróságot létrehozó Római Statútumnak, a testület azonban akkor is eljárhat, ha a feltételezett bűncselekményt részes állam területén követték el. Mivel Palesztina 2015-ben csatlakozott a statútumhoz, Hága vizsgálhatja a Gázai övezetben és Ciszjordániában történt cselekményeket, emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása is megalapozhatja az eljárást. Az amerikai pénzügyminisztérium ugyan több általános engedéllyel – köztük a 2027. április 7-ig érvényes 13. számú licenccel – átmenetileg lehetővé tette a működéshez szükséges tranzakciók jelentős részét, a bankok és alapítványok jogászai már a későbbi amerikai kockázatok miatt is visszakozásra intik ügyfeleiket.
Pótolhatatlan helyszíni hálózatok
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs saját rendőrsége, nyomozói pedig számos konfliktusövezetbe nem jutnak be szabadon. A helyi civil szervezetek munkatársai ezzel szemben gyakran elsőként érnek a támadások helyszínére, tanúkat keresnek fel, sérüléseket rögzítenek, műholdfelvételeket és videókat elemeznek, valamint megszervezik a túlélőkkel való biztonságos kapcsolatfelvételt. Az így gyűjtött anyagok bírósági bizonyítékká alakítása – a források azonosítása és a vallomások ellenőrzése – rendkívül időigényes szakmai feladat.
Fatou Bensouda korábbi főügyész értékelése szerint egyetlen partner kiesése is hónapokkal vetheti vissza a nyomozást, mivel a bíróság kis létszámú vizsgálócsoportjainak a már feltárt nyomokat is elölről kell felkutatniuk. Az amerikai Berkeley Egyetemhez kötődő Human Rights Center – amelynek munkatársa, Lindsey Freeman az orosz Wagner-csoport mali jogsértéseiről is készített elemzéseket – ma már csak kitakarásokkal tud egyes anyagokat közzétenni. Még súlyosabb helyzetbe kerültek a külön szankciókkal sújtott palesztin jogvédő csoportok (Al-Haq, Al-Mezan, Palestinian Centre for Human Rights): zárolt számláik miatt alkalmazottaikat sem tudják fizetni, sok munkatársuk önkéntesként dolgozik tovább. A Human Rights Watch és más amerikai szervezetek augusztusban szövetségi bíróságon támadták meg a Trump-rendeletet, ám egy kedvező ítélet sem állítaná helyre azonnal a megszakadt kapcsolatokat.
Európai dilemma és magyar fordulat
A korlátozások az Egyesült Államokon kívül is éreztetik hatásukat, mert a dollárelszámolást használó európai bankok és alapítványok az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárástól tartva gyakran eleve megtiltják támogatási szerződéseikben a hágai bírósággal való együttműködést. A leálló civil adatszolgáltatás így az Izraeltől és Washingtontól független ügyeket – például az ukrajnai vagy az afrikai háborús bűncselekmények feltárását – is hátráltatja.
Az Európai Bizottság október 23-i állásfoglalásában arra kérte az uniós szolgáltatókat, hogy az amerikai általános engedélyek keretein belül továbbra is lássák el a bíróságot, az EU vezetői pedig a szankciók visszavonását sürgették Washingtonnál. Felmerült az uniós blokkoló rendelet alkalmazása is, ám ez két tűz közé szorítaná az amerikai piacon is érdekelt bankokat, miközben Hága európai technológiai megoldásokkal próbálja csökkenteni kiszolgáltatottságát.
Október 9-én – az intézményi szankciók napján – a nürnbergi igazságügyi palota 600-as termében nemzetközi jogászok tanácskoztak a háborús bűnök felelősségre vonásáról, és ugyanekkor ítélték a 2026-os Nobel-békedíjat a nemzetközi büntetőbíráskodásban is meghatározó dél-afrikai jogásznak, Navi Pillaynak. Az egész téma közvetve Magyarországot is érinti: bár az Orbán-kormány 2025-ben bejelentette a kilépést a Római Statútumból, a 2026-os kormányváltás után az Országgyűlés visszavonta a döntést, és Budapest május 29-én az ENSZ-nél is semmissé tette a kilépési értesítést, így hazánk is az ICC tagja maradt.
Ezt is ajánljuk
Vlagyimir Putyin humanitárius tevékenységéért tüntette ki Kirill pátriárkát
Európa ellentmondásosan reagál Putyin javaslatára, Moszkva máris személyi preferenciákat jelez
Kivégeztek Texasban egy férfit, aki egy magyar gyémántkereskedőt gyilkolt meg 1996-ban
„Jó nap Nagy-Britanniának és jó nap Európának”
Magyarország visszavonta a vétót, szabaddá vált Ukrajna és Moldova integrációs útja









