Jared Kushner Európa egységét dicsérte Berlinben, és Trump béke iránti vágyát hangsúlyozta
Európa egységét és Ukrajna melletti kiállását dicsérte Jared Kushner az Ukrajnát katonailag is támogatni kész országok német fővárosban tartott csúcstalálkozója után, megerősítve Washington szándékát a kontinens képviselőinek bevonására a béketárgyalásokba. Az amerikai megbízott szerint Trump elnök a sencseni hármas csúcs után „elérhetőnek” tartja az ukrajnai háború lezárását.
Berlini tárgyalásaik során egyértelművé vált, hogy Európa egységes, és továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát – jelentette ki Jared Kushner a „tettre készek koalíciójának” csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón. „A mai nap tapasztalata az, hogy Európa rendkívül egységes, és nagyon határozottan kiáll Ukrajna mellett” – fogalmazott. „Erről tájékoztattuk Trump elnököt is.”
Elmondása szerint a csütörtöki találkozó „nélkülözhetetlennek bizonyult” álláspontjuk kialakításában. Név szerint is méltatta szerepvállalásukért Giorgia Meloni olasz, Donald Tusk lengyel és Gahr Støre norvég miniszterelnököt, Alexander Stubb finn elnököt, valamint Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Mark Rutte NATO-főtitkárt.
Kushner egyúttal megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök egy ponton telefonon bekapcsolódott berlini megbeszéléseikbe, és beszámolt a Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel Sencsenben folytatott tárgyalásairól.
„Trump mindkettőjüknek határozott üzenetet küldött a béke iránti vágyról, és kész intenzíven tárgyalni velük ennek elérése érdekében” – mondta Kushner, aki szerint kínai tárgyalásai után Trump arra a következtetésre jutott, hogy az ukrajnai háború lezárása, „a béke elérhető”. Az elnöki megbízott közölte: ezt az orosz tárgyalóküldöttség felé is jelezni fogják, hangsúlyozva, hogy „valódi békevágy” mutatkozik.
Trump a békekötés előnyeiről győzködte az európai vezetőket
Telefonhívásában Trump azzal érvelt Ukrajna európai szövetségeseinek, hogy az Oroszországgal folytatott háború lezárásával pénzt és emberéleteket takaríthatnának meg – mondta el a Politicónak a „tettre készek koalíciójának” berlini megbeszéléseiről tájékoztatott öt európai tisztségviselő.
Az amerikai elnök, aki Sencsenből hazafelé tartva az elnöki különgép fedélzetéről kapcsolódott be a tanácskozásba, három, névtelenséget kérő európai tisztségviselő elmondása szerint kifogásolta, hogy – megfogalmazása szerint – dollármilliárdokat pazarolnak el Ukrajna fegyverekkel és készpénzzel való támogatására egy olyan konfliktusban, amely rengeteg emberéletet követel. Ugyanakkor azt üzente a Berlinben összegyűlt vezetőknek, hogy Putyin komolyan kész békemegállapodásról tárgyalni Ukrajnával.
Az elmúlt hetekben Európában, Oroszországban és a Közel-Keleten gyors egymásutánban lezajlott tárgyalások nyomán új lendületet kapott a békemegállapodás ügye – idézi fel az amerikai hírportál. Trump kínai találkozója Hszi Csin-pinggel és Putyinnal azonban azt az aggodalmat váltotta ki Kijev egyes szövetségeseiből, hogy az amerikai elnök magáévá teszi az orosz érvelést, miszerint Ukrajna és európai támogatói nyújtják el az Oroszország 2022-es inváziójával kezdődött háborút.
A telefonhívás részleteit ismerő tisztségviselők közül néhányan úgy jellemezték Trump hangvételét, hogy élesen bírálta Európa Kijevnek nyújtott folyamatos támogatását, míg mások szerint az elnök csupán a tőle megszokott nyílt stílusban fogalmazott. Egy fehér házi tisztségviselő ugyanakkor visszautasította ezt az értelmezést. Szerinte az elnök azt hangsúlyozta, hogy a háború – mind emberéletekben, mind pénzügyileg – rendkívül költséges, míg „a béke életeket ment, és olyan anyagi forrásokat szabadít fel, amelyeket az egyes országok saját védelmük megerősítésére és jólétük növelésére fordíthatnak”. Egy másik amerikai tisztviselő szerint Trump az Ukrajna újjáépítésében rejlő lehetőségeket is megemlítette, „optimistán” nyilatkozott a béke esélyeiről, és elismerését fejezte ki az európai vezetőknek eddigi erőfeszítéseikért.
Európának továbbra is kétségei vannak
A koalíciós találkozó utáni sajtótájékoztatón Jared Kushner azt hangsúlyozta: Trump célja egy olyan megállapodás elérése, amelybe Európát is teljes körűen bevonják. Emiatt kérte meg őt és másik megbízottját, Steve Witkoffot, hogy utazzanak Berlinbe, és „nyugtassák meg az érintetteket” ezzel kapcsolatban. Tájékoztatása szerint a következő tárgyalásokon – Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok mellett – már Európa is helyet foglal majd a tárgyalóasztalnál.
Kushner hozzátette: Putyin immár kész elfogadni annak gondolatát, hogy Ukrajna számára a NATO alapokmány 5. cikkelyéhez hasonlító biztonsági garanciákat nyújtsanak.
Később, újságíróknak nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott: „nem biztos” abban, hogy minden fél ugyanúgy értelmezi az 5. cikkelyt, ahogyan ő. Ő ugyanis azt szeretné, „ha a partnerek erői jelen lennének az adott ország területén”, és akár amerikai bázisok is létesülnének Ukrajnában. A Kreml azonban kategorikusan elzárkózik minden külföldi békefenntartó erő jelenlététől a háború utáni Ukrajna területén.
Friedrich Merz német kancellárjelölt a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: Európa azért biztosít anyagi támogatást Ukrajna védelméhez, „hogy egyáltalán lehetővé váljanak a béketárgyalások, és azokat erőpozícióból lehessen folytatni”. Hozzátette: „Nem azért nyújtjuk ezt az erőteljes támogatást, hogy elnyújtsuk a háborút. Mi véget akarunk vetni ennek a háborúnak.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök ugyanott megjegyezte, hogy Trump hite Putyin jóindulatát és Moszkva béketárgyalásokkal kapcsolatos szándékait illetően megingathatatlannak tűnik, „noha ezt eddig semmilyen tény nem támasztja alá”. A jelenlévők szerinte „igencsak óvatos optimizmussal fogadták” az amerikai elnök erre vonatkozó, régóta hangoztatott kijelentéseit. „De jó lenne – igazán jó lenne –, ha előbb-utóbb kiderülne: Oroszország valóban kész részt venni a béketárgyalásokon” – idézte Tusk szavait a Politico.
Volodimir Zelenszkij: Berlinben döntés született, hogy Európa is részt vesz majd az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon
Ezt is ajánljuk
Kivégeztek Texasban egy férfit, aki egy magyar gyémántkereskedőt gyilkolt meg 1996-ban
Magyarország visszavonta a vétót, szabaddá vált Ukrajna és Moldova integrációs útja
Ukrán csapás érte Oroszország egyik vezető robbanóanyag-gyártóját Szmolenszk közelében
Újabb brit lépés az Európai Unió irányába
Feijóo támadásai uralták a spanyol választási vitát









